FIX – Rögzített, megszabott. Szilárd, el nem mozduló. Biztos, bizonyos. Ilyen fizetés. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német < francia] A FIKSZ az F.K – K.F gyök bővítménye: FiK – KiF (f > p: kép). A CzF Szótár a FIK gyöknél ezt írja: „elvont gyök […] Értelme egynek látszik a rokon hangú bök szóéval.” Tehát olyan, ami bökéssel, szúrással rögzítve van. Az F.K gyök a FÉK szó alkotója is, amely rögzített állapotot eredményez. Ami FÜGG (k > g), az is rögzített, ami FOGott, szintén. A FAGY is odaFOG, rögzít, azaz FIKszál, FIXál. A fordított gyök: KIF, s ez f > p váltással KIP > KÉP, ami rögzített, azaz FIX állapot. A KSZ kötött mássalhangzó-párost X-el jelöli. A KSZ hangcsoport – IKSZ/E – általában mozgást kifejező: cselEKSZIk, igyEKSZIk, tolAKSZIk, de mindegyikkel arra törEKSZIk, hogy javakat gyűjtsön, s ha majd boldogan elfEKSZIk nyugágyában, legyen tele a bUKSZA, legyen ÉKSZEre, és fIKSZEn, azaz biztosan rÖGZÍtve legyen anyagi állapota. A fIKSZÁl – rÖGZÍt ugyanazt jelenti k > g és sz > z hangváltással. A KSZ páros, amely K.SZ – SZ.K gyökként: KéSZ – SZéK,  a KÉSZ szó alkotója, fordítva SZÉK, elvégezve a munka, nyugodtan ülhet, KÖSZöni, tele a bőség KÁSZuja. Se nem német, se nem francia, hiszen egyik sem tudja bontva magyarázni. Mindkettő megörökölte a szóelemeket az ősmag(yar)-nyelvből.   FIZIKA – A mozgó anyag általánosságaival, alak, térfogat és halmazállapotbeli változásaival, törvényeivel foglalkozó tudomány. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: latin < görög] A FIZIKA az F.Z – Z.F gyök bővítménye: FiZ – ZiF.  A FIZIKA – mozgás és erőtan. Az erő ősmag(yar)-nyelvi megnevezése: Forca, a testek IZmaiban. A Z hangcsoport – IZI – az IZOm IZEg-mOZOg IKlatása, azaz mozgása – fIZIkai erőkifejtés. Az IZOm munkavégzéskor dolgOZIk, minden ÍZE mOZOg, vagyis IZOm munkát végEZŐ. A ZIA = DIA – GYIA – GYA – GYÁrt, alkot. A K hangcsoport – IKA – a fizIKA szóban mozgás, erő, méret, keménység: AKArattal IKlAt, ÉKEl, AKAd, lÖKŐ. A bIKA, ÖKÖr nagy erejűek. A régies: tÁKOl, tÉKOl, mÁKOl, mÓKOl, mUKÁl (munkál), cselEKEdik, tAKArít, betAKArít, értÉKEs, ÉKEs mUKÁt végezve, hatÉKOnyan csOKOrba gyűjti javait. A FIZ gyökből indulva hangváltásokkal világosodik a rejtett mondanivaló: FIZ – FESZ.  A test mozgása IZomerő megFESZítése nyomán indul be: Fesz IZom = FIZ, ettől IZEG > IZIK. A helyváltozást kifejező szavaink még: FICánkol (fiz), SZÖKdel (zik). A FICÁNKol mellett a FICIKÁl kifejezés is létezhetett, mint az ICEg-bICEg, kECEg, kOCOg, c IKÁzik , CIKáZIK. Az ősmag(yar)-nyelvből kialakuló ógörög nyelv megörökölte. Ezek a fenti gyökök jelen vannak a FIZIKA szóban, és mindannyi különvéve is értelmet képvisel a mai magyar nyelvben. A FIZIKA ősmag(yar)-nyelvi eredetű szó.