FIX – Rögzített, megszabott. Szilárd, el nem mozduló. Biztos, bizonyos. Ilyen fizetés. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német < francia] A FIKSZ az F.K – K.F gyök bővítménye: FiK – KiF (f > p: kép). A CzF Szótár a FIK gyöknél ezt írja: „elvont gyök […] Értelme egynek látszik a rokon hangú bök szóéval.” Tehát olyan, ami bökéssel, szúrással rögzítve van. Az F.K gyök a FÉK szó alkotója is, amely rögzített állapotot eredményez. Ami FÜGG (k > g), az is rögzített, ami FOGott, szintén. A FAGY is odaFOG, rögzít, azaz FIKszál, FIXál. A fordított gyök: KIF, s ez f > p váltással KIP > KÉP, ami rögzített, azaz FIX állapot. Az X-el jelölt KSZ páros, amely K.SZ – SZ.K gyökként: KéSZ – SZéK, 
A KÉSZ szó alkotója, fordítva SZÉK, és elvégzett munka vagy rögzített állapot leírói. Se nem német, se nem francia, hanem mindkettő megörökölte a szóelemeket az ősmag(yar)-nyelvből.  

FIZIKA – A mozgó anyag általánosságaival, alak, térfogat és halmazállapotbeli változásaival, törvényeivel foglalkozó tudomány. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: latin < görög] A FIZIKA az F.Z – Z.F gyök bővítménye: FiZ – ZiF.  A FIZIKA – mozgás és erőtan. Az erő ősmag(yar)-nyelvi megnevezése: Forca, a testek IZmai, azok IZeg-moZog IKlatása, azaz mozgása – F-IZ-IKA. A FIZIKA: mozgás, erő, méret, keménység. Induljunk a FIZ gyöktől. Itt is hangváltásokkal világosodik a rejtett mondanivaló: FIZ – FESZ.  A test mozgása IZomerő megFESZítése nyomán indul: Fesz IZom = FIZ, ettől IZEG > IZIK. A helyváltozást kifejező szavaink még: FICánkol (fiz), SZÖKdel (zik). A FICÁNKolás szó FICIKA alakban is létezhetett, amelyet az ősmag(yar)-nyelvből kialakuló ógörög nyelv megörökölt C > Z hangváltással. Az IZom munkavégzéskor dolgoZIK, IKlat. A ZIA = DIA – GYIA – GYA – GYÁrt, alkot, IZeg-mozog, vagyis IZom munkát végez. Ezek a gyökök jelen vannak a FIZIKA szóban. A FIZIKA ősmag(yar)-nyelvi eredetű szó.