FÖDERÁCIÓ – Szövetség, szövetkezés. Államszövetség. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: latin] A FÖDERÁCIÓ F.D – D.F gyökbővítmény: FeD – DöF, és FEDél, FÖDél védelme alatti csoportosulás, szerveződés értelmű. Ismerős mondás: ’Tető alá hoztak egy megállapodást, szövetséget. ’ A DER ellentmondó D hangja a véD-váD szellemét tükrözi, azaz önmaguk véDelmére, valakik támaDásai ellenében vagy megtámaDása DÖFése végett. Az ER ősgyök az ERő. Nézzük F > V hangváltással, így kitetszik az ősmag(yar)-nyelvi vonás: FÖDERá – VÉDERő, gyökfordítással: DÖFERő. Ez lehet akár VÉDekezés okán visszaDÖFő ERő. Innen az utódnyelvi DEFENDER = védő (döfender), védekező. Tehát a szó alkotóelemei magyar értelműek, és összességében is magyarázható a mai magyar nyelven.  

FÖLD – Az égitest, amelyen élünk. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? – föl] A FÖLD F.L – L.F gyök: FöL – LaF (f > z: laza). Az F hang, a FÖ ősgyök a teremtői erő jelölője. A FÖLD FÖL van FÜggesztve az űrben, és száguLD pályáján, magával HORDozva a HOLD bolygóját ( r > l, Hord – Hold), mint köLDökön anya gyermekét. Ezt nem a modern tudomány fedezte fel, hanem az emberi lét kezdetekor már tudatva volt, különben nem lenne szóalkotó elemeiben is értelemmel bíró, magyarázható a FÖLD szó. A modern tudomány csak újra felfedezte, mint Arkhimédész a víz felhajtóerejének törvényét. Erről bővebben a mér címszónál.* A FÖLD a zÖLD növényzete révén tartja el élőlényeit. Oly áLDott hely, ahol az összes élőlény boLDogan éLDegélne teljes megelégedésben, ha az önzés nem vezetne harácsoláshoz egy bizonyos embercsoportot az összes kincsek összelopkodására. A jelenlegi állapotban is, a mai lakosság többszöröse élhetne a FÖLDön, ha az önzést kizárnák, és mindenki jóindulattal vállalná a közterhet. Csak a gazságot, gazdagságot kellene megszüntetni. A FÖLD mintegy kÖLDökzsinóron táplálja lakóit. A termőFÖLD megadja zsoLDját a megművelőnek. A FÖLD péLDaként (f > p, péld – föld) áll arra, hogy még lehetnek benépesített bolygók a jövőben. A FÖLD név ősmag-nyelvi alakja, néhol világ jelentésre módosulva jelen van az utódnyelvekben is, ahol esetenként a D hang zöngétlen párjára, a T-re, az L az erős R hangra vált. Ilyenek az angol world, német Welt, Erde, dán, norvég verden, svéd värld, izlandi veröld stb.  

A CzF Szótár leírása: „Eredeténél fogva a magasság (fö, föl) eszméje lappang benne, mennyire alvilágunk azon szilárd részét teszi, mely a vizeken felülemelkedik. […] Földkerekség, kerek föld. […] Ország, tartomány, vidék. […] Legszorosb ért. szervetlen ásványtest, mely egész tiszta állapotában száraz, dörzsölhető, eléghetetlen és feloszolhatatlan, a mely a földteke fölepének legnevezetesebb alkotó része.” A föld szó mértékegységként is használatos. Tovább a CzF Szótárban: „Bizonyos mértékre vett földrész vagy vonal, mely a földön huzatik vagy képzeltetik. Hold-, lánczföld, egy teleknyi föld. Tíz ekés föld. Egy mérföld.”  
*MÉR – Nagyságot számokban meghatároz. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint:? finnugor]  
A MÉR szó az M.R – R.M gyök: MéR – ReM hangjai. A MÉR szónak köze van a MERít igéhez. Az első MÉRések bemerítő magasságmérések lehettek, akár lábbal, karral (könyök). A kérdés az volt: Meddig ÉR? Ez érdekes azért is, mert a MEDdig elsősorban MÉlységre utaló, MEDerről lehetett szó. A későbbiekben minden távra ezt alkalmazták. A beMERítéses MÉRtékvétel nem Arkhimédész találmánya volt, mert akkor nem volnának jelen a MÉRték, ÉRték szavak a magyar nyelvben. Ő csak újra felfedezte. Ez nem csökkenti lángelméjű felfedezésének ÉRtékét, MÉRtékét mivel egy teljesen feledésbe ment módszer felfedezésében nullapontról indult. Ám ősei, az ősmag(yar)-nyelvet beszélők ezt már tudták jóval előtte.