FRÜSTÖK – Reggeli. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német] A FRÜSTÖK szó az F.R – R.F alvógyökből indul: FiR – RiF (f > v: riv). Az FR hangcsoport – I/FRÜ – a szóba a FRIss reggeli hangulatot viszi be. Valaha, az ősnyelven lehetett FIRis, FÜRüs. Az F.R – R.F gyök: FiR – RIF, jelenti a gyorsan, tüzesen FIRegő- FÜRögő-FORogó asszonyt, aki FÉRjének a FORró tejet, teát, kávét készíti. Áthallszik az egyik szomszéd korai FÜRészelése, vagy épp FÚR-FARag a másik. Ha az f > v váltást vesszük: VIRrad, VIRul keleten az égbolt, RIValgón ébreszt a kakas, RÖFög a disznó, ugat a kutya, bőg a tehén, nyerít a ló. Széles sávban teljes az induló reggeli FRIss* mozgás. Az R.S – S.R gyök: RüS – SüR, a reggeli – a REStségnek még a gondolatát is kizáró – SÜRgető SÜRgősség. Az ST hangcsoport – ÜSTÖ – a frÜSTÖk ÜSTÖlést, tÜSTÉnt, azaz SieTősen, gyorsan elfogyasztott reggeli étkezés egy pohár kisÜSTI után. Reggel minden SieTős, idejében kell „ÜSTÖkén fogni” a munkát a gazdaságban. A szóvégi T.K – K.T gyök: TöK – KöT, jelen van az éTEK szóban, de jelenti a napot**, a munkára, TÁKolásra, TÉKolásra indulást is. A német nyelv megörökölte, de nem tud részenként magyarázatot adni a szóalkotó elemekről. FR – RF: a FRüstök FRiss reggeli, mielőtt beindulna a napi köRForgás. ST – TS: a früSTökre senki sem reST, menTSéget, kibúvót sem keres alóla.

/*/ Aki falun vagy tanyán él, élt, tudja miről szólok.
/**/csütörTÖK, pénTEK neveiben még él.