GÚLA – Egy sokszögű alaplappal és ennek oldalszámaival azonos számú, egy csúcsban összefutó háromszöggel határolt test. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: olasz] A GÚLA G.L – L.G gyökből indul: GúL – LuG. A GÚ, KÚ ősgyökök, éK alakú csÚcsos mértani testek jellemzőit leírók:

GÚla, KÚp. Mind a GÚLA, mind a kúp, halmok, púpok síkon. Mindkettő ALAGon, nagy alapon kezdődő halmozás és csÚcsban elvÉKonyodó. A különbség a palást: a GÚLA szögletes, a kúp sima kör. Az L hangcsoport – ÚLA – a mértani gÚLA sima ALApon fekvő, bizonyos terÜLEtet elfoglALÓ, ÜLŐ hALOm, amely téridomként emELŐ rakosgatással készül. A CzF Szótár a GUL, GÚL gyökökről: „Elvont gyökök, melyekből gula, gulács, gúla, gulya stb. származnak. Jelentése, mint a többi gu gyökelemből eredett gyöktársainak, kanyarodás, körültekerés, vagy tekeredés, forgás, gömbölyüség. […] végre ide tartozik: , am. kanyarít, tekerít, hengerít; továbbá, vastag, nagy, méltóságos, dicső (volt), ennek pedig gúla (pyramis, olaszul gúglia), felel meg a magyarban.” A Földön, Özönvíz előtt rengeteg csúcsos építményt, GÚLÁt emeltek, amelyeket most piramisnak neveznek. Ezrével van szabadon, földdel takarva, tengerek mélyén, sarki jég alatt. Ezek az építmények minden valószínűség szerint, hanGULAtbefolyásoló céllal épültek, imádati jelleggel. A GÚLA szónak köze van a hanGULAt* szóhoz. A GÚLA és kúp csúcsos. A csúcs egy célirányt mutat, építmények esetében az ég felé. Ezt mondja a nyelv. A GÚLA ősnyelvi eredetű szó.

/*/ A LAGÚNA szónak szintén köze van a hANGULAt szóhoz (a lagúna címszónál). A könnyebb megértésért: : LA-GÚ-NA – hAN-GU-LAt