GYARMAT – Valamely tőkés (egy erősebb) állam által meghódított, igazgatott, kizsákmányolt terület. Ausztria gyarmata voltunk. [bérnyelvész: ?] A GYARMAT szó a GY.R – R.GY gyökből indul: GYaR – RaGY (gy > d, t: red, ter).

Az ősi időkben a MAGYAR nyelven a saját birtokot nevezték GYARMATnak. Ilyen volt a Balassák GYARMATa vagy FehérGYARMAT, FeketeGYARMAT, FüzesGYARMAT és mások.

A MAGYAR – GYARMA fordítás mutatja, hogy az igazi MAGYART GYARMATa szeretete, gondos ápolása jellemezte.

A GYARmat szó tényleges, eredeti jelentés szerint tehát olyan saját birtokba vett szűz terület, amelyen a birtokba vevő gazda tanyát épített, s a tanya far mögött elterülő tERMÉkeny téren farmot, gazdaságot alapított, s megmunkálva, szépítve, gondozva – várva az égi harmat adta bőséges áldást – odaadóan GYARapított, és közben GYARapodott, RAGYogó eREDményeket érve el. Az igazi gazda a saját GYARmatát szeretettel GYÚRta, GYARmolta, RAGYogott az örömtől az eREDmények láttán. Folytatta MAGRÁR, azaz MAGteRMeszésen alapuló sajátos életmódját, GYARapítván, GYÁMolítván, nem leGYARolva, tönkretéve. GYARmatát végül GYERmekeire örökül hagyta.

A ma köztudatban élő GYARMAT fogalom teljesen más értelmet takar. A GYARMATtartó államok a GYARMATaik népét leGYŰRve, rabokká GYÚRva, GYARolva, RAGYogóan GYARapodtak, GYARapodnak. Alább ez is beleszőve az elemzésbe.

Az RM hangcsoport – ARMA – jelen van a vonatkozó kifejezésekben többnyire töMöRítő értelemmel. A gyARMAton tERMEl, tERMEszt. A leigázó hatalom mostohagyERMEkként kezeli a gyARMAtot, népét, s mialatt jóindulatú gyámjaként mutatja be magát, javaitól (gyavaitól) kifosztja, leGYARolja kimARja, gyARMOlja területét, kincseit. Kell ehhez a leigázó ÁRMÁnykodása, a gyARMAt javainak összekARMOlása. ÖsszekÖRMÖlt, ingyen jött javai onnan szÁRMAznak. A leigázott népet ÁRMÁdiával tartja sakkban, s kényszeríti engedelmességre.

Az RM páros, mint alvó R.M – M.R gyök: RáM – MeR hangjaival alkothatók a REMény, nyeREMény, a mennyiséget jelentő töMÖRít, teMÉRdek, MÉRhető, MÉRhetetlen és más szavak.

A szóvégi M.T – T.M gyök: MaT – TaM, jelen van a TÁMogat, TÖMörít, METél, MUTat, teMET, MATat és más szavakban. A MAT gyök a hatMAT, peMETe szavakban nedvjelentésű is, de a TÖMény eső is  A kincseiből kifosztott gyarMAT felemeli* (mad) leigázóját egy ideig.

A szépen, rendezetten tartott GYARMAT minősítette a MAGYART.
GYaRMaT – MaGYaRT hangváz: GY-R-M-T – M-GY-R-T.

A GYARMAT az élelem TERMŐÁGYA.
GYaRMaT – TeRMőáGY hangváz: GY-R-M-T – T-R-M-GY.

Ami a GYARMATon terem, azzal töltjük a GYOMROT.
GYaRMaT – GYoMRoT hangváz: GY-R-M-T – GY-M-R-T.

Minden szerszámTÁRGYAM GYARMATom földművelő munkájára való.
GYaRMaT – TáRGYaM hangváz: GY-R-M-T – T-R-GY-M.

IstállóTRÁGYÁM elegendő a GYARMAT termőföldjének feljavítására, nem kell műtrágya. GYaRMaT – TRáGYáM hangváz: GY-R-M-T – T-R-GY-M.

Nem GYÖTRÖM a termőföldet, mert vetésforgóval javítom, ugarolással pihentetem a talajt.
GYaRMaT – GYöTRöM hangváz: GY-R-M-T – GY-T-R-M.

A kezdeti nehézségeket leGYŰRTEM.
GYaRMaT – GYűRTeM hangváz: GY-R-M-T – GY-R-T-M.

A teljesen vad, natúr-turán földet tanor területté GYÚRTAM.
GYaRMaT – GYúRTaM hangváz: GY-R-M-T – GY-R-T-M.

Én GYÁRTOM az enyéim számára a legjobb élelmiszert.
GYaRMaT – GYáRToM hangváz: GY-R-M-T – GY-R-T-M.

A fent említett fARM a gyARMat része, annak lakóit eltartó, tanya, fAR Mögötti gazdasága, beleértve a tERMőföldet, gazdasági épületeket, állattenyészetet.
Látható a szóalkotó elemek összhangja. Ez szintén ősnyelven kialakult szó. Erről még a farm címszónál.

A CzF Szótár szerint: „[…] gyar, mennyiben zarándokolást és szaporodást, vagy gyarapodást is jelent… az elavult gyar-am-ik, s ebből gyar-am-ás, gyar-am-at, s összevonva gyarmat […] családokból álló szállítmány, mely más vidékről, országból, világrészből elköltözve, valahol megtelepedik […] Vidék, térség, határ, melyet idegen földről jött emberek, családok megszállnak, és mívelnek.”

A GYARMAT szó eredete csak a bérnyelvészek szerint ismeretlen. Tősgyökeres magyar szó.

Az RM – MR értelmi kapcsolat: a gyaRMat, a területét megmunkálók, rosszabb esetben a leigázók éléskaMRája.
———————–
/*/ Jacques Chirac volt francia államelnök elismerte: „Afrika nélkül Franciaország a harmadik [világ] hatalom helyére csúszna a rangsorban.” De Chirac elődje, François Mitterand is megjövendölte már 1957-ben: „Afrika nélkül Franciaországnak nem lenne történelme a 21. században.”