Nem emlékszem, hogy ezt leközöltem vagy nem. De jobb kétszer, mint egyszer sem.
A hangcsoport összeköt, áthidal két gyököt. Olyan, mint a falba rakott két tégla fölötti összekötő, borító harmadik. Minden mássalhangzó vagy mássalhangzó-páros körül kialakul hangcsoport.
Például a TÖREKEDIK szóban.
A gyökök: TÖR-REK-KED-DIK. A gyököket összekötő hangcsoportok: ÖRE-EKE-EDI. Vagy: SZÉPÍTKEZIK szó gyökei: SZÉP-PÍT-KEZ-ZIK. Az összekötő hangcsoportok: ÉPÍ-ÍTKE-EZI. Mit adnak tudtunkra a szóalkotó gyökök és hangcsoportok? A szó alapgondolatának meghatározója a kezdőgyök. A további gyökök, hangcsoportok többnyire lény, tárgy, anyag, jelenség, művelet jellemzőit, ha folyamat, az ahhoz szükségeseket írják le.
Íme: A TÖREKEDIK szó gyökei: TÖR-REK-KED-DIK.
Az összekötő hangcsoportok: ÖRE-EKE-EDI. A TÖRekedőnek TÖRnie kell a cél felé, de nem teheti RÚTul. A tÖREkedéshez ERŐ kell, URA legyen a helyzetnek, RAKni a lábAKAt egymás után, nagy aKARattal, de az építőkövEKEt is. Nem lehet EKEl-mEKElni, hatÉKOnynak kell lenni. A töreKEDéshez KEDv kell és ODAadás, odaADÁs. A DIK gyök a befejezés, az ősnyelvben a DIKicselés szépítést jelentett. A csizmadia a DIKiccsel az utolsó szépítő lefaragásokat, mintázatot készítette. Ami DIKált, az tetszett, KEDvelte. A szóból még kiérthető: a töREKEDő nem REKEDhet meg félúton, mert leKÜzDi az AKADályt. A SZÉPÍTKEZIK szó gyökei: SZÉP-PÍT-KEZ-ZIK. Az összekötő hangcsoportok: ÉPÍ-ÍTKE-EZI. A SZÉP kis PISZe, SZÉPítgetve ÉPÍti saját arculatát, kÉPI mutatósságát. KörülTAPogatja bőrét, PATtanásait eltünteti, TÁPolja, s valamilyen széPÍTőszerrel PÁTyolgatja. Bőrének, alkatának sajátos tITKAit ismervén, kiIKTAtja a kedvezőtlen képet mutató jegyeket. A szépítKEZés a KEZek, keZEK munkája, minden nő ZOKszó nélkül, zavaró körülményeket KIZárva, ZÖKkenőmentesen, csendben, nyugodtan szereti szépíteni magát. A szépíTKezik szóban van egy alvógyök: TK. Felélesztve: TéK – KoT. A szépíTKezés TÉKolás, szépet alKOTó TEvÉKenység.