GYOLCS – Finom fehér vászon. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német] A GYOLCS GY.L – L.GY gyökbővítmény: GYoL – LeGY (gy > d). A GYOLCS LCS párosa az oLCSó és a mérhetetlen értékű erköLCS, böLCS meghatározó kuLCSa. A GYOLCS GY hangja lehet a finom tapintás, de minthogy a gyógyít szóban a Jógyít, Javít jelentése bújik meg, itt J > GY hangcserés a szó – lehetett JOLCS.

A CzF Szótár szerint a fehérre (hol, holvány, halvány) utalva, lehetett HOLCS is a neve. A fordított gyök: L.GY gy > d váltással LED, a vászon könnyed LEnGő mozgása.

A GYOLCS az egyházi ruhák anyaga, és a tisztaságot szemléltette. Tehát itt az LCS páros jelképesen nem az oLCSóságot, hanem inkább a böLCS erköLCSiséget, annak jó gyümöLCSeit szemlélteti. A szóalkotáshoz szükséges három jellemző itt is jelen van, mint minden ősmag(yar)-nyelvi szónál. Csak rá kell keresni azokra. E HOLCS szóalak a Keleti Kárpátok CSALHÓ csúcsának egyik névadója, amelynek gyolcsfehér (holcs – Csalhó) sziklái fehérlenek a távolban.

GYÓN – Gyónik, az ebben elhangzó vallomás. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? török] A GYÓN GY.N – N.GY gyök: GYóN – NoGY (n > h). Aki GYÓNik, megvallja bűneit, lerakja bűnös terhét, szíve görcsös csomóit, NÓDjait. A NÓD csomót jelent (a gond címszónál), bár a mai magyar nyelvben nem használjuk, de szóalkotó elemként jelen van cselekvéssel, alkotással kapcsolatban. Például helységek (emberi települések, mint csomópontok) nevei: CsiNÓD, CsiNÁD, AjNÁD stb. E – cselekedetek nyomán a szívben-lélekben felgyűlt, nyomasztó – NÓDot kel megDjÓNni, kötelékeit kiolDANi, leDObNi, és JÓ (d/jón) irányba indulni. Régen JONh, JONhó = a szív, belső indulat. A CzF Szótár szerint: „a müncheni codexben jonhó és jonh am. Szív. »bódogok tiszta jonhóúak.« (máté 5). »mojses ti jonhotok keménységére engedte tü nektek tü feleségteket elhagynotok.« (máté 19). A nádor-codexben jonh am. Belső rész. »megháboróla en jonhom és megfogyatkozék az en lelköm« (toldy f.)”. Ez értelemben a GYÓNás a szívben, JONHban levők (jók, rosszak) jelképes kiÖNtése, ONtása, megvallása, a NYOMasztó (n > m) GYOMszerű GONdoktól, NÓDoktól való szabadulás.

A J ösztöni hang: JÓN, GYÓN, ez esetben az ON gyök az életfONtosságú elrONtott dolgoknak kimONdott szavakba foglalása. Ezek őszinte megvallása tiszta lapot nyit a további életre. A GYÓNás minden addigi GYANút eloszlató NAGY esemény az eGYÉN lelkivilágában, mivel választ ad a ’hoGYAN történt’ kérdésre. Tehát a GYÓN kifejezés teljes szerepe körülírható, értelme megvilágítható, mivel magyar eredetű magyarul magyarázható kifejezés? Hogy a török nyelvek is örökölték az ősmag(yar)-nyelvből, így elfogadható.