Elvándorolt szavaink
HABITUS – Lelkialkat. Érzület, magatartás. Külső megjelenés. Jellegzetes alaki jegyek összessége. [A MÉKSz szerint: nk: latin] A HAB H hangja a belső érzelmi összesség H tünetét* megjelenítő.
Az AB kerekség, egy oly kör, melyen belül érvényesül a sajátos felismerhetőségi jegyek összessége, a vonatkozó jellemzők. Az AB ÁBra, arculat – külső megmutatkozási jellemzők összessége egy körön belül. Ez lehet élethely, öltözet, viselkedési, életviteli forma stb. Jellemzője lehet egyénnek, közösségnek, népcsoportnak, nemzetnek. A HABITUS – bár latin nyelvben volt használatos – ősmag(yar)-nyelvi gyökre épülő. Onnan is tudható, hogy a HABITUSt érintő történések, azok következményei e gyökkel magyarul megjeleníthetők. A HABITUS megbontására tett kísérlet, HÁBorításnak minősül, sőt HÁBorús tettnek is nevezhető. Ezt a Trianon miatt az anyaországtól leszakadt magyarsággal lehetne példázni. A Csehszlovákiából kirudalt magyarsággal, ahol élethelyeiket (HABITUS) rabolták el. A többiekével is, hiszen több mint kilencven éve a bitorló hatalmak állandóan háborítják: megváltoztatni akarják a magyarság sajátos felismerhetőségi külső jegyeinek összességét, arra vonatkozó jellemzőit, sőt már belső, lelki érzelmi összességét is célozzák. Ezek megőrzésére mindennapi küzdelmet (HÁBorú) kénytelen folytatni. *A H oly hang, mellyel legbelső önmagunkat adjuk. Mélyről jön, a mellkas közepéből, a lelki, szívbeli érzelmek, indulatok – a jó vagy rossz hangulat fészke közeléből. Ezért nevezem az ilyen jelenségeket H tünetnek.