A PRÓBA szó kapcsán megemlíthető a rokonhang váltás jelensége, amelyet sokan nem vesznek figyelembe, vagy nem értenek meg.
Székelyföldön a PRÓBA sok helyen TRÓBA, tehát p > t váltás. Mi az a TRÓBA, és milyen magyarázat adható erre? Hogyan kerül a T hang a P helyére?
Akit felvesznek egy munkahely betöltésére, azt kiPRÓBÁlják. PRÓBAdarabot kell készítenie. Esetleg élőben kell egy PRÓBAmunkát, műveletet bemutatnia: képes lesz, vagy nem, véghezvinni egy cselekmény-, cselekedetsorozatot. Ez esetben a PRÓBA egy valamilyen munkát, TRÓBÁt jelent.
A B hang váltható D hangra is.
A munka egyik megnevezése az ősnyelven: TRÓBA a másik TRÓDA. Némely nyelvben a munka megnevezése ma is: TRÓBA –> TREABA, TRÓDA –> TRUDA = munka.
A továbbiakban megfigyelendő a T, R, B, D hangok szerepe.
A munka egyik ősi megnevezése: TÖRÉS, TÖRŐDÉS. Valaki TÖRI magát, TÖRŐDŐ hozzáállással bizonyítja, hogy lelkiismeretesen végez el egy munkát, a jó eREDmény elérése végett. Talán a RÁBOToló, ROBOToló folyamat alatt elfáRaD, elTöRőDik teste (Arany J.: Családi kör), hiszen kemény PRÓBA-, TRÓBAtétel lehet az a TRUDA, amit végzett. A RÁBOTolás német nyelven ARBEIT = munka. A szlávoknál RABOTA.
TRóBa – TReaBa – RaBoTa – aRBeiT hangváz: T-R-B – T-R-B – R-B-T – R-B-T
Innen indult a TIBOR név. A TIBORok, kemény kiTRÓBÁlt, BÁTOR férfiak voltak a TORBÁGYon, szántóföldön, akik keményen TIPORtak (b > p), ha kellett TOPORral, fejszével irtották a gazt, ami nem kis TRÓBAtétel. Katona József meggyöTÖRT TIBORCa nem véletlen névválasztás volt, talán ismerte az eredeti jelentést.
A munka egyféle életÚT az ember számára. Az ősiségben az ember egyik neve, szintén jellemzője okán: menő. Innen az utódnyelvi: man. A manusz, ment, járt, hisz alkotásra, jártásra, gyártásra TeRemtetett, élete abból áll: menő, menj, RóDD uTADat! Az éleTED, a szTRÁDÁD a TRUDA, a TRÓBA, a munka, a testedet TÖRŐ, abban elTÖRŐDŐ.
Az eTRuszkok nevében jelen volt e két fontos hang, alkotó nép volt, kemény TRÓBAtételekkel. Ők építették kemény TRÓBÁval, TRÓDÁval, TRÁDÁval, TRUDÁval, RABOTÁval az első komoly alapozású szTRÁDÁkat, utakat a menőknek. A latinok tőlük vették át a menő, bevált mintát.
E tárgyban még teszek ki rövid jegyzeteket az elkövetkezőkben.