HARISNYA – Lábra simuló, térden felül érő, kötött páros ruhadarab. Fehér házi posztóból varrt szűk székely férfinadrág. [A hivatásos nyelvészet szerint: ukrán] A HARISNYA is H.R – R.H gyökbővítmény: HaR – RuH. A HA ősgyök bővítményei közül egyik a HAJ (héj) – burkolat. A HAR – RUH már említett értelme: takar, borít, véd, óv. Például a HÁRászkendő, RUHa. A HA gyök része a ruHA szónak, amely fordítva HARu. A HAcuka, ciHA, dunyHA, ciHElődés mind tartalmazza az ősgyököt. A HÁR gyök a CzF Szótár szerint egyenlő a HÁM gyökkel. Vagyis felszíni burok. Ugyanakkor a CzF Szótár a HAR gyök kapcsán a szőrből is eredezteti: „Eredetileg szőrből szőtt vagy kötött lábravaló. Gyöke egy a hars szóéval. V. ö. HARA. Eléjön a szláv nyelvben is harusnya alakban. Különösen. 1) A székelyeknél am. szőrnadrág, mely durva szűrposztóból készült, milyent az erdélyi köznépek viselnek.” Az R hangcsoport – ARI – a hARIsnya a ruházat részeként, a test bŐRÉnek ŐRE, takARÓja. A tarisznya, amely székelyül kiejtve TARisnya, szűrposztóból készült zsákszerű füles táska, amelyben TARtani, ISmételten NYAkba vetve, székelyül: nyakba SIRítve szállítani lehet valamit. Tehát a TARisnya szótöve használati, bővítményei annak módját leírók. Így a HARisnya szótöve (har) is eredői és használati jellemző. Az R.S – S.R gyök: RiS – SiR. A fRISs condraposztóból készült férfihaRISnya, feszes lévén, RUSnyán vöRÖSre dörzsölte, esetleg felSÉRtette az ágyékot az első napokban. Az SNY páros, mint a többi párosok, hangkieséssel alakult ki. Takarást jelent, valami takarnivalót, ami ott SUNNYad benne, alatta. Az SNY hangcsoport – ISNYA – a tarISNYA, harISNYA szavakban az alatta, belül takart állapot. A rUSNYAságot takarni kell. Az S.NY – NY.S gyök: SeNY – NYüS, érzést, mozgást jelent: SENYved, NYÜSlet. Az I hang a mozgás (izeg, iklat), az IS lehet ISmétlő, gyakorító. A harISnya – hosszú RUHAdarab (haru), amelyet mindennap, ISmét és ISmét, felhúznak a lábakra. A lágyított mássalhangzók laza, puha dolgok megjelenítői. Ilyen női ruhadarabok: a szokNYA, a harisNYA is, amelyek a kéNYEs részeket takarják, védik, szintén NYA végződésűek. A NYA lehet a NYÚjtott hosszúság (nyak). Fölöttébb érdekes, hogy a zárt társadalmi szervezetben élő székelység a legjellegzetesebb ruhadarabjai egyikének a jóval később kialakuló ukrán* nyelven adott nevet, a szerkesztők szerint! Írhattak volna eszperantó eredetet is. Ha az ukránoknak megvan ez a szó, ily értelemmel, akkor az ősnyelvből (székely nyelv) örökölték. Nyelvészszomorító, hogy a román csoráp, szerb csarape = harisnya is a magyar PÁROS** szó fordított alakjából módosult. Kezdetben neve: PÁROS – SORÁP vagy PÁROCS – CSORÁP. SNY – NYS: a hariSNYa, amelyet hajlékoNYSág jellemez, mind a láNYSág, mind a legéNYSég által használt ruhaféle volt.

/*/ http://lexikon.katolikus.hu/T/Tekucs.html. Hasonló az ukrán takocs szó, amely patakocskát jelent. A patak szót szláv eredetűnek írják a szerkesztők. Azonban a magyar szóban a pa gyökben a víz is jelen van (pa, pi, po, pü), és a tak is értelmes oda-vissza gyökszó. A kis patakocska vize csörgedező hangján duruzsol, beszélget, tukmál, pattog (kattog) ide-oda tekeregve, kacskaringózva a köveken, kacarászva folydogál. Ismerős név: Tekerőpatak, székelyföldi Gyergyó-medencei falu. Csodálom, hogy a kacskaringó szót nem ukrán német, észak amerikai-latin eredetűnek írták. Nagy kihagyás: a kacska volna ukrán, a ring német, g/ringó észak-amerikai latin. Óriási nyelveredeztető lehetőségek! Csak épp magyar ne legyen! /**/ A mindig PÁROSan készült, készülő és viselt lábravaló, amelynek még ma is mindig a PÁRját keressük mosás után, mindig PÁROSítani kell, így neveztetett a kapcától megkülönböztetve, mivel ez volt a legjellemzőbb rá, és a nyelv ezt engedte megörökíteni. A szó azt is bizonyítja, hogy a harisnya – páros – soráp, ősnyelvűek, magyar nyelvűek által feltalált, alkalmazott ruhadarab volt, és innen örökölték, mind a készítési módot, mind a viseletét, mind a nevét a többi népek. A szó alkotó hangjai: P-R-S. Ezekből a P, S jelen van a taPoS, léPéS, SomPolyog, de az OSon szavakban is. A szerb csarape, román csoráp a magyar PÁROS szó fordított alakjából módosult. PÁROS fordítva: SORÁP, s > cs váltással: PÁROCS – CSORÁP. Ez így nyelvi valóság. Érdekes az orosz CHULKI megnevezés. A harisnya CSÜLKEinkre való. Viszont az osztrák katonákra illesztett, akasztott CSEREPÁR gúnynév és a harisnyajelentésű CSARAP, CSORÁP tényleg lehet véletlen egybeesés is (erről a cserepár címszónál), akár a ZSANDÁR és GEN D’ ARMÉ (zsen d ármé) szavaknál (a zsandár címszónál), ahol szintén világosan magyarázható a magyar eredet, ám így ránézésre, hangzásra tényleg hasonlítanak. Azonban az ND páros a cseND, reND, cseNDőr, reNDőr, paNDúr, daNDár szavakban is meghatározó magyar nyelvi értelemhordozó. A nyelvnek örökítő sejtjeinkbe ültetett – kitörölhetetlen, átörökíthető – felépítési váza következetesen vezeti a szóalkotást, amelynek meghatározott szabályai vannak a teremtés nyelvében.