Ősmag(yar)-nyelvi szavak
HARISNYA – Lábra simuló, térden felül érő, kötött páros ruhadarab. Fehér házi posztóból varrt szűk székely férfinadrág. [A MÉKSZ szerint: ukrán] A ha ősgyök bővítményei közül egyik a haj (héj) – burkolat. A ha gyök része a ruha szónak. A ciha, dunyha, cihelődés mind tartalmazza a gyököt. A hár gyök a CzF Szótár szerint egyenlő a hám gyökkel. Vagyis felszíni burok. Ugyanakkor a CzF Szótár a har gyök kapcsán a szőrből is eredezteti: „Eredetileg szőrből szőtt vagy kötött lábravaló. Gyöke egy a hars szóéval. V. ö. HARA. Eléjön a szláv nyelvben is harusnya alakban. Különösen. 1) A székelyeknél am. szőrnadrág, mely durva szűrposztóból készült, milyent az erdélyi köznépek viselnek.” A tarisznya, mely székelyül kiejtve tarisnya, szűrposztóból készült zsákszerű füles táska, melyben tartani, ismételten nyakba vetve szállítani lehet valamit. Tehát a tarisnya szótöve használati, bővítményei annak módját leírók. A harisnya szótöve (har) eredői és használati jellemző. A lágyított mássalhangzók laza, puha dolgok megjelenítői. Ilyen női ruhadarab a szoknya, mely szintén a lábakat (kényes részek) takarja, szintén nya végződésű. És van női harisnya is. A nya mindenképp a nyújtott hosszúság (nyak). Az isnya esetében az i hang a mozgás (izeg, iklat), az is lehet ismétlő, gyakorító. A harisnya – hosszú ruhadarab, melyet mindennap, ismét és ismét, felhúznak a lábakra. Fölöttébb érdekes, hogy a szerkesztők szerint a zárt társadalmi szervezetben élő székelység a legjellegzetesebb ruhadarabjai egyikének a jóval később kialakuló ukrán nyelven adott nevet! Ha az ukránoknak megvan ez a szó, ily értelemmel, akkor az ősmag(yar)-nyelvből (mely egy és ugyanaz a székely nyelvvel) örökölték.