HIDRO- – Idegen szavak előtagja, vízzel kapcsolatos. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: görög szóból] Az ID, HID víz, ez ősmag(yar)-nyelvi gyök, a H előhangos változatából van a HÚD, azaz HÚGY szó is, de hát az is víz (a d és gy rokonhangzók, az i hangot gyakran váltja ü, pl.: idves, üdvös).

A HÜD ÜDítő víz. Így lett a FeketeID-ből, FeketeÜD, FeketeÜGY. Jelen van az összes vízzel kapcsolatos kifejezésben, az összes kultúrnyelvben. Az első folyó, melyet így neveztek el, a bibliai HIDdekel, mely az Éden kertjéből folyt ki h/ÜDén. Minden h/ID gyökre épülő szó magyar gyökből indul a világ minden nyelvén. Az R hang ERőre – IDRO-, HIDRO- – tehát a víz (folyadék) ERejének kihasználására, az első – vízre, IDRE épített –, víz erejét kihasználó szerkezetre is mutat. A DR páros hangjaival alkotható a DuR gyök, mely eRő jelentésű különböző szavakban: DuRva, DuRRan, DéR-DuR stb.   IDEG – A szervezetnek az érzékelés sejtjeit az idegközpontokkal összekötő szál vagy rostos köteg alakú eleme. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor tőből] Az ID gyök oly szavakba épült be, melyeknek közük van az IDEGekhez, IDEGállapothoz, az érzékekhez, érzelmekhez. A hIDEG (víz, levegő stb.), IDEGenség, IDő, IDétlen, IDill, IDom, IDült, IDőjárás stb. mind IDEGekre hatók. Aki hIDEGben fázik, az dIDerEG. Az IDEGszál jeleket IDE-oda szállító szerv. A DEGe-DEGe, a heGEDű (régen: hedegű) vonójának az IDEGeken (húrokon) IDE-oda mozgása. A D hang hangulati (vaDul, viDám, keDves, Durva). A G hang erős kötődés (raGad, Gátol) vagy gyors Gördülés. Székelyföldön, Sóvidéken a céltalanul IDE-oda járó emberre mondják: itt-ott HEDEREG.