HON – Haza, szülőföld. Otthon. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? finnugor tőből] A HON H hangja mélyről jön a kebel közepéből, és Hangulat, érzelem legpontosabb kifejezője, ezek közt a legbensőségesebb érzelmeknek is. A HON védő, takaró értelmű. H az O-N! Mi az O? Mit jelent az O hang? Az O hang hangulat kifejezője, a szépségek tervezése, amely koponya, gondolatfüggő, ondolat (hullámzó szépség). Termékenység (ondó), ígéret (kimondott, adott szó), vágy (óhaj), fájdalom (sóhaj) stb. Ezen nyugszik a H, a legmélyebbről jövő érzelem hangja. De a H hang takarót is jelent a Hó, Hamu, Hant stb. szavakban. Ilyen a  HON is. A HÓN a kart is jelenti. A kar töve alatt van a HÓNalj, amely takart felület. Ebből következik, hogy a HÓN maga a KAR, a kéz. A germán, angolszász nyelvekben a kéz = hand. A védőKAR, azaz, a HÓN alatt taKARt, védett hely van. A HÓtaKARó is védelem. Az ottHON az a hely, ahol védve, nyugalomban HUNYva (honva, hunva) pihenhetünk. A HON az a hely, ahol van a HÁZ, a tanya, amely egyben a HAZA is. A HAZA fogalmához kapcsolódik a Hűség, Hála. Mi a Z hang szerepe? A ház szónál írtam: a há gyök itt a hón kar, kéz. Hárít. Kizár. Mit hárít? Mit zár ki? Mi marad kívül? A zivatar, zimankó, zűr, zaklatás, zaj, zavar, zápor, zuhé, gaz, gazfickó, gazember stb. Nos, az igazi HON, HAZA is ilyen kellene legyen, mint védő, óvó KAR. Nem úgy, mint a mai, (ha)zugságokkal (a nép szeme elől elrejtett valóság), zűrös, zaklatott, zavaros élettel és gazemberekkel teletömött (hazug) haza.  

KOKÁRDA – Kör alakú, fodros szélű (nemzetiszínű) jelvény vagy szalagcsokor. [MÉKSZnk: francia] A KOKÁRDA  nem tűnik magyar szónak, de eredete a hajlást jelentő, körértelmű KO ősgyök, és az RD páros értelme nyomán visszavezethető az ősmag(yar)-nyelvbe. A KORDA, s így a KÁRDA is körértelmű. Az RD páros körül létrejövő ÁRDA értelemadó hangnyaláb, de a páros fordítottja, a DR jelent egyenetlen felületet is. Az egyenetlen, foDRosság jellemzi a csokorba vont szalag felületét. Ilyenek még a bORDÁzott felületek, az ORDA egyenetlen felülete, a pÁRDUc, az ORDAs egyenetlen színei, de az RD páros, mint R.D – D.R gyök: ReD – DoR hangjaival alkotható REDő, foDOR szó is ilyen felületet jelent. Ez is bizonyíték arra, hogy az utódnyelvek szóalkotásai kötve vannak az eredeti ősmag(yar)-nyelv íratlan törvényeihez. Csak azon törvények alapján és az ősmag(yar)-nyelv elemeiből alkothatnak új szavakat!