HEDONIZMUS – Az élet értelmét az élvezetekben kereső ókori görög tan. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: görög szóból] A HEDON, HEDONI szó – torz világunk fintora – épp az ellenkezőjét fejezi ki az ÉDEN szó jelentésének. A HEDONIZMUS messzemenő élvhajhászás. Az ÉDEN szó hallatára mindenki Éva pucérságán csámcsog, holott a szó bibliai magyar értelme a vÉDElmezett ártatlan egyszerűség.

Az első emberek ÉDENi vÉDENcek. A HEDONISTA életvitel csak azoknak sajátja, akiknek lelki-fizikai züllés jelenti az ÉDENI boldogságot. Ám az hamis kép. Ami még magyar vonatkozású a szóban: ÉDEN, egy meghatározott fizikai hely volt. Valaha az emberiség bölcsője. Az ógörög nyelv az ősmag(yar)-nyelvből örökölte meg. Bővebben az éden címszónál.  

HEGESZT – Fém vagy műanyag tárgyakat hevítéssel egyesít. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ?] A HEGESZT szóban jelen van a HEvít és az egyesít értelme: EGESZ, azaz EGÉSZ-szé, EGGYé TeSZ. Ugyanakkor egy ősi szó a kötöttség kifejezője is jelen van: GESZT. Ennek fordítottja: t/SZEG. Vagyis HŐvel HEvítve eggyé tesz, EGÉSZít. Kötött SZEGzett, GESZT-ett állapotot hoz létre. A HEGESZTés rögzítés is. Mondhatnánk a szilárdan álló fa, GESZT hasonlatára: RÖGESZT (ragaszt). Az ESZ a terjedelem SZÉlesítő növelése, mely valóság, amikor két különálló darabot eggyé HEGESZTenek. 

Tehát nem ismeretlen, hanem magyar az eredet.  
HEGY – A dombnál magasabb és meredekebb földfelszíni kiemelkedés. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? finnugor] A GY hang szóvégi jelenléte többnyire jelképes vagy valós kiemelkedő, kicsúcsosodó, éles jelenségek leírója: agy, begy, fagy, gyógy, hegy, irigy, jegy, kegy, nagy, rügy, szegy, szügy, tőgy, ügy, ürügy, vágy stb. A GY hang DJ összetétele nyomán mondható, hogy a DuDor, GYuGYor  alakja is kifejező. Ugyanakkor a HEGY összeGYűlt, h/EGY-gyé vált, tömörült anyagHalom. A CzF Szótár szerint: „Rokonok vele a sínai ho, német hoch, Hőhe, Hügel, Höcker, angol high, huge, svéd hög, ha, dán hoj, höi stb.” Ez a sok gyökhasonlóság az egyetlen közös nyelvből, az ősmag(yar)-nyelvből eredés bizonyítéka.  
HÉJ – Gyümölcs, termés külső védőburka. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? finnugor] A HÉJ nem egészen ugyanaz, mint a HAJ. Csak bizonyos jellemzőkben hasonlítanak. Van gyümölcs HÉJ, HAJ, amely lehámozható, tehát a HÉJ, HÁM is hasonló némileg. A HAJléknak, mely fedett lakHELY, van szilárd tetEJe, HÉJa, alatta a HÍJú, azaz a padlás üressége, híja. A háztetőt közvetlenül éri a nap HŐJe. A háztetőt még nevezték eresztőHÉJnak, rövidítve ereszHÉJának, eszterHÉJnak, zsindHÉJnak, majd zsindelynek, zsendelynek, továbbá zsúpHÉJnak mely a vizet a HELYére, a földre ereszti le.  

HEKTIKÁS – Tüdőbajos, köhögős. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: francia (görög szóból)] Két magyar szó összetett alakja: HEK, fordítva KEH, vagyis KÖHögés. A másik TIK, TIKog, vagyis krákog, KÖHög. A szó tengelyében levő KT páros szintén a TiKog szó alkotója. Vagyis a HEKTIKás KÖHög, azaz KEHesen (hek) TIKog. Nem is francia, nem is görög eredetű. Görög nyelvbe az ősmag(yar)-nyelvből jutott szófordított alakban.  

HELIKOPTER – Motorral meghajtott forgószárnyakkal működő repülőgép. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: francia (görög elemek)] A HELIO a szóösszetételekben a Napra vonatkozik. A Nap – HŐ, HÉV sugárzó. Az ősmag-nyelvben a növekedést jelentő NŐ, NŐL mintáján a HŐ, HŐL szóalak is létezett, amely az ógörög nyelv kialakulásakor azt az alakot őrizte meg, É-re váltva. A HÉL – LÉH, mint HŐ hatásra emelkedő LE(h)vegőre is érthető. A HŐL, HÉL hatására a LEH felfelé KAPTAt, azaz emelkedik. Az APTA értelemadó hangnyaláb a szint emelkedését is jelenti a kAPTAtó szóban. Idegen szavakban ugyanezt, például a román treAPTA = lépcső szóban emelkedő szintet. Ez esetben OPTE – kOPTEr alakban van jelen, és itt is az emelkedést jelenti. Ha a KOPTER részét külön elemezzük, úgy elforgatva a REPTOK alakot adja, és itt a REPül REP gyökszava jelenik meg. A REP – PER fordítás a PERdül szóban a HELKOPTER tetején forgó PERgő, PÖRgő légcsavart jelzi. Összegezve: a HELIKOPTER világosan magyarázható, érthető ősmag-nyelvi szóelemekből épülő szó. 

Érthető, hogy az utódnyelveknek nincs más  szóalkotó készletük, csak az ősmag(yar)-nyelvi elelmek!