IBOLYA – A virágok által ihletett női nevek a virág jellemzőit viszik a névbe. Az IB gyök alsó szintet jelent. Az IBOLYA egészen földközelben virágzik. Az IBOLYA felszálló, Illanó, BOLYOngó, BÓLYÁszó, BUJA illata. E jellemzőkből alakult ki a név. Az IBOLYA szerény kis virág, nagyon rá kell keresni, mivel a fű közt rejtőzik, de megéri, hiszen a tavasz első üde kis hírnöke. Az őt kereső felé illatával üzen.

Az első IBOLYA szerény, felüdítően kedves, törékeny kis nő lehetett. Olyan, akire rá kellett keresni, területet kellett bejárni, BÓLYÁszni érte, de megérte. Jelenléte szerény, bája meghatározó, de továbbiakban tetteivel vált fOLYAmatosan az őt szeretők javára.
A régies IVOLA szómegfordított alakja a VIOLA. A VIOLA változat VI ősgyöke az életet jelentette: VI – ÍV, a nő élet- (vita) és küzdőképességét (viadal), a LA a DALoló jókedvét. A névben kötött magánhangzó-párosként van jelen a JÓ hangzású IO páros, az IBOLYA névben megosztva, eltávolodva. A VIOLA alakot latin nyelv az ősmag(yar)-nyelvből örökölte.
A név minden jellemzője magyarul elemezhető, magyarázható. Így a latinból eredeztetés nem állja meg a helyét.