A jelenleg elfogadott, használt, iskolákban tanított grammatca nyelvtannak csak néhány tétele alkalmas a magyar nyelv szavainak elemzésére. A magyar nyelv teljes megértéséhez más elemzési módszert kell alkalmazni, mivel a grammatca nyelvtan nem a beszélő ember által, érzelmei teljes, annak minden apró rezdülését kifejezni képes nyelvhez szabott, hanem a hanghiányos, száraz latin nyelvhez. A latin nyelv, de az összes többi beszélt nyelv is csak részleteit örökölték meg az ősnyelvnek, egyik többet, másik kevesebbet. A természetes kifejezéshez szükséges összes hangokat sem örökölték meg, tehát hanghiányosak. Nincsenek szavaik mindenre, csak körülírással képesek kifejezni az érzelmeket, indulatokat, az élet apró jelenségeit. Ilyen grammatica alkalmazása a magyar nyelv elemzésére olyan, mintha valakire méreténél kisebb ruhát erőltetnénk rá.  
A magyar nyelv szavainak elemzésénél minden esetben figyelembe kell venni az ösztöni ősgyököket (két hang), gyökszavakat (három hang),  hangcsoportokat (három vagy négy hang). A gyökfordítást is fontos vizsgálni, mivel minden gyök fordítható. Ezek legtöbbször a hangváltások segítségével válnak érthetővé. A magyar nyelv szavai nem csak a cselekményt írják le, hanem a következményt is. Elemezzünk néhány szót a teljesség igénye nélkül, mert abban az esetben át kell mennünk más szavakba is, hiszen a teljes elemzés végtelen láncolat, mivel a szózáró gyök egy következő szó kezdője. Vegyük példaként a TÖRÉS, ROVÁS szavakat.  
TÖRÉS: a szó három elemből áll: két gyök összekötve egy hangcsoporttal TÖR-ÖRÉ-RÉS. A TÖRés okozhat RETtenetet, adhat ki RITtyenő hangot. A tÖRÉshez ERŐ kell, hatása többnyire kÁROs. A töRÉSnél RÉS, SÉRülés keletkezik. BeTÖRÉS esetén javak TÖRnek össze, de tulajdonjogok is SÉRülnek.  
ROVÁS: e szó is három elemből áll: ROV (ró)-OVÁ-VÁS. Aki RÓ, az anyagba befelé halad. Ellentéte az ORom, ORmó, amely kiemelkedés. A ROVás beszédes, ezt a fordított VOR gyök mutatja: VORbál, VERbál, VARrog, paláVERez, azaz beszél. A ROVás megROVó, rOVÓ gondolatokat, azaz VÉdő, ÓVÓ tanácsokat is RÖgzít. A rOVÁssal RÖgzítjük a gondolatokat, nem engedjük elenyészni, célunk: átélt események, szerzett tapasztalatok megÓVÁsa az utókornak. A roVÁS VÉSet, VÉSés nyomán alakul ki, VÉSéskor kiVÁSlaljuk (kivesszük) az anyag egy részét. A roVÁSt nehezen VÁSlalja el az idő, mivel mély. Az ORmó könnyebben lekopik. A roVÁSokat SÁVokba, azaz sorokba RÓják.  
Csak két szó, de minden szavunk ilyen. Hol van ettől a ma oktatott  grammatica?