A magyar, mint élő ősnyelv újabb szavak nemzésére, szülésére képes ma is, akár a végtelenig, nincs végső határ a szavak számának születésére.
Új szavak alkotása nem a nyelvészek, nem az írók kiváltsága, mert a nyelv nem kisajátítható, nem az ő tulajdonuk, hanem mindenkié, a nyelvet beszélőké, az egész népé.
Évezredek alatt nem nyelvészek szigorú ellenőrzése alatt alkottak újabb és újabb szavakat ezrével az egyszerű emberek. Tehát ha egy tanyai kisgyerek vagy pusztai kisbojtár alkot egy szót, annak is helye van a nyelv szókincsében, hiszen évezredek alatt az írástudatlan köznép építette fel a nyelv teljes szókincsét.
Ugyanis, e képesség velünk született, elbitorhatatlan teremtői adomány.
Varga Csaba írja A kőkor élő nyelve kötetében a temérdek képezhető szó kapcsán: „akinek ennyi sem lenne elég, könnyedén létrehozhat még további egy-két millió szót úgy, hogy mindenki meg is érti.”
Illyés Gyula: „A magyarul beszélők annyi igét csinálhatnak, amennyit kedvük tartja. Ez anyanyelvünk …kiváltságos joga és irigyelt képessége … A nyugati nyelvek … eligétlenesednek. Mi nemcsak főnévből, de szinte minden hangból, szisszenetből teremthetünk igét. Tulajdonnevekből is. Pl. sz – sziszeg, z – zizeg, Tamás – tamáskodik, Panama – panamázik.”
Az ősnyelv, s így a magyar nyelv igealkotó bőségének egyik titka az igekötők használatában rejlik. Akár főnevekből képezettek esetében is. Az igekötő teljesen megváltoztatja az eredeti gyök, szó, ige jelentését. Pl.: vág – hozzávág, vagy: fog – belefog és mások.
Igekötők: abba-, agyon-, alá-, át-, be-, bele-, benn-, egybe-, el-, ellen-, elő-, előre-, fel-, föl-, félbe-, félre-, felül-, fölül-, fenn-, fönn-, hátra-, haza-, helyre-, hozzá-, ide-, keresztül-, ketté-, ki-, körül-, közbe-, közre-, külön-, le-, meg-, mellé-, neki-, oda-, össze-, rá-, rajta-, széjjel-, szembe-, szerte-, szét-, tele-, tova-, tovább, tönkre-, túl-, újjá-, újra-, utána-, végbe-, végig-, vissza- stb.
CSAP: a csapás, csapdosás, lepcsenés, pacsi hangutánzója. A csap is erről kapta nevét, mert a megnyitás után gyorsan eleredő csöppenő folyadék loccsanó hangot is ad.
Átcsap (hullám a gáton), becsap (szélhámos valakit, politikus minket), elcsap (szolgát), felcsap (valaminek), kicsap (iskolából), lecsap (rendőr valakire, sas valamire), odacsap (asztalra), összecsap (munkát hanyagul bevégez), tenyereit összecsapja (ámulattól), rácsap (fedelet), visszacsap (visszasújt) és mások. Tehát igekötőkkel más-más értelmet kap.
AD: átad (díjat), bead (gyógyszert), belead (apait-anyait), elad (árut), előad (dalt), előread, felad (levelet), idead (tárgyat), kiad (könyvet), lead (küldeményt), megad (tartozást), nekiad (ajándékoz), odaad (kölcsön), összead (pap), ráad (kabátot), visszaad (kölcsönt), hátraad (labdát). Itt mindenki ad, de kettőnek sincs ugyanaz az értelme „ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven…” G.B. Shaw.
VÁG: átvág (úton), bevág (pohárral), belevág (üzletbe), elvág (utat), kettévág (szövetet), előrevág (labdát), felvág (nagyzol), idevág (tárgyat), kivág (fát), levág (disznót), megvág (átejt), nekivág (falnak), hátravág (labdát) odavág (földhöz), összevág (papírt), rávág (asztalra), visszavág (a csapat) stb.
JÁR: (táncot, vagy megy), átjár (szomszédba), bejár (valahová), eljár (idő fölötte), feljár (emeletre), kijár (neki), lejár (szavatosság), megjár (elbukik valamiben), de megjár (egy utat), megjár (jó, úgy ahogy van), jár neki (jussa van) összejár (valakivel), össze-vissza jár (egy területen) rájár (valamire), visszajár (apró) stb.
RONT (tör, zúz): átront (dühösen) beront (házba), elront (szerkezetet, helyzetet), kiront, (házból), nekiront (valaminek), beleront (tömegbe), leront (osztályzatot), megront (szüzet), ráront (valakire, valamire), odaront (valakihez), szétront (szerkezetet), előront (sűrűből), hazaront (részegen) lehet folytatni.
Ahány igekötő, annyi értelmezés! Majd mindegyiknek más jelentése van. De lehet próbálkozni a hozzá illők közül: csal, ejt, fog, forgat, fúj, int, szab, szed, tesz, vág, vesz, ver és más igékkel.
Ez egyik titka a magyar nyelv szóbőségének. Ezért van a magyar nyelvnek kb 15 ezer szava a mozgás, s 8 ezer körüli a szólás kifejezésére. Az ősnyelvben még több szó volt, egy jelentős része kiesett a mai magyar nyelvből, és azok ma az utódnyelvekben élnek tovább.
- Néhány igekötős szó a mozgás leírására:
elballag, elbaktat, elbandukol, elbarangol, elbiceg, elbitangol, elbolyong, elcammog, elcsatangol, elcsavarog, elcselleng, elcsoszog, elcsörtet, eldöcög, eldülöngél, elered, elfarol, elgyalogol, elhajt, elinal, eljár, eljön, elkísér, ellohol, elmegy, elnyargal, eloson,
előballag, előbaktat, előbandukol, előbiceg, előcammog, előcsoszog, előcsörtet, elődöcög, elődülöngél, előered, előgyalogol, előhajt, előjön, előkísér, előlohol, előmegy, előnyargal, előoson,
előrebaktat, előrebandukol, előrebiceg, előrecammog, előrecsoszog, előrecsörtet, előredöcög, előredülöngél, előreered, előregyalogol, előrehajt, előrejön, előrekísér, előrelohol, előremegy, előrenyargal, előreoson,
nekibotorkál, nekiered, nekifarol, nekifut, nekihajt, nekihátrál, nekiindul, nekimegy, nekirohan
felbaktat, felbandukol, felbiceg, felcammog, felcsoszog, felcsörtet, feldöcög, feldülöngél, felered, felfarol, felgyalogol, felhajt, feljár, feljön, felkísér, fellohol, felmegy, felnyargal, feloson, felér, felfut, felkaptat, felkerget, felsuhan, feltántorog, felüget, felviharzik, felzötyög,
idebaktat, idebiceg, idecammog, idecsoszog, idefarol, idehátrál, ideindul, idejár, idekullog, idelép, idemegy
kibotorkál, kibaktat, kibandukol, kibiceg, kicammog, kicsoszog, kicsörtet, kidöcög, kidülöngél, kifarol, kigyalogol, kihajt, kiinal, kijár, kijön, kikísér, kilohol, kimegy, kinyargal, kioson, kicammog, kicsoszog, kifarol, kifut, kihurcol, kilábal, kimenekül, kirajzik, kisántikál, kitalpal, kitántorog, kiviharzik, kizúdul,
leballag, lecammog, lecsoszog, leér, leérkezik, lefut, legyalogol, lehajt, leindul, lejön, lekullog, lerohan, leterel,
megérkezik, megfut, meghátrál, megindul, megiramodik, megrohan,
odaállít, odaballag, odabaktat, odabandukol, odabiceg, odacammog, odacselleng, odacsoszog, odacsörtet, odadöcög, odadülöngél, odaered, odafarol, odagyalogol, odahajt, odajár, odajön, odakísér, odalohol, odamegy, odanyargal, odaoson, odaér, odafut, odaindul, odakerget, odalép, odasurran, odaszalad, odatámolyog, odavezet, odazötyög,
összebotlik, összebaktat, összebandukol, összebarangol, összebiceg, összebitangol, összebolyong, összecammog, összecsatangol, összecsavarog, összecselleng, összecsoszog, összecsörtet, összedöcög, összedülöngél, összeered, összefarol, összegyalogol, összehajt, összejár, összejön, összelohol, összenyargal, összefarol, összejár, összejön, összekóborol, összeszalad, összeterel, összetódul, összetolat
rábotlik, rácsoszog, rácsörtet, rádöcög, ráfarol, ráfut, rágyalogol, ráhajt, ráhajszol, ráhátrál, rájár, rákerget, rálép, rámegy, rárohan, ráront, rászalad, rászökik, ráterel, rátér, rátolat, rátódul, rátömörül, rávágtat, rávezet
visszacsoszog, visszabaktat, visszabandukol, visszabarangol, visszabiceg, visszacammog, visszacsoszog, visszacsörtet, visszadöcög, visszadülöngél, visszafarol, visszagyalogol, visszahajt, visszainal, visszajár, visszajön, visszakísér, visszalohol, visszamegy, visszanyargal, visszaoson, visszaér, visszaérkezik, visszalép, visszasiet, visszatolat
Az igekötő határozza meg a mondandó értelmét. Például a feltolat, visszatolat, rátolat, odatolat, kitolat, betolat. Ugyanaz az ige, de teljesen más jelentést kap a különböző igekötőkkel.
De nemcsak!
Újabb – teljesen más értelmű – ige alkotható igéből is, ragnak, képzőnek nevezett gyökökkel. Vagy főnév igéből képzőnek nevezett gyökkel.
Például a már említett VÁGni ige, amely valaminek az elszelése, darabolása értelmet is hordozza. Ám a VÁGtat szóban már teljesen más értelmet kap, és az igekötőkkel dúsítható a változatok sokasága: kivágtat a kapun, felvágtat a dombra, belevágtat a folyóba, bevágtat a sűrűbe…
Körülbelül 15.000 azaz tizenötezer változat él ma is ezekből, az akadémiai nyelvészek nagy-nagy bánatára. Mert ők úgy tanítják, hogy alig van saját képzésű szava a magyar nyelvnek.
- Mondatok építése a magyar nyelvben
A magyar nyelvben a szavak sorrendje a mondatokon belül tetszés szerint változtathatók. Az alkotó szavak felcserélése nem változtat a mondat alapvető értelmén, csak árnyalja, vagy a kezdő szóval különböző vetületeit emeli ki a mondandónak.
Az alábbi öt szóból álló mondattal a mai magyar nyelven annyi változtathatósági lehetőség van, mint öt számjegyből összeállítható változatokkal, legkevesebb huszonöt változat (telefonszámok példája), tovább a végtelenig. Ez a nyelv szavainak Rubik kockaszerű átforgathatóságát, átrendezhetőségét igazolja. Tegyük rá a szavakat képzeletben egy-egy kockára. Előbb a mondatkezdő alany változatlanul helyén marad.
Azzal kezdem, amit az egészből kiemelni akarok. Azt teszem kezdő szónak.
Előbb a gyerek, mit alany. Majd az időpont: reggel. A cselekmény milyensége: sietve. Aztán a cselekmény: megy. Végül a célirány: iskolába.
A gyerek reggel sietve megy iskolába. – A gyerekről van szó.
Reggel a gyerek megy iskolába sietve. – Az esemény reggel történik.
Sietve megy reggel a gyerek iskolába. – Sietve nehogy elkéssen.
Megy a gyerek sietve iskolába reggel. – Megy, halad
Iskolába megy reggel sietve a gyerek. – Iskolába siet.
A kezdő és befejező szót változatlanul hagyva, a belső három szó helycseréjével:
A gyerek megy reggel sietve iskolába. Mit csinál? – Megy.
A gyerek sietve megy reggel iskolába. Hogyan? – Sietve.
A gyerek reggel megy sietve iskolába. Mikor? – Reggel.
Teljesen összeforgatva is még mindig érthető:
A gyerek reggel sietve megy iskolába.
A gyerek iskolába reggel sietve megy.
A gyerek sietve megy reggel iskolába.
A gyerek megy reggel sietve iskolába.
Kockába építve, minden irányban összhang van:
A GYEREK REGGEL SIETVE MEGY ISKOLÁBA.
REGGEL SIETVE MEGY ISKOLÁBA A GYEREK.
SIETVE MEGY ISKOLÁBA A GYEREK REGGEL.
MEGY ISKOLÁBA A GYEREK REGGEL SIETVE.
ISKOLÁBA A GYEREK REGGEL SIETVE MEGY.
Lehet folytatni tovább a szavak sorrendjének felcserélését. Ha több szóból álló mondat, akkor szintén a szavak számának hatványa szerint. Mindenki megteheti az általa ismert utódnyelveken, de csak azonos szavakkal! Nem azonos jelentésűekkel! Lehet, hogy öt változatnál tovább nem jut, és az is csak előképzőkkel, ragokkal.
Ha azonos jelentésű szavakkal kívánjuk a fenti mondandót kifejezni magyar nyelven, mondatok tízezreit alakíthatnánk ki.