IJED – Halálra ijed, nagyon megijed. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ?] Az ÍJ gyökből indul. Az IJEDés feszült állapot. Az IE kötött magánhangzó-páros, mely J hangzással ejtett. Az IJE, IE gyors mozgást jelölők, vagy arra ösztönzők. Például az IJEd, sIEt szavakban.

A kiismerhetetlen IJEsztőre kérdezés: KI Ez, mI Ez? A szóvégi D hang az támaDást kivéDeni készség ösztönös hangja. Fordítva: az ösztönből véDEkező, szembehelyezkedő, ellentmondó: DE (ijED).  
IKER – Egy terhességből született két vagy több magzat. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: török] SzületIK egy IK, majd egy más IK, a harmad IK, sokad IK stb. Ezek mind IK ERedet. Mindannyian IK vagyunk: én egy IK, te más IK, és mindannyian IKtatva vagyunk. Mikor már nem vagyunk, akkor kiIKtatnak. Az IK kérdése: KI? Nem török ez, magyar IK. Több személy, több IK ERed egy tőről. Valószínű, ebből is eredhetett szófordítással az ERIK név az ősmag-nyelven: IK-ER – ER-IK – ERIK. 
Az ERIK ERős, ÉRett, és szERető IK (ember). De ez … magyarul, nem törökül, nem germánul. Lásd még a geminus és hanga címszóknál.
 
IKES – Az -ik ragra végződő ige. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ik] Ez csak latin-német grammatica szerint IKES ige. Tulajdonképpen az az IK főként személyre (én egy IK, te más IK vagy) valamint mozgásra utaló. Az IK mozog, IKlat. KI? Az IK! Ez az IK körüli valóság.