Megkésett ajándék az ILDIKÓ nevű hölgyeknek. ILDIKÓk nagyot nőjje…  bocs … boldogok legyetek!   ILDIKÓ – Német eredetűnek mondják, pedig a szó minden eleme magyar, olyannyira, hogy kitetszik belőle: még az egynyelvűség idején alkották.

Előzményei, párhuzamai lehettek az ILma, ILona, SZILvia is. Az IL ősgyök az ILLan, vILLan, ILLat, ILLet, megpILLant szavakban szinte mindenféle érzékelést felsorol, ami egy gyönyörű lány jELLemzői vagy általa kiváltott érzELmek közé tartozó: gyors, kecses, szorgALmas mozgás, nőies ILLat, az érintés kELLemessége. Az LD kötött mássalhangzó-páros az áld, ámuldozik, boldog, föld, hold, ildom, köldök, küld, old, példa, szemöldök, told, zöld szavakban kellemes kicsengésű.  ILDIKÓ bizonyosan ILDOmos viselkedésű is volt. Mint jellemzőt rejtő alvó L.D – D.L gyök: LeD – DiL, hangjai alkotják a LEDér, cseLÉD szavakat, amelyek a gyors ide-oda mozgást jelentették (led = légy),  s amelyekből később az egyik utódnyelvben – az angolban – kialakult a LADy = hölgy jelentésű szó. A DIL gyök, tisztelet jelentését hordozta az ősmag-nyelvben, erre a latin DILigo szó a bizonyíték. De jelentett bolondosan szerelmest is, vagy szerelmesen bolondulót. Az IK mozgás: IKlat vagy személy: egyIK, másIK. Itt viszont jelenthet egyben szorgalmasan mozgó leányzót. A DIK nem csak munkát, hanem beszédet is jelent. ILDIKÓ monDIKáló leányzó lehetett, de aztán, mint anya a törőDIK értelem is megjelent. A törőDIK fáradozást, munkát is jelent. Arany J.: Családi kör című versében a gazda megpihenteti fáradtságos munkában „eltörődött”testét. Az ősmag-nyelven, ami tetszett, az DIKÁlt. Összegezve: az első ILDIKÓ, ILDIKA a fent felsorolt jellemzőivel: ILLanó, vILLanó, ILLatos, boLDog, ILDOmos viselkedésű, szorgalmas, mozgékony, beszédes kislányként, szeretett, tisztelt volt környezetében, és tetszett, azaz DIKÁlt a fiúknak is.