INKA – Az ősi inka birodalom uralkodója. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: spanyol < indián] A kutatások nyomán igazolódni látszik, hogy az INKÁk az ősmag(yar)-nyelv egy változatát beszélték. Ezért irtották őket oly nagy előszeretettel a (zsidó gyökerű) Habsburg családi uralom alatt levő spanyol kalandorok. Az NK páros minősítő a szóban. Lehetett: atyáNK, akihez rimáNKodtak, s akiNeK (neki – inke – inka) kijárt a tisztelet. Lehetett a társadalmi ranglétra, a többitől elválasztott egyik rétegének meghatározója az ősmag(yar)-nyelvben. Olyanok, akiknek INKÁbb kijárt a tisztelet. Az INKÁk a felső, magas rangú réteg voltak, a KECSUák (kicsik) az alsó. A birodalom élén álló SAPA NAPU (Nap Fia), mint legfőbb uralkodó, legINKÁbb tisztelt. A SAPA NAPU magyarul NAP CSAPJA. Az ÁGat Székelyföldön ma is CSAP névvel illetik. A CSAP kiCSi, ÁPolandó félrenövés, elágazás, mely CSÁPol, hajladozik a szélben). Ez a CSABA név egyik névadó jellemzője is lehet.   IRREDENTA – Irredentizmus. Ennek híve. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: olasz] Az IRREDENTA szó lehet olasz megfogalmazás, de az ősmag-nyelvi szóalkotások törvénye szerint. Egyetlen utódnyelv sem tudja kikerülni ez íratlan törvényt! Jelentése: helyREDÖNTEni, I-re, Igyenesre Igazságosan, IREDÖNTeni, amit előzőleg rosszul DÖNTÖttek. Minden utódnyelvi szóban a RE, mint előképző az újRA, helyRE értelmet képviseli.   ISKOLA – Gyermekeknek, serdülőknek rendszeres oktatást nyújtó intézmény. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: vándorszó: latin < görög] Annyiban latin vagy görög, hogy azok a nyelvek is átvették az ősmag-nyelvből, saját hangzástörvényeik szerint módosították, használták. Az IS – a tudás, ISmeret, melynek adományozója, védőhatalma ISten. Ez az ISmeretek LAKÁban, LOKÁban, KOLÁban (KALIba), házában, az ISKOLÁban szerezhető meg. A régies OSKOLA is beszédes: ok/OS/KOLA, ok/OS LOKA, ok/OS AKOL, ok/OS LAK. Aki OSKOLÁba jár, nem marad OStoba. Az osTOBa szóban fordíthatóan jelen van a BOT, BUTA jelző töredéke. Az ST páros esetenként rossz vetületű: beSTe, luSTa, oSTor, röSTell, reST, roSTa stb.Tudás nélkül az ember SuTa. Az SK páros értelemalakító szerepét figyelembe véve, az OSKOLA, ISKOLA a gyerekkel szemben atyáSKodó, a gyerek érdeklődése az ismeretek felé ágaSKodó, az oktató a teljesítményt illetően bíráSKodó, a gyerek dúSKál az ISmeretek tárházában, a tudás ösvénye keSKeny és göröngyös. A gyereket, ha nem tanul megpaSKolja anyukája, néha nehéz az iSKolatáSKa, és sokat kell vakoSKodni a könyvek fölött. Az SK párossal alkotható szavakkal: SoK SiKerélmény részese lesz, akit oSKoláznak. A szó névadója lehetett az ISZKOL is, lévén mentesítve minden más alól a tanulás érdekében, és ISZKOLhatott ISKOLÁba, vagy sz-ező ógörög nyelven: ISZKOLÁba, SZKOLÁba. Az SZK páros majdnem mindig tengelyhangzó a tevékenységet, állhatatosságot, szorgalmat kifejező szavakban: áSZKol, csimpaSZKodó, csúSZKál, féSZKel, illeSZKedik, kapaSZKodik, máSZKál, nyüSZKölődik, piSZKál, poroSZKál, tuSZKol stb. Az ISKOLA, OSKOLA a felsorolt névadó jellemzők sűrítménye. Ez a magyar nyelv sajátos rugalmasságát bizonyítja.