INTRIKA – Cselszövés, áskálódás. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: francia] 
Az INTRIKA szó jó példa arra, hogyan lehet rátalálni a magyar eredetű szavakra idegen nyelvekben. A szókezdő IN = BE. Valaki BEavatkozik, INT, a BENsőséges, sajátos (intim) életvitelbe.
Az NT páros minősítő bennfentes, érint, fontos és más szavakban. N.T – T.N gyökként: NeT – TeN, elrejtett jellemzőt ír le. A NET gyök felületi finomság (ned = csillogó sima víztükör), TEN ma már az utódnyelvekben él arcszín jelentéssel. A TR páros oly szavakban meghatározó értelemhordozó, mint: botrány, fetreng, gyatra, gyötrő, hátrány, otromba stb. A T.R – R.T gyök: TéR – RúT. E két alvógyök jelzi, hogy az INTRIKA boTOR tett, amely rágalmaival beTÖR valaki életébe, felTÚRja annak békéjét, próbára teszi a TÜRelmet, épp, mint egy becstelen laTOR. Oly tettek sorozata, amelyek nyomán gyöTRelemteli háTRányos állapot alakulhat ki. Minősíthetetlen RÚT BEavatkozás valaki, valakik addigi zavartalan, TERmésztes, feltehetően sima, békés életvitelébe, és ez jelképesen az emberi arcot (szívet, érzelmet) is érintő következményeket okoz. Ha a TRIK értelemadó hangnyaláb TR párosát életre keltjük egy hangzóval: TöRIK. Tehát az INTRIKA szó, az idegen nyelvekben csak a hangok merev csoportképe, és bármily idegennek is tűnik, de kiderül: ősmag-nyelvi elemekből tevődik össze, mivel az utódnyelveknek nincs más szóalkotó készletük. Ezek visszahozva a mai magyar nyelvbe – hangonként, ősgyökönként, gyökönként elemezve – értelmezhetőek.  

INVESZTÁL – Beruház. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: latin] Az IN – NI kellemi gyök az ősmag(yar)-nyelvben, de BE(felé) irány értelmű is. Az INVESZTÁL szó elemei ősmag(yar)-nyelvből eredőek. A szó értelme: valamibe BEleVETni a pénzt, eloSZTva a szükséglet szerint. De a kifejezésben levő VESZ gyök magyar értelmezése felveti annak esélyét is, hogy a beleVETett összeg odaVESZhet. Van egy szó, amely nem csak Székelyföldön él, az eladó áruról kérdezik: mennyiért VESZTegeti? Az INVESZTÁLás sikertelenség esetén elVESZTegetett pénz. Az inVESZtál – beRUHÁz összevetése még tartalmaz párhuzamot. A RUHÁt megVESZi, majd magára VESZi az ember. Ám, ha nem jó minőségű, akkor nem VESZi magára, és így elVESZTegetett beRUHÁzás. A latin VESTimentum = RUHA, amit felVESZ, és ez vitathatatlanul ősmag-nyelvi gyökszó. Némely táj nyelvén feVÖSZi, fölVÖSZi. Mit VÖSZ föl? A RUHÁt, amely SZÖVött anyagból van. A beRUHÁzás INVESZTÁLás SZÖVevényes dolog! A RUHA franciául VETements, portugálul VESTuário, de ROUPA is, amely a RUHA módosult alakja. Spanyolul ROPA, katalánul ROBA, oroszul RUBÁska. Románul VESTa = felöltő, amit felVESZ. Ezek mindannyi ősmag-nyelvi örökség. Az INVESZTÁLásra jó odafigyelni, az IN ősgyök figyelmeztető is: NI! Itt még megemlítendő, hogy az IN kellemi gyök az ősmag(yar)-nyelvben a szavakba beépülve, tekintettel némely napokra tiltó értelmet is hordozott. Például INnapon, azaz ünnepen tilos volt dolgozni, vagy bizonyos napokon tilos közösülni (p/INa/pokon). Az utódnyelvek által megörökölt szavakat, idegen hangzásuk ellenére érdemes bontva vizsgálni, mert tartalmazzák ős-anya-nyelvük elemeit, és ha bontva szóra bírjuk, mindent elmondanak magukról, keletkezésük titkairól. Lehet bontani, szétválasztani, és magyar összetevőiket értelmezni. Mindannyi ősmag(yar)-nyelvi gyökre épülő!