Ezzel a hanggal egyetlen szavunk és annak változatai kezdődnek. Hangzásilag a j hang megfelelője, így annak jellemzői is érvényesek rá, de azért más értelmet hordoz, különben nem volna szükség rá. A mélységre, titkokat takaró hályogra, rejtélyre utaló hang.

Szóközi hangként több kifejezés kulcshangja.

Lyuk. Luk, lak, lék, lik, ok. Ezek mind beszivárgást lehetővé tevő, belső térrel rendelkező képződmények, vagy művi alakzatok. Az u le-, befelé mutató – kút. A k szerepét akkor mérhetjük föl, ha megvizsgáljuk az u hanggal való viszonyát más szavakban. Buk/kan, csuk, hukk, kuk/kol, muk/kan, ruk/kol. Felbukkan, tehát hirtelen láthatóvá válik. Becsuk, elzár egy lehetőségtől. Hukk! Rám ijeszt egy rejtekhelyről. Kukkol, megles egy lyukon. Ez már egyértelmű. Megmukkan, a hallgatás, bezártság állapotából. Előrukkol – egy addig ismeretlen – valamivel.

Minden szóban a k-val találjuk szembe magunkat.

A k ily módon a zárt, láthatatlan, ismeretlen részt jelzi, azt, hogy a lyukban lenyűgöző dolgok lehetnek, melyeket csak a k feltárásával, beláthatóságával ismerhetünk meg, esetleg épp a lyukon tekinthetünk be egy érdekes helyre, de csak úgy, ha legyőzzük a k-t, vagyis az akadályt. Így feltárul a titok. Azaz fény derül. Világosság.  

A léket kivágják, például a jégen. A dinnyét is meglékelik, hogy látható legyen a minőségi állapota. A lakás is egy lyuk, jelképesen. Ha a lik alakot vesszük, abban is benne a feltárás fogalma. Például: nyílik, bomlik, feslik, tehát feltárul. Az ikes ige ez esetben a nyíló, bomló, feslő jelzők l hangjával találkozik. Nem véletlen. 

Az ok régen a sátor, jurta tetején levő nyílás neve volt. Azon át jött be a fény. Az a sátor, jurta volt világos, melyen jó nagy ok volt. Ma a világos elméjű emberre, a rejtély, titok feltárójára mondjuk, hogy okos.

A Kolozsvár helyén valaha állt dák település, Napoka is ilyen értelmet hordoz: Nap oka, Napfénye. A dákok az ősmagyar nyelv egyik változatát beszélték. Sok fennmaradt kifejezésük ma is könnyedén olvasható, megérthető magyarul.
(Szőcs István: Megjegyzések Bíró Lajos: »Dákok és székelyek« című tanulmányához. (kézirat)

Bélyeg, régen bilog. Bi-log És még kérdezzük, honnan a logo megnevezés? A görög logosz – szó, a kimondott hangjel, szó-log, az ősmagyarból vétetett, az ógörög nyelv magával vitte, amikor levált az ősmagyarról.  

A bélyeg egy látható helyen való berovás, bejegyzés, jellegisme, tulajdon megjelölése. A becstelenség elharapózása miatt az állatokat egy felismerhető jelű vörösre hevített vassal bélyegezték. A b hang a be fogalmát, a lyeg a jegy, melyben g hang a rögzítést jelzi. Bejegyzett. Van jelképesen megbélyegzett személy is, akire jelképesen rásütnek valamilyen „jegyet”.  

Az ly hang – mint a lyuk szónál látható volt – a mélység fogalmára irányítja a figyelmet.

A rákérdezésekben is jelen van, tulajdonságra, és tárgyra: mily, milyen, melyik

Az a meggondolatlan úrhatnám városi sznob, de a dölyfös, tudatlan falulakó  is, aki lenézi a különböző tájak jellegzetes nyelvi hanghordozását, tájszólását, valószínűleg öntudatlanul…, de rendkívül magyartalan.

Mert a tájak szólásából derül fény rengeteg nyelvi rejtélyre.

Például, a torontáli tájszólásból tudhatjuk meg azt is, hogy nem téveszthető össze az ly a j hanggal. Egy ottani vicces mondás szerint: Topolán a gólát, gömbölű golóval lövik. Tehát Topolyán a gólyát gömbölyű golyóval lövik. Semmiképp: Topoján, góját, gömböjű vagy gojó. 

A vályú kivájt fából készült etető-, itatóedény, mégis a mélység érzékeltetése végett ly hang, és az azt jelölő betűvel írjuk.  

A hályog a mélységek feltárását teszi lehetetlenné, elfödve a látás szervét vagy a rálátás lehetőségét. A tályog, fekélyly sebek. A tályog a nagy felületű (tál), a fekély az elüszkösödő (fekete) sérülés. 

A páholy, nem mindenki számára elérhető, egy lelátói bemélyedésben, fülkében levő kényelmes, puha ülőhely

Ly hangot tartalmazó szavak még a gulya, ilyen, olyan, kóvályog, némely, zsálya stb. 

Az ly hang a rejtély, mélység, a súly/os, sülly/edő (e kettőről az s hangnál) fogalmak kulcshangja.  

Ugyanakkor a könnyed dolgok jelölésében is jelen van. Például: gally, gálya, golyhó, hólyag, selyem és mások.