Tomory Zsuzsa: Kezdeteink című művének 251. oldalán, az Égei-tenger területén található magyar rajzolatok, műveltségi nyomok – kacskaringós minta – mellett, mássalhangzó párossal képzett nevekről is szó van:
„A „kacskaringós” vonalvezetés jellegzetes, számos késői, s hazánktól délre elterülő vidék műveltségénél. Számunkra itt fontos megemlíteni, hogy az Égei-tengeri műveltségek ősi rétegeiben szépen nyomon követhető e kacskaringós minta. E vidék őskorával kapcsolatban csak tapogatóznak a tudósok, főleg azért, mert — mint más tekintetben, s még napjainkban is — magyar műveltségterület létezését nem létezőnek igyekeznek feltüntetni. Annyit viszont megállapítottak, hogy e területek őslakossága — akiktől a földrajzi nevek eredtek — nem volt indoeurópai. Az őstársadalom földrajzi nevei között kiemeli a görög birtokos raggal, az „ss”-el képezett neveket, mint Knossos, vagy az „nt”-vel képzett neveket, mint Tyrinthos. Ezek valamennyije nyelvi őstörzseink emlékei. Díszítéseik között legelterjedtebbnek a „spirál” rajzát tartja. „A spiráldíszítés a Duna-medencéből, Erdélyből (Transsylvania) érkezhetett az égei vidékre a Balkánon át.” (V.57:221) A cikkíró említi, hogy a kacskaringó a Duna-medencében és Erdélyben a legkorábbi neolithikumtól kezdődően általános.” (The Dawn of Civilisation, McGraw Hill Book Co.In., Edited by Prof. Stuart Piggott.)

Ami ebben nyelvileg érdekes: „Az őstársadalom földrajzi nevei között kiemeli a görög birtokos-raggal, az „ss”-el képezett neveket, mint Knossos, vagy az „nt”-vel képzett neveket, mint Tyrinthos. Ezek valamennyie nyelvi őstörzseink emlékei.” (kiem. K.S.)

Hozzátehetnénk Korinthos-t, az Égei-tengeri szigetek és a többi szigetek nevét is: Korfu, Kréta, Ciprusz, Lipszi, Pátmosz, Hydra stb. Továbbá Dardanellák, Boszporusz (Boszforosz). Ezeknek nevei kutatás alá vehetők a páros hangzók elemzése nyomán is.

Ugyanakkor Afrodité (Aphrodite), a szépség görög istennője. E névnek fr párosa jelen van cifra, cafrang szavunkban, és az egyiptomi Nofretete nevében is a szépséggel kapcsolatos. De jelen van a cifraságot, cafrangot szerető frankok, franciák nemzetnevében is.

Varga Csaba, aki nem fogadja el a kötött mássalhangzó páros jelenséget, erre azt írta, hogy csak véletlen hangugrások, nem szabad messzemenő következtetéseket levonni ezek kapcsán. Az érdekesség azonban az, hogy eddig rátaláltam több mint 260 „véletlen hangugrásra” a velük alkotható rengeteg szóval, melyet nem lehet a véletlen számlájára írni. Ezek visszavonhatatlanul, kitörölhetetlenül ott vannak a világ összes nyelveiben, bizonyítván ezzel az ősmag(yar)-nyelvből való származásukat.

A nyelv nem játszik önmagával.

Mivel a kötött mássalhangzó párosok gyökök alkotói is, az fr páros az erő ősi for gyökének is fő alkotóeleme. Az viszont köztudott, hogy a szépség, erő forrása a művelt lelkeknek, sőt abból jön a megnevezés, akár a friss esetében, mely szintén visszavezethető az ősnyelvbe.

Nyomatékként: románul szép – frumos, olaszul fregiare – díszít, refrén, az ének szebb dallamú, kellemesebb, ismétlődő része. Az Eufrátesz folyó jelzője: édes, kellemes.

Sok más név van még, melyek ilyen kötött mássalhangzó párosokat tartalmaznak. Komoly kutatással, gyök- és névelemzéssel, a párosok jelentése alapján megtalálható a szavak magyar hangzású értelme, hisz az ógörög nyelv az ősmag(yar)-nyelv gyermeke (az egyiptomi is). Ezzel kapcsolatosan ajánlom Varga Csaba: Ógörög: régies csángó nyelv című könyvét.