Az a hang távolra mutató: a, az, amaz. Első a hangok között: alfa, alef, alafa, élő, eleve, tehát első. Szókezdőként a következő mássalhangzóra mutat rá. Szembenállást is jelez. Ajakkerekítéses alacsonyfekvésű hang lévén, szájtevékenységek megjelölésénél jelen van az érem mindkét oldalán, de jelenségek, tulajdonságok, történések leírásánál is Pl.: ajándék, alvás, alázat, nyugalom – alantas, alattomos, aljas. Az á hang nyitottság: áldás, ámulat, hála. Bonyolódik viszályos helyzetbe is: áradat, átok, árt stb. Meghatározó a szövegösszefüggés.
Az ab ősgyök, és kerek alakra utal. Pl.: körözve habar, kerek ábra, abroncs, szab – kikerekít, abban, valamiben benne, abtól vagyis attól. A helyragok (-ba, -be, -ban, -ben) e gyök fordított alakjai. Nyelvünkben a teljes körűség fogalmát tartalmazza. De más nyelvek szóösszetételeiben az ab-nak más értelme is van.
Az a hang külön, mint mutatószó, rámutató, igazoló, megerősítő szókezdő (az!), esetenként szembemutató, a szóösszetételek előtagjaként lehet az annak ellenében értelmet hordozó (an). Lehet tagadás, de valaminek a hiányát is jelezheti. A hitetlenkedés kifejezésekor Erdővidéken még ma is használják: ahhá, hogyne! ahhogyne! ammá nem igaz! ammá soha!
A b hangból kiérezhető az ősnyelvi, sok nyelvben jelen levő – de csak magyarul érthető, kiérezhető – b hang által képviselt balos kicsengés.
Az ab elöljáró, amikor szóösszetételek előtagjaként nem kerekre utal, akkor az a hangja a mögötte álló b hang által képviselt balosságra mutat rá, azt kiemeli: a ból, a b-tól, óta, attól fogva értelmű. A Czuczor-Fogarasi szótár is kitér erre.
Az ab gyök, vagy hangpáros szóösszetételekben több ógörög, latin eredetű szóban is kimutatható, ahová az ősmagyar nyelvből kerültek, mivel mindkettő abból ered.
Az a-, an- az ősmagyar nyelvből az ógörög, onnan a latin nyelvbe átment fosztóképzők: talan, atlan maradványai, ezek a szóösszetételekben a címszó alapjelentésének hiányát jelzik.
abajur – lámpaernyő. Ez a szó franciából jött a románba, két gyökből áll. Az abat az ősmagyar ab gyök bővítménye, mely itt elterelést jelent, a jur (jour, fr) – fény, tehát fényelterelő. Ám a lámpaernyők kör alakúak! A jur szónak a román nyelvben körül értelme is van (jur înprejur – kereken körbe), s mert mivel a francia jour – napot is jelent, kerek nap, így kör alak kétszeresen is belefér (ab, kör).
abandon – elhagyás, feladás, letér egy pályáról, van körértelme és balos kicsengése (pl.: félrebotladozik), a francia alakja is ezt az értelmet adja, latin örökség. Az nd páros többek közt a vándor szó tengelye is. (ab, kör)
abate – eltér, letér az egyenes útról, tehát körívmozgásról is van szó, az ősmagyar ab gyökből indul ki, ugyanakkor érezhető a b hang által képviselt balos kicsengés, francia megfelelője szintén ilyen értelmű, mindkettő gyöke ősmagyar (ab, b)
abatiză – útakadály, oly valami, ami az egyenestől való eltérésre kötelez (abate, a b, balos kicsengés)
abces – kelés, tályog, mely általában kerek alakú, az ab ősgyökön át benne a körértelem (ab, kör)
abdica – lemond, felad a nehézségek miatt egy állapotot, letér a megszabott pályáról (ab, b)
abdomen – alhas, az ab itt a kerek testrészre – hasra – utal. A d hang kerekded alakzatokat jelölő kulcshang. (lásd a szerző: E nyelvben győzni fogsz című könyvét) Latin és francia megfelelője szintén ilyen értelmű, mindkettő gyöke ősmagyar (ab, kör)
aberant – eltérő, a teljes körben elfogadott értelmes, egyenes viselkedéstől rossz irányba elforduló, eltérő magatartást tanúsító, itt az ab kerek értelme, de a b balos kicsengése is kiérezhető (ab, kör) Az nt pároshangzó akár bent, akár külsőleg érintő jellemzőket takar.
abil – ügyes, talpraesett, benne a habitus szó által is összefogott megmutatkozási teljesség kör/értelme (ab)
abnegaţie – önfeláldozás, önmegtagadás, teljes körű önfeladás. Szóösszetétel: ab a személy kerek önmaga, a nega, tagadást, tiltást jelent majd minden nyelven, mindkettő ősmagyar gyök.
abortiv – magzatelhajtó, csak az rt páros kapcsán: ártó, irtó
abraziv – csiszoló, alapértelmében a felületi marás, reszelés
abrevia – (meg)rövidít
abroga – hatálytalanít, visszavon, azaz felrúg
absent – hiányzó, távollevő. Az nt pároshangzó jelzőképző, a sen gyök a senki, nem létező, hiányzó, az olasz senza – nélkül kifejezésbe is beépült, az öregkori szenilitás is az értelemnélküliséget, vagy annak megfogyatkozását jelenti.
absolvent – végzett hallgató, olv az olvad, v>d, oldódik gyökszava, és a valamitől való feloldozást jelzi. Mérvadó az lv (ld) páros és az nt minősítő páros. absolvire – felmentés, feloldozás
absorbant – felszívó, felszippantó, felhörpölő, felszürcsölő. Itt p>b hangváltás van, mert az rb kötődésű dorbézol, görbe, csorba, korbács nem ide illő.
abţine – tartózkodik valamitől. Az ab, áb/ra csak az alanyra utalhat, teljes önmegtartóztatás valamitől (ţine – tart)
abunda – bővelkedik, ez szó szerint a bunda szóból jöhet, a vastag, dús, telt duzzadtságának látványából
ac – tű, az ék (fok) ősgyök, hegy, hegyes jelentésű, ék, eke, akad, akác, itt a k a kulcshang, olaszul acume – hegyfok, él, de az ógörögben: ak, akh, aikh, mind az ősmagyarból. (Varga Csaba: Ógörög: régies csángó nyelv című könyve, 318. o.)
acapara – felvásárol, összeharácsol, megkaparint, a francia, az olasz nyelv is az ősmagyarból örökölte meg a latinon át
acarniţă – tűtartó (ak, ék), rn páros – cérna, párna
acasă – otthon, lakás, hangkiesés nyomán, egyébként a lakás románul locuinţă, a k hangnak van az elakasztó, megakasztó mellett, helyhez kötő, vagyis marasztaló értelme is, ilyen az édes otthon, a lakás
acaţ* – akácfa, DEX, az ak gyök, az ék alakú, hegyes töviseiről
acăţare – felakasztás, felakadás, kúszás, kapaszkodás (ak, ék)
accelera – meggyorsít, siettet, a gyorsaság által előálló felfokozott, kihegyezett állapotra utal (ak, fok)
accent – hangsúly, szintén a kiemelés, csúcsra vitel, kihegyezés, felfokozás értelme, benne van majd minden ehhez kötődő kifejezésben. A latin accentus is magyar gyökből (ak, fok).
accept – elfogadvány, a kapcsolat a kiálló részeken – ak, ék, fok – jön létre, az elfogadás is kapcsolat, összeakasztás (ak, fok)
acces – roham, kitörés (ak, fok)
accesiune – gyarapodás, felemelkedés, magasabb fokra jutás (ak, fok)
accident – baleset, váratlan, véletlen esemény, alapértelem szerint valamilyen előre nem tervezett erő hatása (beékelődés) nyomán megváltozik a dolgok természetes lefolyása, vagy éles beható erő – ak, ék – hatására történik sérülés (ak, ék). Az nt pároshoz kapcsolódó: bont, dönt, érint, ment, ront
acerb – éles, csípős (ak, ék) rb páros: dorbézol, korbács
acid – sav, a savanyút jelentő ecet gyökéből
aclama – megéljenez, kiérződik belőle a felfokozott érzelmi állapot, hasonló a latin acclama, eredete az ak, ék, fok. A kl páros az iklat, öklel, szikla szavak tengelye. (ak, fok)
acnee – pattanás, mitesszer, kihegyesedő fertőzés a bőrön (ak)
acoladă – összefogó jel, kapcsolójel (zenei), elméletileg minden kapcsolódás a végződéseken, kiálló fokon történik (fog – fok g>k hang módosulat, tűbe fokoz cérnát), lovaggá ütés (életpálya csúcsára, felsőfokra jutás) magyar gyök (ak, fok)
acoperământ – fedél, tető, valaminek a felső foka, kihegyesedő csúcsa, teteje (ak, fok)
acorda – ad, nyújt, az rd páros itt a herdál értelmét adja
acrobat – légtornász, erőművész, a cr – kr hangpáros a magyar nyelvben szikra, makranc szavak tengelye, mely kirobbanó erőt, és makacs céltudatosságot sejtet. A k, r, t, három erős hang, az akarat szó kulcshangjai: kemény, erős, tettre kész. Az acrobat ezen kulcshangokat tartalmazza, és mellé a b, mely balra, bajra utaló. Összetett, ac: benne a kiemelkedő, magas fokú teljesítmény veszélyforrásainak idegeket kihegyező átérzése, átélése, de a mutatványt szemlélő közönség felfokozott figyelme is, a ro az r hang által képviseli az erőt, e gyökből indulnak a robaj, robbanás, robusztus, és a ba, bajforrás a tettek nyomán. (ak, fok)
acropolă – fellegvár, hegyfokra épített vár, ógörög pol – fel, lásd Varga Csaba: Ógörög: régies csángó nyelv</i, 42 old (ak, fok)
acrosa – felfüggeszt, felakaszt (ak, fok) cr – kr
act – cselekedet, szóösszetételekben kiemelkedő tett, de lehet lényeget tartalmazó, igazoló okmány, irat is (ak, ok)
activ – cselekvő, tevékeny, kiemelkedő, hatékony cselekmény állandóan mozgásban levő véghezvivője (ak, ék)
activizare – cselekvésre, tevékenységre serkentés, ösztönzés, melyből kiérződik a háttérből való bökdösés (ak, ték)
actor – színész, benne a kiemelkedés értelme, oly helyen van, ahol mindenki látja, oly dolgot cselekszik (ték, ták), melyet mindenki feszülten, felfokozottan figyel. (ak, ták, fok)
actriţă – színésznő (ak, ták, fok)
actual – jelenlegi, mostani, időszerű, tehát a pillanatnyi helyzetben a csúcson (fok, ék) „táncoló” téma. Mondhatnánk: égetően fontos (románul: foc – tűz).
actualmente – jelenleg, mostanság, mostanság, pillanatnyilag. A mente képző az olasz nyelvből kölcsönözött.
acţiune – cselekvés, tett, akció, kiemelkedő esemény (ak, ék)
acumina – hegyes, kihegyesedő, azaz ék alakú (ak, ék)
acumula – felhalmoz, összegyűjt. Benne a halmozás csúcsosodó értelme, pl: gúlába, kúpba kuporgat. Az almozás, ülő vagy fekhely készítés esetében is egy csomóba tömörítés történik. Az m hang jelenléte sokatmondó, mivel a számosodás nélkülözhetetlen kifejezője a magyar megfelelőjében, a halmozásban is benne van (ak, ék, ám)
acupla – összekapcsol, csatol, a francia accoupler ugyancsak a kap magyar gyök származéka, persze a latint közvetve, lásd: acoladă: kiemelkedő csatlakozási pontokon
acurat – pontos, gondos, érezhető a cselekvésre, témára, mint tűhegyre összpontosító, felfokozott figyelem (ak, fok)
acuzare – vád, úgyszólván, valakinek a figyelem középpontjába állítása (fókusz) bűneinek ráolvasása végett (ak, fok)
acvilă – sas, nevében az ék alakú hegyes csőr értelme (ak, ék)
ad- – összetett szavak előtagjaként az adni ige értelmét nyújtja
adagio – bensőséges odaadással, zenemű előadásakor, az ad gyököt az olasz nyelv is az ősnyelből örökölte
adapta – hozzá/alkalmaz, hozzá/ad, hozzá/kapcsol, két ősgyök, ad és ap, benne a hozzáadás és összekapcsolás értelme: adap. A latin adaptare, a francia adapter, adapteur elemeikre bontva, csak magyar fülnek adnak értelmes hangzású gyököket. Latin nyelvcsaládhoz tartozó egyén füle számára csak hangcsoport, szókép, olyan, mint egy minta utáni rajzolat, másolt műalkotás, melyből hiányzik a szerzői küzdelem tüze, hiába követik a körvonalat, nincs bennük az értelem szikrája, az élet ereje. Hasonlóak a művirágokhoz.
adălmaş* – áldomás, vásár utáni kóstoló DEX
adăoga – hozzátesz, hozzáad, kiegészít
adăpa – megitat, vízzel ellát, inni vizet ad. Két szó. Az első az ad-, a második –ăpa, apă – víz (ékezetes hangsorrend változás). Románul a víz – apa, latin aqua. Az utódnyelvben megmaradt a víz ösztöni gyermekhangú megnevezésének kulcshangzója a p hang, a pü, mely az id mellett szintén használatos volt az ősnyelvben: pü, po, polyó, folyó. Az olasz Pó folyó neve eme ősmagyar gyökből ered.
adăpost – menedék, menedéket nyújtó, adó. A post, állást, helyet jelent, de ezt is magyar gyökből vette át a latin nyelv, alapértelme: állva kitaposott hely, mely kifejezésnek a második szótagját – pos – vette át az utódnyelv. Ez a leharapott szóvég jelenség, melyet a kisiskolásokat tanító pedagógusok ismernek, mikor a kisgyerek szövegtanulás közben csak a tanító által mondott szó utolsó szótagját ejti ki. Az st – szt párosban a helyet oszt és beilleszt értelme rejlik. Hozzátehetjük a biztonságot, itt a zt szt-nek hangzik.
adăuga – hozzátesz, hozzáad, kiegészít. A román nyelv hangzástörvényei alacsony fekvésű hangok használatára köteleznek. Így lesz az eg gyökből ug. Erre sok példa van.
ademeneală – ámítás, az am, em (a>e) érzelmi gyökök, ámításkor az érzelmeket hamis behatásokkal ’terelgetik’, akár a politikusok választási hadjárataik alkalmával, amikor telehazudják valótlan ámító szövegeikkel a bamba nép fejét
adept – tanítvány, követő, valakinek a híve, buzgó követője, aki odaadja magát egy ügy képviseletére, az ad benne van a latin adeptus szóban, de felbontva, külön más az értelme. A latin nyelvre nem érvényes a gyökfordítás törvénye, az ad mást jelent, mint a da. Nem lehet olyan szóösszetételben használni, mint az: odaadó, adata, dagad stb., melyekben mindkét irányban értelmet nyújt.
adera – elfogad (vmit), csatlakozik (vmihez), élettanilag szorosan odatapad, hozzátapad (vmihez), ráragad, odaadó. Az adera szó hangjainak átvetésével majdnem a ragad szó áll össze, csak az e hangot kell g-re váltani. Mivel a magyar nyelv hangjai külön is beszélnek, így különböző szavakban átrendezhetők, sorrendjük megváltoztatható, megfordítható, értelemváltozás nélkül képesek árnyalatok megjelenítésére. Ha a francia adhérer szót elemeire bontja, nincs értelme.
adevăr – igazság, valóság, pontosabban: amit a való nyújt, ez az igazi értelme. Az ad értelme ismerős, a văr a latin veritas – igazság csökevénye, mely az ősmagyar való latin torzója
adeziv – tapadó, a DEX a francia adhésif szót ajánlja eredőnek, de a szó felbontva szétesik értelmetlen hangokra, a magyar tapad viszont bontva is értelmes szótagokat ad: tapos, tapsol, adó, adat stb. Nincs kétség az eredet felől.
adimeneală – ámítás, bűvölet
aditiv – adalék, A tiv végződés a magyar tevőnek felel meg. A DEX szerint a francia additif-ből, de mit jelent franciául az ad? Semmit, külön semmit, még az adieu is a magyar Istenhozzád vagy adjon az Isten értelmű.
adiţie – hozzáadás, hozzákeverés
adjudeca – odaítél (árverésen megvásárolt) jog szerinti jussot
adjura – rimánkodik, esedezik, a jur gyökből ítélve: esküdözik égre-földre, a jura – esküdni (jo, ju)
admira – /meg/csodál, (ad>od), az im gyök jelenléte az érzelmi hatást jelzi, dm páros, mivel a mira – csoda, így odaadó csodálat, a latin admiratio is tartalmazza a két magyar gyökszót, sőt a miraculum – csoda is az érzelmi mi gyökkel indul. Valaha ez a szó is az ősnyelv része volt, az ac – ak – ék, valami ékes szép. A magyar micsoda szavunk a kérdésbe viszi bele ugyanazt, innen is látható, hogy a jelzőkre, jellemzőkre kérdezés – milyen? – a kíváncsiság érzelmi töltetét hordozza, és a felelet arra sok helyen még ma is: imilyen. Azt már mások kutatták ki, hogy a milyen kérdést a nők jóval többször teszik föl, mint a férfiak. Ez jelentheti azt is, hogy ők több rejtély, csodálatos jelenség feltárulását várják, élik meg, vagy kívánják megélni.
admis – elfogadott, engedélyezett, az engedelem érzelmet is takarhat, a mi érzelmi gyök (im, mi), dm páros, engedmény
adopta – örökbe fogad, elfogad (ad)
adora – imád, bálványoz. Az imádat teljes odaadás. (ad)
adormi – elalszik, a doromboló, durmoló, dörmölő egyenletes, mély lélegzetvétel, az rm páros összeépült fordított im érzelmi gyökkel. Az rm páros hanghatás vonatkozású, például a dörmög, lárma szavakban.
aducător – hozó. Itt az ad gyök árnyaltan tartalmazza az ide irányt
adult – felnőtt, az lt páros kapcsán, a változás: alaki, képi, méreti
adunare – összegyűjtés, a magyar nyelvben, Székelyföldön ma is használt kifejezés a rendkívüli, tengernyi sokra: annyi van, mint a duna, és ezt nem a folyóra értik, hanem a begyűjtött, összegyűjtött sok terményre. Meglehet, hogy a Duna nevének egyik jelentése épp az összegyűlt sok vízre utal
adunătură – rakás, elegy, keverék, gyülevész had. A szó első szótagja utalhat hadra, mely szóban benne a hatalom érvényesítése miatt hadonászó, fenyegető szándékkal, vagy fenyegetettség okán (hadd el hadd, adunk majd neked(!), vád, véd, támad) hordába gyűlt, gyűjtött dunányi népség fogalma. A hadsereg már rendezett sorokól szól.
advers – ellentétes, szembenálló, ellenfél, hangátvetve: vád – adv, de a vers fordulatot is jelent: szembeforduló vádló. Az rs páros a magyar vers szóban a fordulást jelenti.
adversar – ellenfél, vádló
adversitate – baljós fordulat, balszerencse
aer – levegő, ez a gyök a görög nyelvben ragadt meg, magyar nyelvben a gyökfordított alakjára – re – épült a repül és a hozzá kötődő kifejezések, ezen kívül a ledér is utal rá, de a rá, reá igekötők és a –ra, –re, ragoknak mondott gyökök szintén az áer, re gyökéhez kötődnek, mivel értelmükben a levegőből érkezés jelenségét írják le. A szóösszetételek előtti – levegőre, légre utaló – aero- kifejezés joggal mondható ősmagyar gyöknek (aer – rea, áer – reá)
aeriform – légnemű, rm páros
aerogară – légikikötő, reptér, melyre reászállnak a repülőgépek, a gar gyök körülkerített állapotot jelöl
aeroplan – repülőgép, a plan lap jelentésű, mely gépnek a levegőben simán úszást lehetővé tevő alakját szemléltetné
aeroport – légikikötő, a megnevezés port része alapértelmében a szállítást (hord), a megforduló temérdek portékát is jelzi, ahogyan a vízi kikötők esetében is. Az rt páros a tart (hord, visel) szóban is megközelítően hasonló értelmet ad.
aerotechnică – aeroteknika, légteknika, így k-val, hisz a tek ősi magyar gyök, mai téves helyesírással: légtechnika
afacere – dolog, nyereségre hajtó üzleti ügy, jelen vannak a fa és a cse ősgyökök, akár a latin face-ban. A francia nyelvi alakja is a magyar ősgyökre épül: affaire Fordítva régiesen: csefál, csenál, csiál stb. Mivel a fak gyök is jelen van így a tett, cselekedet, dolog, ügy mindkét gyök által kifejezésre jut ebben a szóban. A facere román nyelven teremtést jelent, de mivel előtte áll az a- fosztóhang, így nem teremtés, hanem emberi tett, ügy, cselekedet. Az ere a nyereségre utal.
afacerism – nyerészkedés, üzlet, sm – szm páros, eszme, -izmus
afacerist – nyerészkedő, üzér. Az st – szt kötött páros az asztal, emésztő, esztendő, fosztó, hiszti, osztó, ösztön, posztó, puszta, tiszta, tisztel, vesztő szavakban van jelen.
afect – érzelmi kitörés, megnyilvánulás, a fek gyök jelenthet cselekvést, mint a fak a>e hangváltott alakja, ez esetben az afecta – valaminek a megvalósítására előirányoz, fordít erőt a végkimenetel befolyásolására. De lehet érzelmi is, elszomorító a fek gyök: fekete, fekély, fekvés szavakban képviselt jelentése szerint, melyben rossz hatást kiváltó cselekvésre, annak folytán előálló következményre utal, s az okozó fél oldaláról jövő tettet jelzi.
afectat – bánatos, szomorú, de lehet tettetés, megjátszás is, mindenképp érzelmekre ható, vagy hatni akaró (fek)
afectuos – szívélyes, barátságos, gyöngéd. Az érem másik oldalán van kedvező jelentése is.(fek)
afecţiune – ragaszkodás, szeretet, vonzalom (fek)
aferat – sürgölődő, sürgő-forgó, a fer gyök körértelmű
afilia – társul, csatlakozik, alapértelem szerint, mint egy vérből való fiak együtt, a fi gyök az ógörögben a szeretet (testvér) kifejezésére használt szó gyökszava (filo), a magyar fi gyökből indul, annak szellemében, a latinban is megjelenik, onnan jutott az összes latin gyökerű nyelvekbe
afina – finomít, tisztít, a fin gyökről lásd a fin címszónál
afirma – állít, kijelent, erősít, esetenként, ha firtatják, förmed. Ez esetben alapgondolat szerint: biztos benne, hogy nem firtatható, tehát firtathatatlan. A Czu-Fo szótár szerint a firtat, fartat valaminek a valóságossága végetti erős tudakolás, faggatás. Az afirma esetében a szókezdő a- megerősítő jelentést ad, a faggatás tárgya körüli bizonytalanság eloszlatását jelzi. Mintha azt mondaná: az! (az igaz-ból) A far, fer, fir, for, fur erőt jelentő ősnyelvi gyökcsalád. A latin és a francia nyelv is innen vette örökül.
afla – megtud, értesül, hall, tegyünk egy ü betűt az fl közé: fül, fülel, aflare – értesülés, hallás, ki/fülelés
afluent – mellékfolyó (fluviu – folyam), o -val, a/folu/ent – foly
aflux – áramlás, tódulás
afund – fenék (fun – fen), valaminek a legmélye, e>u hangváltás, bővítményeiben a mélység, alanti, alap, alulról indulás kifejezője. A hangok elemzéséből – az f hang a fekvő kulcshangja, az u a legmélyebb hangunk, az nd páros a csend, rend, andalít, nyugalmat sugalló véghangjai – jutunk arra a következtetésre, hogy itt egy olyan mélyen fekvő helyről van szó ahol nyugalom és csend honol
agale – csendesen, lassan, ráérősen, nyugalommal, andalogva, gyalogol – a járkál szavunk régies jargal alakjából.
agasa – bosszant, ingerel, beleakad, akadékoskodik, k>g, régiesen: tengelyt akaszt
agăţa (acăţa c>g) – felakaszt, felakad valamilyen ék alakú akasztóra, de ez kapaszkodás is (fordított gyök)
ager – fürge, eleven, serény akár az agár, az egér vagy az ürge,
agerime – fürgeség, elevenség, serénység, innen az …
agil – friss, fürge, eleven, mint az agár, a latin agilis is ebből a gyökből indul
agrar – mezőgazdasági. Az agrár szó a mag gyökből indul: m/agrár! Az vessen követ rám, aki tagadja, hogy a mezőgazdaság legfontosabb tevékenysége a magvak termesztése körül forog. Az első agrárok a mag népe, magyar nyelvet beszélő magtermesztők voltak. A gr páros elvitathatatlan ősnyelv azonosító.
agravare – súlyosbítás
agreabil – kellemes, csak a gr páros kapcsán, a játékos ugra-bugra háttérben megbújó értelme
agrementa – ékesít
agresiune – támadás, ráugrás, ez a ragadozóvá vált tigris gr párosa, agresiv – támadó, erőszakos, benne a si – sziszegő gyűlölet
agricol – mezőgazdasági. A DEX a francia agricole szót adja meg eredetforrásként, de a gyök a francia nyelvben nem bontható, nem magyarázható. A fent leírtak a valóság. A francia agraire a latin agrarius-ból, a latin az ősmagyarból örökölte. Innen már indulhatunk az agro- kezdetű, magra hangolt, mag sarjadású, magyar gyök utján. A col, cul körértelmű gyökök, fordítva: loc, luc – lok, luk, mely a földművelés műveletsorozatainak jellemzőire utal: a magvakat, gyökereket lukba helyezték. Aki művel valamit, legyen föld, fa, fém, emberi tehetség, jelképesen sok lukat „vág” bele, és sok fölöslegeset lefarag róla.
agrobiologie – mezőgazd-i élettan, két magyar gyök: mag, buja
agrogeologie – mezőgazdasági földtan
agroindustrial – mezőgazdasági-ipari, itt három kötött mássalhangzó páros is van: gr, nd, szt, melyekből az nd a valamiben, valamit magába foglaló, indulást, haladást, az szt az osztást, illesztést jelző.
ahotnic – sóvár, epedező, áhító, ahtia – sóvárog, epedez, áhít
aisfild – jégmező, ez nem román szó, csak a fild kedvéért írom be, mely itt mezőt, földet jelent, az ld páros jelenléte
ajusta – hozzáilleszt, megigazít, a joggal kapcsolatos jus gyök, mely az igazítás ig gyökéhez kapcsolható. Az st – szt ősnyelvi páros az osztás és illesztés kulcshangjai
ajuta – segít, a ju (zsu) a jó, juss szavak jelentését adja vissza, jobban érthető olaszul, ott aiuto – segítség, tehát a iu – ju hangzásilag is a jó értelmét adja
alarma – megrémít, riaszt, vagyis fellármáz, rm páros, az ár éles, hegyes eszköz, a lárma éles, bántó hang, hangátvetéssel a mar gyököt is megtaláljuk benne.
alarmă – riadó, vagy vaklárma
alb – fehér. Ez visszavezethető a halvány (v>b) fogalmához. A DEX itt nem a francia blanc-ot adja eredetnek, mert az fordítva alb, hanem a latin albust. Az is a halványból jön, mint a sárga szín román megnevezése – galben, lb páros alba – hajnal, a halvány fogalomköréből (alv)
albastru – kék, itt is a halvány az alap, a fénytörés (szt – osztás) nyomán (szivárvány) a fehér színből keletkező színek a vörössel kezdődnek, majd a halványtól haladnak a teljes színhiány, a fekete, a sötét felé, albeaţă – fehérség (alv)
albumeală – havasi gyopár (alv)
albumen – tojásfehérje (alv)
alcătuie – alkot, magyar gyök. Pl.: Az alkotókedvű alkotó alak nem alakoskodik, ez alkalommal alku nélkül lakásra alkalmas jó alakú lakot alkot. Ez a lak gyök egyik változatának igei alakja. Az lk ősnyelv azonosító betűpáros a magyar nyelvben, a gondolkodási, lelki, személyi indíttatású alkotói cselekvéssel, tákolással van kapcsolatban. Pl.: több lény alkot egy falkát. A căt a ták fordított alakja, tevékenységet jelöl. Egyértelműen magyar gyök. Az lk árnyalatnyi értelmi eltéréssel rokon az lg párossal. Aki alkot – dolgozik.
alcătuitor – alkotó, létrehozó, a tek (teknőt, játékot alkot, cipőt tákol) cselekvést jelentő gyökszármazék: alkot, tok-kot
aldămaş* – áldomás, DEX, vásár utáni kóstoló, ld páros
alegător – választó (v/alegător – válogató)
alerga – szalad, fut, nyargal, az rg, gr, zg a mozgás kifejezői
ales – választott, v/ales/z
alia – egyesít, kever, vegyít, ötvöz, azaz elegyít e>a hangváltás
aliment – élelem, táplálék, é>a hangcsere. Az élet, lét fenntartására elsődlegesen szükséges három tényező: lég, lé, élés! Az al, ál gyökök a gyarapítással is kapcsolatosak (megáld, táplál, csinál, kúrál, alkot, befal). Van az e>a hangcserére példa az eleve, első fogalma ógörögben a hangra cserélt alfa szavánál is, de az am, em gyököknél szintén. A latin alimentum, a francia aliment szintén az élelemből jön. Miért ilyen biztos? Mert az al azokban a nyelvekben nem értelmes gyök, semmit nem mond, külön nem érthető, nem magyarázható, az él, lég, lé a magyar nyelvben viszont igen: az élet és az élethez fontos elemek eltagadhatatlan gyökszava! Az nt ősnyelvi hangpáros, többek közt olyan valamit is jelöl, ami bent – ez esetben a testben – a létet döntően érintő fontos, fenntartásra szánt dolgokat foglal magába.
alin – szelíden, a lengeség fogalma érződik a kifejezés mögött
alinta – becéz, kényeztet, libeg, ring, ringatózik, hintázik, finom – az in az ingerekre, ínyre ható jelenségek leírásának nélkülözhetetlen gyökszava. Az nt páros nem csak a fontos benti, lelki – alintare becézés, kényeztetés –, hanem a kinti, testet érintő kellemes hatást is jelenti.
alipi – tapad, a p hang ez irányú kifejező ereje vitathatatlan
alo – halló, Puskás Tivadar a telefonközpont feltalálója használta először ezt a szót akkor, amikor a készüléket próbálták ki: Hall?! Hall engem?! Halló! A lányok átvették, és utána mindig így folyt a kísérlet, mígnem a szócska megragadt a szakmában. Ma a világ bármely részén, bármilyen nyelvű is legyen a telefonáló, ezt a magyar szócskát használja.
aloca – előirányoz, szán, rendel, azaz egy meghatározott helyre (lok, lak) elkülönít. Székelyföldön van egy jó mondás arra, amikor egy meghatározott helyre egy épp szükséges, találó dolog érkezik: Likra került a fót (folt). (lak, lik, lék, lok)
ALPok, Altáj, ALPennin, h/ALV/ány/ok, fehérek (hegyek): Alpok, h/ALVány vagyis fehér fenn, Alp/fenn/in, Appennini – fehér csúcsok, h/ALVány, azaz fehér táj, Altáj hegységek hófödte csúcsaikkal. Mindannyi a hAlvány vagyis fehér színről az ősmagyar nyelven kapta nevét. Az alp legelők, az alpinizmus fogalma már nem a színnel, hanem az Alpokkal, mint heggyel kapcsolatosak. Átvették a gyököt, de nem ismerték az értelmét. A színnel kapcsolatos francia megnevezés jóval később alakult ki, és csak az egyik hófödte csúcsot érinti, nem a hegyvonulatot (Mont BLAnc (ALB) – Fehér Hegy, ez a gyökfordítás, alb – blanc is csak az ősmagyar nyelv nyelvi törvénye alapján történhetett, ehhez hasonló a tour – rout). Ugyanis a hegyvonulat névadásakor még nem létezett francia nemzet, az Alpennin (Appennini) lejtőin a ma magyarnak mondott ősnyelvet beszélő gyerekek és kiskecskék kergetőztek játszadozva, Róma nem létezett, és a latin nyelv csírájában sem.
alt – más, vagyis változat, átváltott
altaic – altáji, lásd fennt (alv)
altar – oltár, az oltár első szótagja a fehér színt (hó, hol, ol), a tisztaságot jelenti, de az oltár bűnökért való engesztelő áldozat bemutatásának helye is, így isteni haragot oltó. Onnan is látható ősnyelvi magyar eredete, hogy többjelentésű, és az lt páros is ősnyelvi azonosító.
altera – megromlik, elváltozik rossz irányba, lt páros
alterabil – romlandó, változandó, változó, változékony
alterna – váltogat, váltakozik, rn páros, alternă – váltakozó, unghiuri alterne – váltószögek
alternativ – váltakozó, curent alternativ – váltóáram
alternativă – választási lehetőség
altoi – oltás, szemzés (kertészet)
amintire – emlék, e>a módosulat, em – am, az emlék fogalma a nőkhöz kötődik (lásd femeie). A DEX nem ad eredetre utaló magyarázatot, csak a memoria és az amintire összefüggését említi, ami igaz. Az emberi (om) lét minden érzelmi kötődésű eseménye, azok minden mozzanata az em gyökhöz kötődik, az anyai emesség, az édes emlőkből emés (mamele), a gyerekkor emlékei (amintiri), a szerelem (iubire, amor) és minden más felemeló érzelem (sentiment) emléke (amintire). Az nt páros itt a benti, szívet, lelket érintő fontos értékeket jeleníti meg. Néhány az am kezdetű szavakból, előbb soron kívül az:
amor – szerelem, az am (em, im, om) érzelmi töltetet hordozó ősgyök, a gyöngédség kifejezője. Lásd a simogatás im e>i hangmódosult gyökszavát, az uralkodó hang m. A magánhangzó változhat. Az intim is ez ősgyökre épül. A román a mângâi – simogatni igében is az m a kulcshang. Az im, am, a tisztelet, imádat gyöke is. Czu-Fo szótár: emel, magasztal (szanszkrit: am – tisztel)
amabil – szeretetre méltó, például: galamb (amabil). Mivel az ember a szeretet kimutatására képes, szeretni, és szeretve lenni vággyal van teremtve, így az am, em, im ősgyökök rendkívül fontosak nyelvünkben, oly érzelmi alapszavak, melyek nélkül béna lenne nyelvünk
amant – szerető (am, em, im), nt páros, amantă – szerető
amator – műkedvelő (am, em, im)
amăgeală – ámítás, amăgi – ámít, becsap, az am itt a simogatás értelmét hordozza, de hamis alapon, csaló szándékkal
amar – keserű, a mar gyökből, mar, sért, keserűen maró, a bibliai magyar gyökű: Mara, Maria, Mirjam nevek keserűt jelentenek, magyarul lehetne mondani: Maróka, Keserke. A latin amarus is az ősmagyar-etruszk mar gyökből sarjadt, amărâciune – keserűség, keserv, szívbe markoló, maró lelki fájdalom, lelki sérűlés
ambala – becsomagol, báláz, a nyalábol ige fordított alakjából, a bála tehát nem idegen kifejezés. Az mb tömbösödés.
ambalaj – bálagöngyöleg
ambiant – környező, az mb páros utal a kör, gömb alakra, az nt az ambianţă – környezet esetében nţ – nc-re vált
ambiţie – becsvágy, a szókezdő am talán az am birtokos névmás, mintha azt mondaná: becsvágyam van
ambulant – mozgó, vándor, alapértelem szerint: gördülő, az mb páros jelzi, hogy gömbölyű, guruló. Úgy tűnik, mintha hanghiányos összetett szó lenne, melyben az amb jelzi a gömbölyűt, rulant lenne a gördülő, guruló. Az összetételnél eltűnik az r hang: amb/r/ulant. A gurul – rulant szintén a leharapott szóvég jelenséget mutatja
ambuteiaj – közlekedési dugó, az mb tömörülés, tömbösödés
ambutisa – lemezt süllyesztékes szerszámgépen gömbölyít, vagy különböző alakúra sajtol
amenda – módosít, javít, azaz rendez, átrendez, szó csak az nd páros láttán tűnt föl, az amenda – megbírságolás
amestec – keverék, elegy, az st – szt páros illesztést jelez, amesteca – összekever, elegyít. Az am (h/am, em) utalhat evésre is, az utána következő es (esz) is, és a kettő együtt amest – emészt, a tec (tek, ták) viszont tevékenységet jelent, műveleti elegyítést, kavarást, keverést.
ameţeală – szédülés, mámor, az ameţit – szédült, mámoros. A fizikai szédültséget is jelenti, de ettől eltérően érzelmi jelentése is van (am, em, im)
amiabil – barátságos, békés, amică – barátnő (am, em, im)
aminte – emlékeztet, amintire – emlék (am, em, im)
amnezie – emlékezet kiesés, a sen fordítottja nez s>z, mely a senza – nélkül, semmi, senki értelmét adja (am, em, im)
amortiza – leír, törleszt, csillapít. Főleg ez utóbbi jelentése közelíti a szelídítés fogalmát. Az rt páros az ártalmatlanná tétel, értelmes mérték szerinti mérséklet értelmének kulcsa. Az amortizor – lengéscsillapító (am, em, im)
amorţeală – zsibbadtság (fizikai), de érzelmi fásultság, közöny, egykedvűség is. Az rt páros itt rţ – rc-re vált
amovibil – elmozdítható, mo bővítmény: mozog, motollál, motoszkál, mocorog, matat, motyog (szájmozgás), motor
amprentă digitală – ujjlenyomat. A számba veendő személyt érintő sajátos jellegisme. A p hang a ponthelyzetet jelenti. Az mp páros tompa ráhatást jelzi.
amputa – csonkol, tonkol, tönköl, tompít
amurg – alkonyat, szürkület. Az rg páros kapcsán – a lehanyatló, úgymond lecsorgó nap. A lármás nappal után az elülő esti zaj, moraj, durmoló murgás hasonlatából maradt kifejezés ment át a román nyelvbe.
anarhic – fejetlen, zűrzavaros, önkényes, rh páros. Az ősi magyar nyelvben a har magas hegységet (H/Ararát, Hargita, Harsányi), mindenek fölötti tekintélyt jelentett (az Urál is, mely ural). A főség tiszteletén alapult az /h/archaikus társadalom. Az anarchia a főség tiszteletének hiánya, fejetlenség. Az an- fosztóképző, mely a címszó alapjelentésének hiányát jelzi. Szóösszetételekben arch az ősiséggel, főséggel kapcsolatos: archaikus.
anarhie – megszervezett, hatalmi főség irányítása nélküli állapot, amikor terhelt elméjűekből álló csürhe kormányoz. Zűrzavar, önkényesség, fejetlenség, a főség hiánya.
anestezia – érzéstelenít, az szt páros kapcsán, vesztésről van szó, a fizikai érzőképességtől megfoszt
angelic – angyali, az angyal szó hírvivő jelent, hang el hordozót, üzenethordozót. Az ng páros a hangról, de az inga szóban a hírvivő oda-vissza pályájáról is beszél.
antagonic – ellentétes, kibékíthetetlenül, csak nt páros kapcsán. Az ellentét nyomán született ógörög szó – anta – az ógörög nyelv kialakulásának kezdetén, antagonism – kibékíthetetlen ellentét, osztályellentét, az sm – szm, eszme, -izmus. A kommunista vezetők gyűlöletté dagasztották, eszmét faragtak belőle, abból jól megéltek.
ante- – szóösszetételek előtagja, jelentése: elő-, előtt, nt páros
antebelic – háború előtti, a belea – balhé a háborúra is utaló kifejezés, a balos történések egyike, lásd a belea címszót
antecalculaţie – előzetes számítás, a cal körértelmű, lk páros
antecameră – előszoba,
antedata – előbbről keltez, lásd a data címszónál
anteport – előkikötő, port, part, portéka, hord, forgalom, fuvar, rt páros
anti- – szóösszetételek előtagjaként az utótagnak valamivel való ellentétességét jelzi: annak ellenében, annak ellentétele
antiaerian – légvédelmi, légoltalmi, az áer-reá gyökből
antibiotic – antibiotikum, élősdiellenes gyógyszer, a buja gyök ógörög bio változata
anticorp – ellentest, a cor körértelmű, az rp páros testre vonatkozóan a horpasz, törpe szavakban
antiferment – erjedés gátló, rm páros
antifurt – lopás gátló, a lopás kártevő ártalom
antipirină – fájdalomcsillapító, pir – tűz, az égető fájdalom
antiprogresist – haladást, ugrásszerű fejlődést ellenző, gr páros
antiputrid – rothadás gátló, tr páros
apare – megjelenik, feltűnik, előtűnik, az ap gyök kapcsolat szóban levő szerepe, aparent – látszólag, képzelt jelentése azt sugallja, hogy itt a pára szó hasonlatáról van szó, olyan, mint az aparenţă – látszat, külszín (mely csalóka) alapján, mivel az apariţie – megjelenés, kísértet, jelenés, tehát az nt páros a látszólagosan valami olyanról, mint a pára: előtűnik, eltűnik, mint az etruszk parlo – fő, vagyis párolog, elszáll, talán ez is benne van az elszálló szó, beszéd olasz megnevezésében: parlata, parlare – beszél (perel, perlő), rl páros
apartament – lakrész, a parte – rész, mely a szétválasztásból ered, a lakások is fallal elválasztottak, mindenkinek külön lakrésze van. A rt páros a tört, tart szavakban jelentés meghatározó, apartanenţă – tartozás valahová: politikai, vallási, társadalmi, világnézeti stb. (part)
apartheid – faji elkülönítés, részekre tagolás (part)
apă – víz, bár első látásra nem tűnik úgy, de a csepp p hangjának jelenléte az ősgyök irányába mutat. A láp, vizes, mocsaras hely vagy a pocsolya, víztócsa. A kisgyerek őseredeti ösztönszava a vízre: püpü. E szó egyben a talajhoz laposan (sík) tapadás értelmét is hordozza, talajhoz lapuló, mely szint a talaphoz közeledő, apadó is lehet, az apadás látványi, képi hatása nyomán („A kőkor szava: kép” V.Cs.), ebből jön az aqua, apa. A román apa megőrizte a vizet jelentő ősi p hangot, a latin viszont valami okból nem: aqua – akva.
apăsa – ránehezedik, nyom, megnyom, a pas – rálépés, tapos, tapas.
apel – felterjesztés, a fel (irány) az ógörögben pol-ra módosult. Vitás kérdések esetén felsőbb tekintélyhez forduláskor használták. A Bibliában írja, hogy Pál apostol egy ilyen ügyben a császárra apellált. Tehát felfelé folyamodott.
aplana – laposít, simít, a lap gyök hangcserés változata (etruszk-latin), ógörögben: lopasz, lophasz – lapos, a p hang a sima vízfelületből (püpü)
aplica – ráilleszt, rátesz, alkalmaz, a tapaszt, összeilleszt fogalmának alapértelméből indul, a tap gyökből (t/aplica)
aplică – rátét, falikar, fali dísz (tap)
aport – hozzájárulás, a port – hord – visel jelentéséből adva, a hozzájárulást behozzák, hordják, terhét viselik, rt páros
aprinde – gyújt, a perzsel két fontos hangja, (e>i hangváltás és hangátvetés: pir – pri, vagy apr – par), a p és r, pârjol – perzsel, pirul, parázs (lásd: a perzsák, akik a valachusok, vlachok, a mai románok valódi ősei, a tűz népe voltak). Az nd páros az indulást jelzi, a tűz indulását, a pr pároshangzó a tűzben porrá válást.
aproba – jóváhagy, engedélyez, alapértelem szerint aprólékos kísérletezés után, miután apróban megvizsgálták. Mintha kiérződne a próba szó értelme is. Tehát: megvizsgálva, jóváhagyva. A pr páros itt az aprót jelenti.
aproape – közel, ap, kap, kapcsolat, az ap itt, ez esetben a kapcsolat létrehozásához való közeliséget jelzi, pr páros. Valós értelme, hogy a közel levők jobban, mélyebben szemügyre vehetők, az apró, cseprő jelentéktelennek tűnő dolgok is felfedezhetők, jobban kiismerhetők. Közelről mintha felnagyítva látnánk minden jellemzőt.
aproapele – felebarát, aki közeli kapcsolatban áll (ap)
aproviziona – ellát, ellátja magát, szintén az ap gyökből, magához kapcsolja, de az aprólékosság értelme is kiérződik
aprovizionare – ellátás, provizie – tartalék, ellátmány (ap)
aprod* – ajtónálló, DEX, törvényszolga, apród, a magyar királyi, fejedelmi kor rendszervezési megnevezéseiből
apt – alkalmas, alapértelme: kapcsolható, képes, apt pentru serviciu – szolgálatra alkalmas, vagyis ép, épp megfelelő, beépíthető, kapcsolható a „rendszerbe” aptitudine – képesség (a>é), mondhatnánk: kapható rá (ap)
apuca – megfog, megragad, kapaszkodik, kapcsolatba kerül
apucătură – megragadás, megfogás, kapaszkodás, a căt, cat, a tevékenységre utaló ták gyök fordított torzója (ap)
apune – lenyugszik, lehanyatlik. A nap lenyugvásának képi látványa, a láthatárral való összetapadás, a fény elapadása.
apus – lenyugvás, leáldozás, naplemente, hanyatlás, alkony, az u hang a lefelé irányt jelzi: apus (ap)
ara – szánt, a mar gyökből, a szántás alapértelem szerint a földből, talajból való kimarás, arat – (fel)szántott (mar)
aranjat – rendezett
arboradă – árbocozat, har, magas, hegyes szálfa.(har, ár) rb
arc – rugó, körív, az arc hangátvetéssel car körértelmű. Minden szilaj, hajlékony tárgy igyekszik visszanyerni eredeti alakját. Az első rugó, mellyel az ember találkozott az ág volt, mely begörbítve (görbe, girbe, gurba) körív alakot vett fel, elengedés után visszarúgott. Itt az arc szóban g>c azaz g>k hangváltás van. Háromszéken, Kovásznán ha valakinek horgas az orra, akkor hargas az arra. A rugó is hargas. A rug-gur körértelmű teremtőgyök, e családba tartozik a gar, ger, gir, gor, gör is. Tehát nem rc – rk, hanem rg páros.
arcă – bárka, Arca lui Noe – Noé Bárkája. Az rk páros jelenléte, mely oly kifejezések tengelye, mint: bárka, burkol, markol, orkán. Értelme: a megjövendölt, baljós áradat elől védelmet, menekvést, burkot nyújtó hely, a bárka, a megmentés hajléka, burka, mely vízhatlanság végett még szurkozva is volt. Az rk páros, mint ősnyelv azonosító, annyira beköti a magyar nyelvbe a szót, hogy azt nem tudják elvitatni.
arde – ég, értelmében az égés maró hatása. Az rd ősnyelv azonosító kötött hangpáros jelen van a mord, zord, ordít stb. nem épp szívderítő szavakban is. Ezt a hangulatot vetíti ki az ardei – paprika megnevezés, mely annak az ínyre gyakorolt csípő, égő, maró hatását érzékelteti, ebből az ardeiat – csípős ízű, paprikás, borsos, de dühös, mord, zord, marós kedvű is
ardent – tüzes, lelkes. Ez esetben az égésnek nem a maró, hanem a lángoló értelméből. Az nt páros hasonító: Jelzőként a csintalan, sánta értelmében van jelen.
ardoare – lelkesedés, szenvedély
Ardeal* – Erdély, Erdőelve, a Magyar Királyság keleti, erdőkkel borított országrésze nevének, a ma románnak mondott nyelvet beszélők által a Magyar Királyság területére való lassú beszivárgásuk, letelepedésük után saját nyelvükre – nem fordított, csak torzított alakja. Az rd ősnyelv azonosító páros jelenléte is igazolja a kifejezés eredetét. A román nyelvben a zöld szín nevét – verde – a magyar erdő szóból nyerte. Az ősnyelvi azonosítót nem lehet kispórolni belőle. Az ardelean – erdélyi.
areal – elterjedési övezet, körzet
arenă – aréna, a tér gyökfordításából, a>é, é>a, körben, karéjban, fél karéjban, ar, ré, küzdőtér
arenda – árenda, haszonbér, azaz ár ellenében bérbe ad-vesz főleg térséget, földterületet vagy más javakat. A DEX orosz, lengyel eredetet jelöl meg, pedig írhatta volna a latint, mert kézenfekvőbb lett volna. A latinban jelentése bérösszeg, bérleti díj. Oda azonban a magyarból jutott. A megnevezés összetett, az árenda egy meghatározott bér, ár, díj. Az ár, bér, akkora, amennyit megér, vagyis van egy ár rend! Egy meghatározott rend szerint működő terület (tér) bérbeadási gyakorlat, azaz rendszer volt. A bérlő a haszon egy része, vagy ára fejében kapott bérbe földet, az ár lehetett a termény egy része, ez esetben részes. Az árrendszer szó minden ízében magyar, a latin csak átvette, és bepofozta nyelvébe saját hangzástörvényei szerint: ár rend, összevonja, egyik r eltűnik, és kap egy dallamos a hangot a végére, így lett arenda, de az nd ősnyelv azonosító páros nem enged teret a hamisítóknak.
arest – letartóztatás, elzárás, minden szóban ott az r hang, mely az erőszakra utal. Az st – szt (zt) a letartóztatás. A magyar szóban is a zt kiejtve szt-nek hangzik.
argus – mélyreható tekintetű ember, árgus szemekkel néző, vagyis éles szemekkel, átható, hegyes (ar, har – hegy, ősmagyar gyök), szúrós tekintettel (forgó, fürge), rg páros, Árgirus, Árgyélus is éles tekintetéről ismert, ebből az argument – megalapozott (éles megfigyelés eredményéből eredő) bizonyíték. Az argumentare – érvelés, minden esetben éleslátással szerzett, perdöntő bizonyíték előterjesztése.
arguţie – szőrszálhasogató, túlzott aprólékoskodó, rg páros
arhaic – a mai „magyar” írásrend szerint archaikus, ősi, ókori, de főség elvi is, a har – hegy hasonlatból. Az rh páros értelmi körébe nem beilleszthetők, mivel nem korholható csürhéről van szó. Csak a rk páros jelentésébe.
arhanghel – arkangyal, főangyal, arh – har (h hangátvetés+k) – hegy – magas – fő, vagyis főhang/yel/hordozó, főhírvivő, ng páros, hang és inga
arhitect – építész, a harnak magasságot jelentő értelméből, a tek gyök munkavégzésre, tevékenységre utal (har, tek)
arici – sün, a hegyes tüskéiről h/ar – hegy
aripat – szárnyas, szárnyaló, a /sz/ár gyök két fontos hangja van jelen (szár, származás, eredet, kiágazás)
aristocrat – főúr, főnemes, a h/ar ősnyelvi gyökből. Valaha a főúri rend képviselte egy nép szikráját, ők tartották magukat kiválasztottaknak, a nép nemtőjének, csírájának, ikrájának, úgyszólván szentségi, szakrális rangot tulajdonítván maguknak. Az szt és kr ősnyelvi azonosítók, hiába érvelnek a finnugrista nyelvészek, hogy a görögből jött a kifejezés, mert előbb tőlünk került oda.
armată – hadsereg, fegyveresek, h/ar, hegyes, szúró fegyverek viselői. Az rm a fegyvercsörtetés lármájáról is beszél.
armă – fegyver, (h/ar) a hegyes, szúró fegyverek
armăsar – csődör, ar, a csőszerű szúró hímszervéről, székelyül: szurmójáról
armonie – harmónia, kiemelkedő és arányos zenei összhangzati térhatás, a har – hegy magyar gyökből. De nemcsak, mert a hármas szám mélyebb jelentéséből is: hármashangzat, három a magyar igazság összhangja.
armură – páncél, a dermed szó a megkeményedést jelezte hajdanán. A szilárdra dermedt felület kemény páncél. A szóban benne az acél értelme, mely szintén keményre „dermedt”, az armurier – fegyverkovács.
arogant – h/arrogáns, aki magasan hordja az orrát, nt páros
aromă – hangsúlyosan érződő, teljes íz-illat összhatás. A kettő összhatásából születik a harmadik, a kettő összessége – a zamat, (férfi-nő-gyerek), hármas összhangzat, harmónia, h/aroma, aroma. Az om érzelmi gyök (h/arom)
arpacaş*– árpakása DEX, rp páros
ars – égett, perzselt, az rz páros mutatja az égés borzalmait is
arsenal – fegyvertár, a valamikori hegyes szúrófegyverekről
arta – művészet, ez a kifejezés is az ar, har – hegy, magaslat értelméből indul, oly művelet, munka (ták) eredménye, mely szellemi, vagy tárgyi értékek besorolásában magas minőségű, átlagon felüli csúcsteljesítménynek, értéknek (AR-TÁk) számít, minősül (mívelet, míves, műves), magas művészi szintet, értéket képvisel. Ebből eredően a művészettel kapcsolatos arta-, arti- előtagból induló kifejezések magyar gyökökre épülnek.
artificial – művi, a fic – fik a fak, fek cselekvést jelentő gyök változata, csupa magyar gyökszó, artist – művész
arunca – dob, vet, hajít, benne a rugaszkodás ru gyöke. Az nk páros a bunkó, ménkő, munka szavakban hasonló.
aseca – kiszárít, kiszikkaszt, mondhatjuk: aszal
asemăna – összehasonlít, a látás szervével való szemlézés. Összehasonlítás szemrevételezéssel, személy vagy tárgy.
asimilare – áthasonítás, áthasonulás, beolvadás, besimulás, átlényegülés, ez lehet élettani, nyelvi, társadalmi, politikai, gazdasági. Besimulás egy másik népcsoportba, saját nemzeti ismertetőjegyek elhagyásával, és a másik nép azonosító jegyeinek teljes átvételével.
asigură – biztosít, a biztosítást jelentő román szó magyar eredetű gyökszava sig, ez a magyar szög, szeg azonosa. Olyan, ami szöggel rögzített, biztosított. A szigor szó a felelősségvállalás kötelező betartását is megkövetelné.
asorta – összeválogat, csoportosít. A por, a szórás fogalmából, valamiket, valakiket különválogatni, csoportosítani, szortírozni, szórni, fajtánként, alfajonként jellemzőik alapján. A szortírozni nem idegen szó, csak idegen köntösbe öltözve visszatért saját nyelvi gyökünk. Az rt páros a mérték, part, párt, tört, csoport szavakban nyújt hasonló értelmet. Az asortiment – áruválaszték.
aspiră – belélegzik, felszív, a piheg pi gyökének jelenléte
asteroid – hullócsillag, az st – szt kapcsán a felosztottság, szétszórtság, de a fényszórás értelme is
astupa – bedug, betöm, régiesen betum, hangváltással alakult
aşeza – ültet, leültet, az a sede – leülni szóból, Ülni a seggünkön szoktunk, a szó latinban ezt követte: sed, sedi. Az aşeza az a sede igéből jön.
aştepta – vár, várakozik, az egy helyben állás, taposás értelme
aşterne – szór, tereget, aşternut – ágynemű, mint aláterített, réteg, például: fák lehullt levélrétege a földön
atac – támadás, roham. Az ak, ék értelmében, kiemelkedő, behatoló akció, de a csata szóban is ott az ata/kk
ataşa – rácsatol, ataşabil – csatolható, ataşament – csatolódás
ateism – istentagadás, a szóeleji a: annak ellenében, sm – szm, eszme, izmus, ateist – istentagadó, tisztelet nélküli, szt páros
aterizare – földre szállás, jelen van a tér gyök (görögül – terra)
atingător – érintő, az in gyök, és az inger gyökszava, ng páros
atingere – érintés. Az érintés ingert vált ki, és az atingere szóban benne van az inger szavunk. Az in, indulás, a ger körértelmű, azt jelenti, hogy az érintés keltette rezdület körbe (ger) fut a testben. Ebből gyökerezik a tangó, az ingerküszöböt megingató szoros érintkezés tánca.
atmosferă – légkör, az atmo az atom hangátvetett alakja. A Földet burokként körülvevő légnemű elemek tömege.
atom – a legkisebb vegyi elem, mely tovább nem bontható, és mely tömörítve tartalmazza minden vegyi sajátosságát azon elemnek, melynek alkotó része, melyből vétetett. Egyes vegyi anyagok esetében (urán stb.) döbbenetesen hatalmas energiatartalom van tömörítve benne, melyet maghasadási folyamat elindításával szabadítanak föl. Magyar népmesék őrzik az összesűrített, tömörített erő fogalmát: Hüvelyk Matyi, A két borsszem ökröcske.
atotbiruitor – mindent legyőző, lebíró
atotputernic – mindenható, jelen van az erő er gyöke
atotştiutor – mindentudó
atractiv – vonzó, elragadó g>c hangváltás
atrăgătoare – vonzó, elragadó nő
aţă – cérna, a c hang a vékonyság megjelenítője
aţică – ácika, vékony vászon
aţâţare – gerjesztés, szítás, cucálás
aţos – rostos, szálas, szálkás, a cérnavékonyság hasonlatából
august – fenséges, magasztos (m/august), szt páros. Octavianus római császár önmagasztalási hajlamaitól vezérelten vette föl az Augustus nevet, hasonló akart lenni Hermes Trismegistoshoz, bár ő bölcsességben volt magasztos, míg Octavianus a leigázásban, kényúriságban.
aulă – díszterem, valaha ól, de palota is
aur – arany. A magyar arany szó a hajdani adás-vétel áru-ár kapcsolatrendszer idején keletkezhetett. A vásárolt holmit, vásárlóerőt jelentő eszközzel válthatjuk meg. Talán az arannyal fizetés idejéből rögzült? Ehhez arányították a többi értéket. Hosszmértékegységként például az arasz (etruszk: arasz) volt a mindig kéznél levő. Arany fordítva nyara, kenyér, ke/rek/nyereség, fizetség (Csíkban, Háromszéken ma is kenyer, kinyer). Összefüggnek alapértelmükben: a kenyérkereset, a jól végzett munka nyeresége, jó kenyér aranyat ér kifejezések.
autentic – hiteles, az alábbi auto– – ható jelentéshez hasonlóan, ami hiteles, az hatékony, tehát összefüggés van a kettő közt, nt páros, a hitelesség és hatékonyság egy fogalomkörhöz tartozik, mindkettőt érinti, mindkettő fontos.
auto – bővítményei előtagjaként ható, önhatalmi értelmű
autoritar – önkényeskedő, hatalmaskodó (aut – h/aut – hat)
autoriza – felhatalmaz, meghatalmaz, feljogosít
autorizaţie – jogosítvány, engedély. Kissé más zöngéjű az …
autoacuzaţie – önvád (ac – ék, önmagát „szurkálás”)
autoamăgire – önáltatás, az am érzelmi gyök (am)
autoapridere – öngyulladás, (pir) pr páros perzselés, prindere – fogás, aprindere – gyulladás, tüzet (foc) fog, meggyullad
autoadministrare – önigazgatás
autoapărare – önvédelem
autoaprovizionare – önellátás
autocar – társasgépkocsi, műszaki értelmű, önmeghajtó (car – kör)
autocaroserie – gépkocsi vázszekrény (kör)
autoexcavator – önjáró kotrógép, kotor, kavar (kör)
autogară – busz-pályaudvar
autotransport – gépkocsi fuvarozás, transport – szállítás, fuvar, a por gyök a szapora, sziporka, poronty, portéka kifejezésekben jelzi, hogy a szórható, szaporulat, áru, forgalmazás fogalmakhoz kötődik. A port – kikötő megnevezés nemcsak a parthoz, hanem az ott szaporán forgalmazott portékához is köthető. (Varga Csaba: Ógörög: régies csángó nyelv, 83 – 88 old).
A fuvar szó érdekes, mivel ha a por gyökkel hozzuk kapcsolatba, akkor a fuvallat jut eszünkbe, mely szórja a port, mondhatnánk: futtatja. Ez is szállítás, forgalmazás, szórás, a spórát is így szórja a szél, tehát a fuvar útján szórjuk a portékát a világban, akár a fuvallat a port. Ezeken kívül még több mint száz auto- előtaggal alkotott szó létezik a világ minden nyelvén. Ám, ami fontos! A gyök visszavonhatatlanul magyar nyelvi eredetű.
aval – lefelé, a folyás mentében, a val, völgy szó nyomán
avalanşă – hógörgeteg, lavina, mely a völgyön zúdul lefelé
avanport – előkikötő (por, part, portéka) rt páros
aversă – záporeső, ismerős szó: ver az eső, rs – rsz páros, valamit tartalmazót jelent: erszény
avertisment – figyelmeztetés, az f és v figyelmi hangok, a régi időkben dobveréssel, harangok félreverésével, kürtszóval jelezték a veszélyt azoknak, akiket az ártó, irtó vész érintett. Ezt az értelmet az rt és nt páros adja.
avuţie – gazdagság, a van, vagyon szó va gyökének fordított alakja