A magyar nyelvben az s súlyos hang, oly dolgokat jelöl, melyek nehezek, vagy alant van­nak, lefelé tartanak: súly, süllyed, suvad, só, eső, salak, sár, vas, sérelem és sok más kelle­metlen, hátrányos dolgot is. A besározás, sérelem leki vonatkozású is lehet. Az -es, -os, -ás, a -ság, -ség képzők s hangja is a kép­zett szó ’súlyát’ akarja kiemelni. Az s hang a sima, sík felület, az ismétlés, a sok, sűrű,dús, bőség valamint a sebességgel kapcsolatos szavak: gyors, siet, sürgős, serény, sebes, lassú kulcshangja.
Ugyanakkor kulcshangja a hiányosságot, nélkülözést, kellemetlenséget kifejező szavaknak: sanda, sajnál, sajog, sanyarú, savanyú, seb, se­lejt, selyp, senyved, sikolt, sír, sorvad, sovány, sunyi, süket, süvölt, sors, sánta stb.

şalgău* – sóvágó DEX, az lg páros itt a dolgozóra utal

şalău* – süllő DEX

şalanger – kihívó, aki engedélyt kap a párharcra. Az angol challengerből (engedély). Ugyanakkor challen/geellen/szegül, ellenáll.

şan*sámfa, DEX, kitámasztó, kifeszítő, sám, tám, gyám, magyar gyök

şasánc, árok, nc páros

şapcă* – sapka, a csákó egyik változata, c/sapka, félrecsapott fejfedő kicsinyítős szóalakja

şarg/ă*sárga, világos szőrű állatok, főleg lovak színére használt kifejezés DEX, rg páros

şarpe – kígyó, a kifejezés a szer gyökhöz kötődik. A fordulások szorzata, rp páros. A szerpentin, de a színpadi szerepjátszás esetén is a minden oldalról való megmutatkozás.

şatră – sátor, DEX, a tr páros hátrányos helyzetre utal, sátorban lakni nem kényelmes

şătrarsátoros, sátoros cigány, sátoros vásári kereskedő

şăişorkis sánc, redő, barázda, şăui – sáncol, barázdál

şcoală – iskola, oskola. Valaha a munkától való felszabadult állapotra, a kötöttségből iszkolásra, abból kiszállásra vonatkozhatott, szabadidőre, szabadon szállongásra, mely alatt kedvére való dologgal foglalkozott, képzelete szállt szabadon, valaki érett egyént hallgatott, annak esztendők alatt szerzett, vele megosztott tapasztalati elbeszéléseiből tanult, jelképes iszákjába tárolta szerzett ismereteit. Az ismeretek szerzése osztási és szorzati értelmű fogalom A szó >is szorzati, mint a szokotál, mely szóban a világosság is jelen van az ok ősgyökkel, szoktat, oktat, alkotásra nevel. Az szk kötött mássalhangzó páros alkotó tettek jelentéshordozója a szavakban, és gyökképző is. Bár később s hangra váltott a szó, itt az sz hang uralkodó jellegű. Talán eltávolodtam az is/z/kola szótól, de még egy födél alatt vagyunk. Lásd erről Varga Csaba: Ógörög: régies csángó nyelv című könyve 231 – 234 oldalain, ahol az ősmagyarból levált ógörög nyelv e szóváltozatának görögföldi kialakulásáról értekezik. Érdekes párhuzam a nagy távolság ellenére. A szó képzése hasonlít a skatulya (doboz) szavunk kialakulásához. Volt iskotolya, kotolya (nagyanyám még így mondta), mely a tok gyökfordított változata, melyet az alkot, tákol gyökszava ural.

şerpui – kígyózik, kanyarog, şerpuire – kígyózás, kanyargás (szer)

şerpuit – kígyózó, kanyargós, şerpuitor – kígyózó, kanyargós (szer)

şedeül, a g és d hangok gyakran váltják egymást, bármilyen illetlen kifejezésnek tűnik: ülni a seggünkön szoktunk. Az első kifejezés erre a testrészre: kerekség, ebből rövidült a ség, seg, aztán a két farpofára való tekintettel a kihangsúlyozás végett, vagy főleg csintalanságból a nőire értve, nyomatékkal ejtették ki, s végül két g-vel is írták le – segg. Ez a pofonegyszerű valóság. şedereülés

şedinţăülés, gyűlés

şefnök, ez a magyar nyelv gyökfordítási törvénye alapján alakult kifejezés: fő, fős, sőf, de mivel más nyelvek kissé bénák az ő hang kiejtésében, ez okból az ő hang, e, é hangra váltott idegen nyelvben. Nem a magyar szó, de a magyartalanítás „megnyugtató” részeként jelen van séf alakban.

şervet – asztalkendő, a szerv szavunkból alakult szervíroz – szolgál alapértelméből, az asztali készlet szolgálati része – rv páros

şezător – ülő, lásd fennebb a şede címszónál, şezut – ülés

şindrilar* – zsindelykészítő nd páros, şindrilă* – zsindely DEX

şindrili* – zsindelyez, şindrilire* – zsindelyezés,

şindrui* – zsindelyez, şindruire* – zsindelyezés,

şinor* – cipőfűző, zsinór DEX

şiilă – csincsilla,

şir* – sor, şirag*sor, füzér, sereg, DEX

şireglă* – saroglya DEX, gl páros

şiret – zsinór

şiroicsorog, sorjáz

şoareceegér. Megnevezése a fürge, (fireg), surranó, motoszkáló, mászkáló, rágcsáló tulajdonságaiból ered, az ősnyelv mindannyit használta, a magyar nyelv a fürgeség alapján kapott nevét őrizte meg, a románba, franciába (souris), olaszba (sorcino) a surranó tulajdonsága alapján kapott megnevezés került. A latin, angol, német a motoszkáló, mászkáló (mus, mause, Maus), de a spanyol a rágcsálás (ratón) tulajdonsága szerinti nevet őrizte meg. Különben sok más megnevezésnél is érvényes ez. Az ősmagyar gazdag nyelv volt, minden tárgynak, állatnak, fogalomnak több megnevezése lévén, azok jellemzői, hatásuk alapján. Ezek egy része kimaradt a mai magyar nyelvből, de tovább élnek az utódnyelvekben. Néha visszajött néhány közülük, erre mondják, hogy jövevényszó, holott a mienk volt, elment, majd hazatért idegenből egy kissé fura öltözetben.

şorecie – egérke, şoricar – egerésző, şoricel – egérke (sur)

şofran – sáfrány, fr, şofrănit – sáfrányos, şofrăniu – sáfrány színű

şogor* – sógorDEX

şoim – sólyom, şoimannagy sólyom, şoimuleţ kissólyom

şoldan* süldő DEX, kis disznó, a süldő szó a ndisznó régies megnevezéséből jön, süldisznót mondtak egykor, kis termete miatt hasonlították a malackort kinőtt növendék sertést a sülhöz, így lett süldő, ld páros

şomoiog* – csomó, DEX

şont* – sánta, DEX, nt páros

şoanta* – sánta, DEX

şontâc* sántál, DEX

şontâcăi*– sántikál, şontâcăire*– sántikálás

şontorog* sánta, béna, girhes, csontos, DEX

şontorogi* – megsántul, megbénul

şontorogire* – sántálás, şontorogit* – megsántult

şoşoti – suttog, şoşotire – suttogás

şoşoi – susog, şoşoit – susogás

ştangă – rúd, dorong, csak az ng páros kapcsán. Székelyföldön ha valakit elvernek, megruháznak, azt eltángálják.

ştemui tömörít, ştemuire tömörítés, ştemuit tömörített

ştergar törlő, székelyül: dörgölő, rg páros, şterge töröl, dörgöl

şters törlés (ige), az rs – rsz páros itt talán hangutánzó

şters kitörölt, ştersătură törlés, ştersură törlés

ştirbcsorba(fogú), rb páros, ştirbenie – csorbaság

ştiub, ştiob – köpű, bödön, a csöbör gyökszavából

ştiutor tudó, tudor

ştreang– kötél, istráng, ng páros, ştrengar– csibész, kötélre való

şubred – gyenge, törékeny, br páros, az ibrik br párosa. Az ibrik agyagból készül, és törékeny.

şugar* – sugár, vékony alkatú, DEX

şuier –vítés, völtés, suhogás, şuiera –vít, völt,suhog

şuncă* – sonka, tonk, csonk gyökből DEX, nc – nk páros

şură csűr, nagy űrtartalmú tárhely. A cs hang a csépel szóból jöhet, hiszen régen a csűrbe hordták be a csépelni való gabonát, terményt, és a csűr földjén csűrték, csépelték ki cséphadaróval – cséplő űr. Gyermekkoromban már csak a paszulyt csépelték ki a csűrben. Ebből a német Schur és nem fordítva.

şurlui – súrol, rl páros

şurub – csavar, a csűrés-csavarás csűrgyökéből, şurubui – csavar

şurubuire – csavarozás, şurubuit – csavarozott

şuşoti – suttog, şuşotire – suttogás, şuşui – susog

şuvoi – hegyi patak suhogó, zubogó hangja, hangutánzó szó, Székelyföldön több helyen van Sugó nevű patak. A suvadás a székely szóhasználatban gyors csúszó zuhanást jelent. Földcsuszamlásnál mondják: suvad a főd.