A v ellentétek hangja: vádol, véd, óv és ver. E tekintetben a d hanghoz hasonló. Ott van az érem mindkét oldalán. Tomboló vad viadal és vidám vigalom. Véletlen és vigyázatra intő. Kifejezi az avulás és a jövő fogalmát, szétválás, eggyé válás, valamivé válás, semmivé válás, a választás, vásárlás fogalmát. vacant – üres (állás) vak, vakság, üresség, nt páros
vacanţă – szünidő (vak), nţ – nc páros
vacanţie – szünidő (vak)
vacuitate – üresség, vakság
vacuum – légüres, a megszokott légköri nyomás hiánya (vak)
vacuumare – légüres tér létrehozása
vad – gázló, vízmeder, az értelmében vízhez kötődő: olvad, veder, vedel szavak nyomán kialakult román kifejezés.
vadră*, vedre – vödör, veder. Mind a MÉKsz, mind a DEX a szláv eredet mellett bábáskodik. Szerencsétlen szlávok, hogy mi mindent nem fognak rájuk, hiszen szavaik harmadrésze kimutathatóan magyar eredetű. Ennek a kifejezésnek a jobb megértéséért is a tájak nyelvéhez kell folyamodnunk, mert a nyelvújítók ez esetben is tönkretették a terepet. Erdővidéken a vödör talán még veder, de inkább vider, vidör, vüdör. Így már érthetőbb, mert ezekben a szavakban megjelenik a vízre utaló id, üd ősgyök! Elvitathatatlan a magyar eredete!!! A dr páros a nadrág, vidra szavakban a nedvességre utal. (Ajánlom Glatz Ferenc figyelmébe, és a továbbiakat is.)
vagin – vágat, hüvely, a női nemi szerv látványi alakja
vaginal – vágati, hüvelyi
vagabond – kóborló, csavargó. Erre az nd páros okán figyeltem föl, mely többek közt a mi vándor szavunk meghatározó tengelye. Alapjában véve ugyanaz a fizikai külalaki látvány, csak a cél különbözik. A csavargónál nincs cél, a vándornál lehet, sőt van. A vándor mesterlegényeink, és a mi nagy vándorunk Kőrösi Csoma Sándor példa rá. A kifejezés mindenképp ősmagyar nyelvi, a va, vá gyök a távozással kapcsolatos: megy vándorolni valahová. Ellentéte a ve, jövel, vendég, jövend. A latin nyelv hangzástörvénye alacsony fekvésű magánhangzók használatára kötelez, ellentétben az ógöröggel. Így a valamikori ősnyelvi szavakból: kóbor, csavargó, vándor – mely tettekre egyébként soha nem a jó, szívderítő életfeltételek miatt szánta el magát az ember – a latin nyelv a teljesen mélyhangzatú vagabundus kifejezést alkotta, használta. A latin vagabundus kifejezésben mindháromból talál alkotóelemeket a vizsgálódó szem. A DEX a francia vagabonder szót adja elsődleges forrásként. Hol voltak a kifejezés születésekor a franciák? A latin tojásban.
vai – jaj, a vajlódás, v>b, v>f, baj, fájdalom érzetét kifejező őseredeti kedélyhang
vainic* – erős, erőteljes, híres, a baj gyökből, lásd alább a voinic szónál, ez itt jn páros
val – sánc, árok, a vál gyökből, az árok szétválaszt egy területet
valabil – érvényes, helyénvaló, valabilitate – érvényesség, valóság
vale – völgy, hegyeket szétválasztó mélyedés, magyar gyök
valid –érvényes, valós, a francia valide is magyar gyökből származik a latin validus közvetítésével
valida –érvényesnek, valóságosnak nyilvánít, igazol,
validare –érvényesnek, valóságosnak nyilvánítás
validat –érvényesnek, valóságosnak nyilvánított
valoare – érték,ár, pofonegyszerű szóátvételnek is vehetnénk: való ára valaminek, váltó, átváltó, valamit megváltani, helyette adni. Az arany volt a váltóérték, ahhoz viszonyították, arányították a többit, arany – arány – ár (a rövid hosszmértéknél az arasz a mérce arány), váltóár, ebből a szóból a való ár, a valuta, mely tulajdonképpen váltást jelent. Ez magyar gyök, még akkor is, ha a DEX a francia valeur vagy a latin valoris szavakat ajánlja elfogadásra ősként. Ám azok csak papák, nagypapák, a valódi ük ős a magyar gyök, amazoknak is őse.
valora – értéke van, valós, aranyra váltható értéket képvisel
valoric – érték szerinti, valorifica – értékesít, érvényesít (val)
valorificare – értékesítés, érvényesítés, valoriza – értékbecslés (val)
valorizare – a valós értékre emelés, valoros – értékes(val)
valută – szabadon átváltható pénznem
valvârtej – kavargás, forgatag, rt páros (kör)
vandabil – eladható, a szó gyöke a vándorkereskedelemhez köthető. Ha árut adott el a vándorkereskedőnek, akkor a portéka vándorútra kelt, és addig vándorolt, ameddig az örökösen utazó vándorárus útján valahol a felhasználási helyére eljutott. Az nd páros is ősnyelv azonosító.
vandabilitate – eladhatóság
vanghelie (evanghelie) – örömhír, jó hang, lásd az evanghelie címszónál, ng páros
vanghelist – örömhírvivő, jó hanghordozó (h/ang el-hordozó, ebből az angyal)
vapori – vízgőz,pára, vaporiza – elpárolog,
vaporizare – párologtatás, vaporizator – párologtató,
vara – nyáron, a forrósággal kapcsolatos, vară – nyár
vargă – virgács, a vir gyökből, mely a fiatal, viruló, viricset, azaz nedvet, nyirkat tartalmazó ágat jelent, rg páros
varia – különbözik, váltakozik, l>r módosulattal, a latin variare is az ősnyelvi vál gyökből ered
variabil – váltakozó, variabilă – váltakozó,
variabilitate – változékonyság, variantă – változat, nt páros
variat – változatos, változó, variator – sebességváltó
variaţie – változás, variaţional – változással kapcsolatos
variaţiune – változat, varietate – változatosság
varieteu – változatos, könnyű szórakoztató színpadi műsor – varieté
varză – káposzta, a román kifejezés a növény borzolt felületének képi, látványa szerint adott ősnyelvi változatát őrizte meg. Nem a latin kifejezésből vette, mert latinul a káposzta – caulis. A magyar kifejezés a növény fejforma gömbölyűségéből (koponya) és levelenkénti oszthatóságból ered. Az rz ősnyelv azonosító.
vas – edény, a fazék torzószava, többes száma gyűjtőnév: vase – edények vagy vesela – edénykészlet. Ugyanakkor a hajó neve is, mely név szintén a fa gyökhöz vezethető. Ehhez hasonlóak az olasz vasellame, a francia vase, melyek mind a fa gyökből indultak ki, mely nevek még az első faedények korából erednek. Hihetetlennek tűnik, de régen faedényben, tehát fazékban is főztek ételt, ezt jelzi a megnevezésben jelen levő z hang. Már említettem, Kiss Dénestől olvastam, Zalában még ma is él egy kifejezés, mely erre utal: kövesztett szalonna, azaz abált, főtt szalonna. Ugyanakkor van A kőleves című népmese. Amint már volt szó, a tűzben fölhevített követ belegurították a fazékban hidegen már készen álló ételbe, és úgy forralták föl. Bizony, a népmesék a régmúlt időkkel kapcsolatos sok kérdésre választ adnak.
vădan – özvegy, tájnyelvi kifejezés
vădancă – özvegy, fiatal, udvarolható özvegyasszony, ez az nc – nk páros a cinke, cinka becéző alaphangjához közeli
vădăoi – vénséges özvegyember
vădrar – vedres, Moldvában a boradó beszedő, borszámvevő,
vădrărit – vedresség, borszámvevőség, dr páros,
văduvă – özvegy, a gy hang „a d és j hangok bizonyos tulajdonságait egyesítő hang” (Magy. Nyelv. Ért. Kézisz), az özvegy szó második szótagjából képződött kifejezés (leharapott szóvég)
văduvioară – özvegyke, fiatal kis özvegy (aki már udvarolható)
văduviţă – özvegyke, kis özvegy (udvarolható)
văduvoi – vén özvegyember
văgaş – vágás, olyan mélyedés melybe beleszorul a kerék, és nem tud, vagy csak nehezen tud kijönni onnan, lásd făgaş szót
văgăună* – szakadék, hasadék, völgy, vág gyök, vágás, vágat, szétvágott
văicăreală– jajveszékelés
văiugă – völgyecske
vălătuc – göngyöleg, tekercs, bála, henger, de vályog is
vălătuci – vályogból épít, a v és f rokonhangok, a fal, val, vályogozás
vălean – völgylakó, vălicică – völgyecske
vătăma – árt, kárt okoz, vetél, vetemedik fogalomkör
vătămare – sérülés, károsodás, vătămat – sérült, sebesült (vet)
vătămător – ártó, kártevő, vătămătură – nyavalya, kórság (vet)
vând – eladom, eredete visszavezethető a hajdani vándorkereskedelem idejére. Lásd vandabil – nd páros.
vândut – eladott
vânt – szél, a levegő, fuvallat, vihar, süvít, a légmozgás jelzői, megnevezései. Innen a latin ventus. A levegőmozgást leíró szavak gyökei a v hangra épültek, mely a változás, változékonyság kulcshangja, akár a helyét szélként változtató vándornak. Itt is érdemes figyelni az a és e hangok leíró erejére, az e közelít – vendég, jövend –, az a, á távolít – valahová a vándor elvándorol. Az itt levő nt páros d>t hangváltás eredménye.
vânticel – szellőcske, vântişor – szellőcske (va, ve)
vântoasă – szélvihar, forgószél, vântos – szeles, szélverte (va, ve)
vântuieşte – süvít, dühöng, vântuleţ – szellőcske (va, ve)
vântura – rostál, szelel, szellőztet, vânturar – legyező (va, ve)
vânturare – rostálás, szelelés, vânturatic – széllelbélelt, könnyelmű
vântură-lume – szélhámos, kalandor (va, ve)
vânturătoare – szelelőrosta, vânturel – szelecske, szellő (va, ve)
vânzare – eladás, lásd a vând címszót. Az nz itt hangváltás eredménye, de a vonzó szóban rokonítható, mivel az adás-vétel fogalomkörének egyik érzelmi tényezője.
vârstă – kor. Két összevont hangpáros: rs – rszés st – szt, melyek jelentésükben érdekesek. Az rsz a belső tartalomra is utaló erszény (tarsoly). Aki koros, hosszú évekkel a háta mögött, annak van valami tapasztalat a tarsolyában, erszényében. A másik a már említett szt, esztendők, az élet évekre osztva. Esztendőkről van szó, melyek élettapasztalatokban gazdag szakaszokra osztják életünket. Az alábbiakban is látható: a vâr körértelmű gyökmódosulat, akár a kor.
vârstnic – koros,
vârtej – örvény, forgatag, vârteji – örvénylik, vârticuş – örvény,
vârtos – erős, izmos, kemény, virgonc, azaz virtusra mindig kész
vârtuşie – erő, keménység, azaz van benne virtus, rt páros (kör)
veac – évszázad
vecernie – vecsernye, avilágosság veszte, a nap veszte, eleste, ebből az este, a napveszte utáni v/estebéd, a vacsora, a veszteből a szláv vecsera. A nap/veszte, el/este utáni templomi vecsernye nem szláv, a magyar nyelvből szlávosra torzított kifejezés. Az rn itt rny páros, jól látható a valós eredet.
vechi – régi, avult, vechie – régmúlt, évek sokasága
vechime – régiség, sok év (munkaévek)
vechituri – régi tárgyak, ruhák, évek alatt elhasználódott dolgok
vecie – örökkévalóság, évek sokasága
vedrişoară – vödröcske, vedrecske, vidrecske, vüdröcske, dr páros
vedriţă – vödröcske, vedrecske (id, üd)
velit – főrangú, főrendű, akár az elit esetében, első, elsőrangú, élen levő, élenálló
venera – tisztel, nagyrabecsül, az ókorban a vendéget illette meg a tisztelet, nagyrabecsülés, mivel ő is megtisztelte látogatásával vendéglátóját
venerabil – tiszteletreméltó, venerat – tisztelt, nagyrabecsült (ven)
veneraţie – tisztelet, nagyrabecsülés (ven)
venetic – jöttment, jövőmenő, a szó a jövendő, vendég szavak ven gyökéből ered, újgörögül: veneticos
veni – jön, magyarul régiesen: jövend (ven)
venire – jövetel, jövendés, venit – jövedelem (ven)
verde – zöld, a szín a nevet az ősmagyar erdő szóból örökölte
verdeaţă – zöldség, zöld tömeg (erdő) rd páros
verdict– ítélet, döntés, az ítélet szó az élettel kapcsolatos, legyen szó megítélésről, elítélésről, mind az életre kiható. Az ít, az üt gyökváltozata. Az ítélethirdetésnél (dic) a bíró kalapácsa leüt (ver). A verdikt vergyöke még jöhet a pálca – verga latin szóból, ez a pálcatörés egy ügy, vagy valaki élete fölött A vergalatin szó viszont a magyar virágzó, zöldülő ág kifejezésből torzult latinra. A ver, kört is jelentő gyök. Ha valami kerek, akkor teljes, a latin nyelvben az igazságot jelentő – veritas – gyöke. A dic az ógörögben is megjelenő, cselekvést, de beszédet is jelentő dia szó latinosított alakja. A szóvégi t hang, a tettet, a lezárt ügyet jelöli.
vergea – vessző, pálca, virgács (virágokkal viruló virgács), rg páros
verigă – gyűrű, láncszem, verigetă – jegygyűrű (kör)
veriguţă – gyűrűcske (kör)
vermut – ürmös bor, kesernyés ízű bor, rm páros
vers – vers, a szó fordulatot, váltást, szakaszt jelent, akár a költemény versszakait, akár az alvás közbeni átfordulás utáni: aludtam még egy verset. Vagy: pihenés után mentünk még egy verset. Esetleg: sírtam még egy verset.
versiune –változat, írott mű esetén fordítás, rs páros
verso – hátlap, a lapfordítás utáni túloldal
vest – nyugat, a fény, világosság veszte, a nap veszte, eleste, ebből az este, a napveszte utáni v/estebéd, a vacsora, a veszteből a szláv vecsera. Hogyan vált az sz, z hang cs hangra, erre lásd a magyarázatot az est – keletcímszónál. st – szt páros
vestic – nyugati
vestitor – hirdető, az st – szt páros az osztást, szétosztást jelzi
viaţă – élet, latinul vita, a magyar nyelvben nem maradt fenn ez az életet jelentő szó, de a belőle sarjazó kifejezések élnek. A szóvita, párviadal élénkséget megkövetelő cselekedetek. Minden vi ősgyökből induló szó a világossággal, fénnyel kapcsolatos, s az élethez, élénkséghez kötődő.
vibra – rezeg, élénk (vi) mesterséges rezgés (vibrálás) br páros
viclean – ravasz, körmönfont, álnok, áruló, hitszegő. A vi gyökből indul, ami azt jelenti, élénken (vi) figyel mindenre, különben hamar lebukik, a cl – kl páros a magyar iklat, öklel szavak tengelye. A ravasz, álnok iklat, gyorsan, sűrűn mozog, és ha eljön az idő, irgalmatlanul öklel.
vidră – vidra, kis vízi állat, vi-, virgonc, tovább az id gyök, mint a fanyüvő hódnak is, az id, ód jelzi a vizet, de csak a magyarul értő fülnek, a –ra talán a ragadozó (id, ud, ód), dr páros
viduitate – özvegységi idő, a gyászév mialatt nem köthet házasságot a megözvegyült fél
vifor – vihar, fergeteg, ami forgatag vagyis forgószél, tornádó, a vi/har-for/gatag összevont alakja, a DEX a szláv vihru, vihor szavakat ajánlja elfogadásra. Lelke rajta. Sajnos nem tud elfogadható magyarázatot adni rá, mert az ellentmondásos v hanggal kezdődő, és a bővítményeiben szintén ellentmondásos vi gyöknek csak a magyar nyelvben teljes a bokra. Még inkább leánynyelvével, a latinnal összevetve teljes, mivel vannak szavak, melyek a latinban éltek tovább.
viforatec – viharos, fergeteges, viforatic – viharos, fergeteges
viforâ – viharzik, viforeală – hóvihar, viforniţă – hóvihar, rn páros
viforos – viharos, fergeteges
vig* – vég, pl. végvászon DEX
vinde – elad, a szó eredete, keletkezése visszavezethető a hajdani vándorkereskedelem idejére. Lásd vandabil címszó.
vindeca – meggyógyít, a vi mindenképp az életre utal, az nd páros jelen van a gondoskodás, rend, csend, andalít szavakban, melyek a megnyugvást sugallják
vindecabil – gyógyítható, vindecare – gyógyulás
vindecat – meggyógyult, vindecător – gyógyító
vira – fordul, kanyarodik
viraj – forduló, kanyar, a vir, gir, fir körértelmű gyökök (kör)
virare – fordulás, kanyarodás (kör)
virolă – szorítókarika, gyűrű (kör)
virgin – szűz, a szó eredete a virág ártatlan tisztaságából ihletődött, s megragadt meg a latin nyelvben és utódnyelveiben, rg páros
viteaz – vitéz, a vita, ví, vív gyökök származéka (vi)
vitejie – vitézség (vi)
viu – élő,viruló, a vi gyökből, vivace – eleven, élénk (vi)
vivacitate – elevenség, élénkség, vivant – élő, vivat – éljen (vi)
vivipar – elevenszülő (vi)
voinic – dalia, vitéz, hős, a magyar baj gyökből lett bajnok, mely átment a szláv nyelvekbe, onnan a románba, semmiképp nem szláv szó, mert az ógörög jelentése ugyanaz, mint a magyarban, és hol voltak akkor a szlávok. Ha a baj gyök szerint a voi, voj szótagot gyöknek vélnénk arra nem kapunk semmilyen értelmes megfelelőt, mivel a szláv nyelvekben nem számít értelmes szónak, csak románul, ahol a többes szám második személy névmása, de amelynek nincs kapcsolata a vitézt, hőst jelentő magyar gyökkel. Így hát, el kell fogadni a magyar eredetet – jn páros
voiniceşte – vitézül, hősiesen, voinici – vitézkedik, hősködik
volbura – örvénylik, mind a vol, mind a bur körértelmű gyök, például: burok, mely körülvesz (kör). Az lb páros enyhe hajlatra is utaló. volbură – forgószél (kör)
volburos – forgószélszerű, örvénylő (kör)
vornic* – országbíró, nádor értelemmel, az udvarnok magyar szóból, Moldvában gyökerezett meg, ahol Báthory erdélyi fejedelmi udvarának mintájára adták a címeket, rn páros
vrabie – veréb, ha a szlávos mássalhangzó torlódást egy beékelt e hanggal megszüntetjük: v/e/rabie, v/e/rebie, vereb (Csík), veréb
vrajă – varázs, itt is, ha a szlávos mássalhangzó torlódást egy beékelt a hanggal megszüntetjük: v/a/rajă, vrăjire – varázslás
vrăjit – elvarázsolt, vrăjitoare – boszorkány, varázslónő
vrednic – szorgalmas, derék, érdemes, fordított gyökből: der – red, dn páros
vrednicie – szorgalom, derekasság, érdem, bátorság, vitézség
vulgar – közönséges, hétköznapi, egyszerű, ilyen volt a dolgozó polgár, azonosítója az lg páros, mely értelmes, építő munkavégzésre utal – dolgozó, g>k gondolkozó (gondolgozó), alkotó. Valaha régen a szó kialakulásakor nem a nyárspolgárt értették alatta, hanem a gondolkodó, alkotó, dolgozó réteget. A kifejezés így jutott át a latin nyelvbe, ahol a polgárból vulgar lett. Lásd még a civil címszónál.
vulgarism – közönséges, hétköznapias, esetenként durva kifejezés
vulgaritate – közönségesség, hétköznapiasság, esetenként durvaság
vultur – sas, a turulmadár, kerecsenysólyom is köröző röptéről kapta nevét, lt páros
vulvă – szeméremtest, a kettéválás, völgy, vágat hasonlata, lv páros, mely a bálvány, élv, olvad, szelvény szavakban is jelen van