HELY – A térnek az a része, melyet valaki, valami elfoglalhat. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ?] Egy HELY lehet esetleges (esejtleg) vagy kiJElölt. Itt is megjelenik a kéz értelme, de a H hang bensőségességet kifejező értelme is. Az esetlegesség kifejezés tartalmazza létrejötte körülményeit – oda esett (esejt).

Véletlen esetén (esetlegesség) odaEJtették, így odaEJtve, ott lett véletlen HEJe, azaz HELYe. A kijelölt HELY már más. Az emberi történelem hajnalán a HELY kijelölése lelki tényezőktől függött. A HELY bensőséges viszonylatú volt, és mint ilyen, erkölcsi magaslat. Mire jelöltek HELYet? Otthon, imádat, végső nyugalom céljaira. Mindannyi bensőséges hangulatú, „magyarul”: intimszféra. Ezeken kívül a testi szükség dolgának HELYe, ahol szintén egymagában illő lennie az embernek. A szó eredete nem ismeretlen, hanem magyarázható, ősmag(yar)-nyelvi. Ha csak arra gondolunk, hogy a nem illő tettet HELYtelennek nevezzük, és a megintés szava ilyenkor: EJ, EJnye vagy HEJ, HEJ!   HEMZSEG – Tömegesen ide-oda mozog, tolong, nyüzsög. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? szlovák] A nyüZSÖG szó a szótár szerint nem szlovák, hanem hangutánzó-hangfestő. A HEMpereg is hangutánzó-hangfestő. A HEMZSEG viszont szlovák. Szerintük. Érdekes átvedlés. Különben a HEMZSEG szó a hangya (hamgya) megnevezésének egyik eredő jellemzője is. A HEM gyök egy felületen – H – való ElMozdulást jelent. A HEM – MEH fordítás mutatja a MEgy szó ősgyökét. Példa rá a HEMpereg, HÖMpörög, mely azt jelenti, hogy egy felületen – H – fekve, ElMozdul, pereg, pörög. Az EM, ÖM kellEMi gyök is, tehát testi élvezetet is előidéző pörgő mozgást jelent. Az MZS párossal alkothatók a MaZSola, MáZSa, MoZSár azaz számra súlyra nagy mennyiséget leíró szavak.  

A HEMZSEG szó ősmag-nyelvi eredetű!   HENTES – Sertés levágásával, feldolgozásával (árusításával) foglalkozó, erre képesített szakember. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? cseh] A CzF Szótár megállapítása szerint: „Némelyek hántos szóból származtatják, aki mintegy hántja, lehántja a leölt disznót, vagyis elválasztja annak szalonnáját a húsától, s minden egyéb és nagyobb részeket egymástól.” Ez az egyik jellemző, de van más is. A HENTES a sertés levágásakor és utána HENTERgeti, azaz forgatja egyik oldaláról a másikra a forrázáskor, perzseléskor a talajon, padlón az állatot. Miután a daraboló-asztalra kerül a levágott, szőrtelenített, pörzsölt állat, ott is HENTERgetni kell ide-oda, darabokra szedni, azaz HÁNTani. Tulajdonképpen minden darabot megforgat, HENTERget a HENTES. A HEN gyök forgó, köröző mozgást leíró a HENger szóban is. Valójában a HEN nem is forgás, hanem mivel a H hang valamilyen borító, takaró felület jelölő hangja, inkább azt jelenti, hogy egy felület(h)EN gördülve elmozduló. A HENTERget TER gyökszava viszont egyértelműen TERület.  (Ehhez hasonló értelmű a HÖMpölyög szó, ahol a H szintén felület, melyen szétÖMlik, PÖLYÖG a POLYadék.) Tehát a HENTES egy felületEN HÁNTja HÁNTÉkát a sertésnek, majd felületEN TEríti (hinti), TEtszeti  (TESsék) az általa HETErgetve HÁNTott, darabolt húst. Ezek a jellemzők épültek bele egy bizonyos idő elteltével a szakma nevét jelentő szóba. Ebben nincs semmilyen cseh nyelvi vonás, minden része magyarul érthető, magyarázható.  

HENYÉL – Tétlenkedik. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? szlovák] A HENY gyök egy HElyen elNYúlást, szétterülést jelent. A vörHENY is szétszórtan terül el a bőrfelületen (Hüd = bőr). Aki HENYÉL, az árNYékba húzódik, ENYHe HElyen, ENYHHElyen, rENYHén, lANYHán HENYÉL HANYagul, tuNYán ÉL. Az ny hang a nyavalygó, nyafka, nyifi-nyafi,  nyimnyám, nyávogó, nyivogó, vinnyogó, nyafogó, kényeskedő szavakban értelemmeghatározó hang. Az eRNYed, áRNYék, geRNYác, koRNYad szavakban az NY hang, az R hang által képviselt eRő ellágyítását szemlélteti, és a HENYE lustaság vetületeit mutatja be… magyarul! A lágy hangok valós szerepe csak a magyar nyelvi vonatkozások elemzésével deríthető fel. A szlovák nyelv nem tud felsorolni ennyi névadó jellemzőt, mert nem sajátja, nem belőle ered, csak megörökölte töredékeit, mint annyi más kifejezést.