Az ISTVÁN név – látszati hasonlósága ellenére – nem a SZTEFANOSZ névből eredő. Az is visszavezethető az ősmag(yar)-nyelvbe, hiszen onnan ered, de nem egy az ISTVÁN névvel. Lehetett ISzteFAN az ősmag(yar)-nyelvi alakja, amelyből az ógörög név később kialakult.
A név nem az úgynevezett honfoglalás korából való, hanem jóval előbbi, még az egynyelvűség idejéből, és valamilyen magas méltóság megnevezéséből vált személynévvé. Ilyen lehetett az ISPÁN, amely vezetői méltóságként folytatólagosan jelen volt a magyar nyelvűek között.  
A magyar királyságban az ISPÁN feszes úr volt a beosztottjai fölött. Az ISPÁN összetett szó: IS-PÁN. Az IS, ős, (is-is-is) örök ős (ISten) védőhatalom. Az ISZ lehet félelemjelentésű is (iszony, iszkol)  
A CzF Szótár a BÁN alakot véli eredetinek a PÁN helyett. A BA, BÁ… ősgyökök. nagyot jelentők, tehát nem ellentétes a fogalommal. A BÁN méltóság a székelyek közt is jelen volt: rabonBÁN. Ez esetben ISBÁN lenne, amelynek SB párosa az erősbít, helyesbít, kevesbít, nemesbít, súlyosbít kifejezésekben az utolsó szó jogát megillető döntéshozót jelöl. A PÁN, BÁN ősmag(yar)-nyelvi ÚR. Innen a szláv nyelvek PÁN, zsuPÁN szavai. De ősmag(yar)-nyelvi eredetű az örmény ISHÁN is, amely Roland von Bagratuni örmény történész szerint (A magyarság és a kelet, Budapest, 2008. 127. Oldal.) örmény szó: ISHAN = herceg. Ha a hangcsere lehetőségeket vizsgáljuk: az ISHÁN – ISFÁN – ISVÁN. Így fény derülhet arra is, hogy ISTVÁN nem a keresztségben kapta a nevét, hanem, mint fejedelmi hercegnek, megvolt az neki, de ekkor került előtérbe, mint hatalomgyakorlót azonosító név. Az ISPÁN szóból a lehetséges hangváltások: P > B > F > V mindegyikével alkotható szó: ISPÁN, ISBÁN, ISFÁN, ISVÁN. A kezdetekben nem kizárt, hogy volt ISTÁN alakja a névnek. Erre bizonyíték, hogy Székelyföldön a névnek ma is él az ESTÁN alakja. Vannak öregek, akik ma is Szent ESTÁN királyként emlegetik. A tájak nyelvjárása mérvadó ily esetben. Az SZT és ST párosok magyar nyelvazonosítók. Az SZT páros a neSZTor szóban a sátorapa egyik jellemzőjét írja le: ő oSZTotta el a javakat. A Nesztor később királyi személynév is lett. Az ST páros magas érték, fenség, takarás, törvény, fenyítés, védelem, szétterjedés, küzdelem, gyorsaság értelmét viszi a szavakba. Ilyen: kriSTály, kaSTély, oSTor, feSTék, füST, iSTráng, muSTra, paláST, páST, tüSTént és mások. A TV páros emelkedés, minősítés, hűség, parancs, szövetség értelmet ad a szavaknak. Íme: bizonyíTVány, haTVány, hiTVes, kiálTVány, öTVös és mások. A fenti értelmezések nem idegenek a hercegi, királyi méltóságoktól. Az a magyarázat, hogy nem maradhatott pogány névvel, nem állja meg a helyét, hiszen utána voltak Béla, Géza nevű királyok, amely nevek szintén pogánynak minősültek.