A rádli, ródli, nudli, nokedli, hokedli, dudli valamennyi német eredetűként van jegyezve a hivatalos, hivatásos nyelvészet részéről. Szóeredetre állítani lehet bármit, bizonyítani már nehezebb. E szavak mindegyike bizonyíthatóan ómagyar ősnyelvi nyelvelemekből épül fel. Eredetük az ősi idők homályába vész.

JÓDLI – Az énekhangot fejhanggal csuklásszerűen sűrűn váltogatva, szöveg nélkül énekel. [A hivatásos nyelvészet szerint: német] A JÓDLI szó a J.D – D.J gyökből indul: JóD – DaJ, a DAJnálás DALolást (j > l), éneklést jelent. A sok ide-oda hangváltás jellemzi. A DL hangcsoport – ÓDLI – a jÓDLIzás előfeltétele az önfeledt jókedv, mivel ez a JÓ dUDoLÓ hangulat kifejeződése. A gyors irányváltás jellemző rÁDLI recés cikcakk vonalainál, de a rÓDLI siklásánál is. Épp ilyen jókedvű, szerelmes hangulatban született meg a nokEDLI, hokEDLI megalkotásának gondolata: hoKEDli, noKEDli. Oly valami, amit KEDeltek, KEDeli, kEDLI volt. A KEDÜS, KEDEL szavakba később beilleszkedett a V hang, Vidám jelentéssel: kedVes, kedVel. A DL páros, mint D.L – L.D gyök: DaL – LeD. A DAL ide-oda csapongó LEDér, úgymond: ide-oda DŐLedező, dőLEDező DALlamvezetése. Mi a JÓDLIzás? A Kislexikon* szerint: „Az alpesi népek sajátos énektechnikája és dallamformája; szövegtelen éneklés szándékos regiszterváltással a fej- és mellhang között.” A JÓDLIzást JÓkeDéLy váltja ki. A JÓDLIzó DALok, kedves, játékos (hokedli, nokedli) gonDOLatból inDULó, LEDér DALra, LIEDre (líd) fakasztó kedűs állapot nyomán születtek. Az egészben van egy kis játékos DILi, ami az ősnyelvben szerelem jelentést is hordozott. Felhangolt, DALoló, DILis kedvükben JÓtDaLIztak, JÓDLiztak a völgyben, és élvezték a visszhangot. Lehet e szavak közt megkeresni a sajátos, kizárólagos német szóalkotó elemeket. Nem találnak olyant. A DL kötött mássalhangzó-páros biztosan nem német nyelvelem. Ezek a fenti szavak csak az ősnyelv szóalkotási szabályai szerint, annak szóalkotó elemeiből jöhettek létre, és csak a mai magyar nyelven fejthetőek meg. DL – LD kapcsolat: a jóDLizás a felhőtlen boLDogság érzetének kifejezése.
/*/ http://www.kislexikon.hu/jodlizas.html

NOKEDLI – Galuska. [A hivatásos nyelvészet szerint: német] A NOKEDLI szó az N.K – K.N gyökből indul: NoK – KoN. A gyök a KUNkorodás, KONcsorodás (székely) szavak indító gyöke. A K hangcsoport – OKE – a vAKAr, szAKÍt, vÉKOny, szAKÁcs szavakban a nOKEdli készítés némely vonatkozásait mutatja. A K.D – D.K gyök: KeD – DiK, a noKEDli KEDvelt étek. Ma is járja a mondás a szép, mutatós lányra: Tud-e noKEDlit szaggatni? A finom noKEDlivel készült pörkölt DIKál, azaz tetszik mindenkinek. KEDveltséget jelző gyökként a könnyedén kezelhető hoKEDli nevében is jelen van (hopp kedlem). A DL hangcsoport – EDLI – a nokEDLI, nUDLI, hokEDLI, jÓDLI, rÁDLI, rÓDLI szavakban a kEDveLÉst kifejező. A kötött mássalhangzó-párosok hangkieséssel alakultak ki. A kEDveLÉs: KEDel, KEDeLI, kEDLI volt. A KEDÜS, KEDEL szavakba később beilleszkedett a V hang, Vidám jelentéssel: kedVes, kedVel. Voltak szerelmes asszonyok, akik a KEDvelt noKEDlivel várták KEDves férjeiket. A szó régi alakja lehetett NEKEDLI is. NO, NEsze, NEKEDLI, NEKED. NO, KEDLED eme ELEDELt, amikor nyELED* EL? A szó még az ősiségben alakult ki, és hibátlan pontossággal illeszkedik a nyelvben a folyamat leírásába. A NOKEDLI eredeti ősi magyar étek, neve nem német, tövétől hegyéig magyar szó. A németeket – főleg konyhaművészetben – nem kell túlértékelni. A műszakiságban lehet, mert az az ők területük, de nem az ételkészítés. A német, ha finomat akar enni, magyar földre jön. A DL páros, mint D.L – L.D gyök: DoL – LaD, a DOLog csaLÁD szavakban. DL – LD kapcsolat: a nokeDLi, nuDLi a munkáját jól végző megéhezett ember zsoLDja. /*/ A kacsa nokedli társítás is nagyon régi mondás lehet.

NUDLI – Burgonyametélt. Egyszemélyes gerinc nélküli kajak. [A hivatásos nyelvészet szerint: német] A NUDLI szó az N.D – D.N gyökből indul: NuD – DuN. A NUD gyök a DUNdi kisfiúcska meztelensége, ez az ősnyelven NUD szóval is kifejezhető volt. Nem véletlen az angyalbögyörő, angyalbügyürü megnevezés. A gyök az ÜDe NEDvesség gondolatát hordozta. A NUDli szó rejti a bőség értelmet is. DUNdi, DUDliszerűen befalható kis tésztadarabok, amelyeket DÖNdölítve, GÖNgyölítve (d > g) készítenek. A NUD gyök víz jelentésű is. A NUDlit főzik, s úgy még DUNdibb. A DL hangcsoport – UDLI – a nUDLI, nEDLŐ, nokEDLI szavakban, de az alap nevében is, amelyen készülnek ezek a tésztafélék. A tésztagyúró deszka is egyféle hÍDLÁs, mivel a tésztákat deszkán készítik, a DERELyét is azon RÁDLIzzák. A dUDLI, nokEDLI szavakban a finom befalni valóval ad párhuzamot a nUDLIra. További jellemzők a nokedli címszónál.