KALMÁR – Kereskedő. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német] A KALMÁR szó is a K.L – L.K gyök bővítménye: KaL – LaK. Ma már nem használt, és kissé rosszízű megnevezés. A KALMÁR, KALAMÁR szó KAL gyökszava a jár-KEL, KALandoz szavakban jelenik meg.

Az LM hangcsoport – ALMÁ – jelen van az aggodALMAs, élELMEs, hALMOz, kELME, dOLMÁny szavakban, amelyek kötődnek a kALMÁr foglalkozáshoz és jellemzőit is takarják. Az LM páros, mint L.M – M.L alvógyök: LáM – MáL hangjaival alkotható LIM-LOM, LÁM, reMÉL, duMÁL, kíMÉL szavak utalnak a foglalkozásra. A szózáró M.R – R.M gyök: MaR – RáM, szintén jellemzőket leíró. Az ősi időkben a kalMÁR minden jó lehetőséget megMARkolt. MERésznek kellett lennie a veszélyekkel szemben. A MARakodás is fennállt a vetélytársak közt. S MORcos lehetett sikertelenség miatt. A szóvégi ÁR szintén kötődik a kereskedelmi foglalkozáshoz. Ősmag(yar)-nyelvi szó a KALMÁR, mivel fordítható: KALMÁR – MÁRKAL, MARKOL. A KALMÁRok a német nyelv világra jötte előtt, az egynyelvűség idején már járták KALandos útjaikat KARavánjaikkal. Annyi biztos, hogy nem a német kramerből ered, és nem a magyar nyelv az átvevő, hanem a német szó ered az ősmag(yar)-nyelvből. Az utódnyelvekben a KALMÁR leharapott szóvégéből alakultak a MARketing, MERkantil szavak.  

KALOCSNI, KALUCSNI – Sárcipő. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német < francia] A KALUCSNI szó a K.L – L.K gyök bővítménye: KaL – LaK. A KAL, KUL, GAL, GYAL, SAL, BAL mind a járásról szólnak. A KALandoz, KULlog, útra KÉL, nyarGAL, GYALogol, SALalpol, BALlag szavak erről beszélnek. Az L hangcsoport – ALO – jelen van az említett szavakban: gyALOgol, sALApol, kULLOg, bALLAg stb. Mikor használják a kaLOCSnit, kaLUCSnit? Amikor sár, LOCS, LUCSok van. A CSN páros, mint alvó CS.N – N.CS gyök: CSóN – NaCS (n > m) hangjaival alkotható a CSÓNak, lepCSEN, loCCSAN, MOCSár, MOCSok szavak. Tehát csak ősmag(yar)-nyelvi elemekből épülhetett a szó, mivel a mai magyar nyelven bontható, elemezhető, és alkotó elemei beépülnek más szavakba is hasonló jelentéssel.