KAMÁSLI – Posztó bokavédő, régen lábszárvédő. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német < francia < provanszál < spanyol < arab] Hosszú sort írtak eredő-közvetítő vonalként, de ez nem a magyar nyelv felé vezető útja a kifejezésnek. A KAMÁSLI a K.M – M.K gyökre épülő szó: KaM – MaK, minden eleme magyar eredetű, mivel ősmag(yar)-nyelvi örökség. A HAM gyökszó eredeti jelentésben eltakarás értelmű (hamu, hám). Kemény K kezdőhangra váltva is ez a jelentése. A KAM takarást jelentő értelemadó gyök. Jelen van anyagokat rejtő: KAMra, KAMion, vagy a testet takaró ruhaanyagok: KAMgarn, KAMuka, KÁMzsa szavakban. 
KAN (m > n) szónak is ez az egyik értelme, a kan, a hím a hágáskor elfedi, betakarja a nőstényt. A KAMéleon színének változtatásával próbál elrejtőzni, azaz takarásban maradni. Az idegennek tűnő, de ősmag(yar)-nyelvi szóalkotó szabályok szerint kialakult KAMu, KAMuflázs is rejtés, takarás értelmű. A MÁS gyök, valaminek helyét elfoglaló, annak szerepét betöltő jelentésű is. MÁSodik: az első ikhez hasonló (h = takar), annak szerepét betölteni, vagy kiegészíteni képes. Az SL páros többnyire állapot jelölője: búslakodó, feslett, haslag stb. Esetenként minőségi másodrendűség: máslás, moslék stb. Vagy valaminek kisebb része, hasítéka: fásli. Megoldási mód keresése: koslat, nyüslet. Elfedés: tasli (tenyér – arc). Mint S.L – L.S gyök: SáL – LeS. A SÁL is takarásra alkalmas ruhadarab. KiLESni valahonnan takart állapotból lehet. 
Tehát magyar szó, de bármely nyelven alakult volna ki, kizárólag az ősmag(yar)-nyelv „alapanyagából” és annak szóalkotó szabályai szerint jöhetett létre!  

KAMÉLEON – Színét környezete szerint változtató, a gyíkkal rokon, tarajos afrikai állat. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: latin < görög] A KAMÉLEON megnevezés a K.M – M.K gyökből indul. Nem biztos, hogy ez volt az eredeti szóalak. Lehetett KAMULONY, a LEON végződés már görögös. A KAM gyök takar, véd, befed, elrejt értelmű. (Lágy hangú változata: ham, a hamu gyökszava.) Az AM, AMÉL, AMUL lehet az ÁMULat is a színváltások láttán. Az AMULett szóban is megjelenik az AMUL értelemadó hangnyaláb, ahol védelem értelmű. A MÉL, M.L – L.M gyök: MuL – LáM, a színek közti lágy átmenet. Az egyik elMÚLása, a másik előtűnése: LÁM! Ezt az állatot az első beszélt nyelven nevezték meg, nem görögül, amely jóval később alakult ki az ősmag(yar)-nyelv eSZező változatából.   KAMGARN – Fésűsgyapjú szövet. Ebből készült férfiruha. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német] A KAMGARN is a  K.M – M.K gyökre épülő szó: KaM – MaK. A KAM gyök: takar, s a GAR gyök: kör értelemmel van jelen a KAMGARN szóban. Az ősmag(yar)-nyelvi eredet még akkor is igaz, ha a német nyelvben fogalmazták volna meg a szót, mivel mind a KAM, mind a GAR gyökök az ősmag(yar)-nyelvi gyökkészletből valók. Ugyanakkor jelen van két alvógyök, mint kötött mássalhangzó-páros: MG és RN. A KAMGARN az egyik legfinomabb szövetféle. Az M.G – G.M gyökkel alkothatók a MAGas, MinőséG szavak. Az R.N – N.R gyökkel a RANg, RENd, RINg, de a RONgy szavunk is.   KAMION – Távolsági áruszállításban használt nagy zárt tehergépkocsi. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német] A KAMION szintén a  K.M – M.K gyökre épülő szó: KaM – MaK. A KAM gyök ez esetben a zártságot, takarást jelenti, ami a KAMION legfontosabb jellemzője. Az M hang, az AM, ÁM egyik jelentése: sokasodás, nagy MI, azaz MEnnyiség. Az IÓ kötött magánhangzó-páros, az észlelt kellemes benyomásra feltörő ösztöni ősgyök (ió = jó!). Ez esetben a célnak megfelelő jármű minősítése.   KAMPÁNY – Társadalmi, politikai célt szolgáló, gyorsított ütemű alkalmi tömegmunka. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: francia < olasz] A KAMPÁNY K.M – M.K gyökre épülő szó: KaM – MaK. A KAMPÁNY a kaláka egy formája, és – bár elcsépelt, rossz szájízt keltő manapság – valaha szép megnyilvánulása volt az összefogásnak. Amint a MEZŐ szavunk a takarást jelentő MEZ gyökből ered, úgy volt egy ilyen értelmű szavunk a KAM gyökkel: KAMPA. Ősmag(yar)-nyelvi eredetét a tengelyében levő MP páros és a vele kialakult AMPÁ értelemadó hangnyaláb bizonyítja. A KAMPA, PAMPA nyíltszíni termőterület volt, mint ilyen: terményekkel takart szép látvány. A KAMPÁn teremtek a MAKvak (k > g – mag), mivel a földművelés alapfoglalkozása a mAGvak termesztése, ezért nevezték ezeket föld gyerMEKeinek, MAG népének. Ők voltak az első mAGrárok. A KAMPA, MEZŐ megmunkálása a nagycsalád összefogását igényelte. Mindannyian mentek a KAMPÁra KAMPÓkkal (kapa, kasza) KAMPÁNYolni, előteremteni a NYÁmira valót. Amint a MEZŐ élelmező, úgy a KAMPA is forrása a kamra élelemmel (ham) feltöltésének. A szót ma többnyire az utódnyelvek latin ágazata használja. Ilyen a francia champ, az olasz, spanyol, portugál campo, de a a román câmp is. Az angol, német, holland nyelvek a föld szó módosult alakjait használják: field, Feld, veld.  

KAMRA – Éléskamra. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: vándorszó: latin < görög] A KAMRA K.M – M.K gyökre épülő szó: KaM – MaK, és kapcsolódik a kampa fogalomkör többi kifejezéséhez. A KAMRA, mint éléstár, rejtek, mások elől eltakart (kam). Valaha a kezdetekkor GAMRAktár (mag – gam), MAGRAktár, MAGtár (innen a magazin), mivel MAGvakat és GUMókat azaz gyümölcsöt tároltak benne élelemként. A fordítható GAM – MAG szóalakok bizonyíték az ősmag(yar)-nyelvi eredetre (gam – gumó). Ha a szómegfordítás egyik változatát nézzük: KAMRA – RAKAM, azaz teleRAKAM (rakom). Tehát a KAMra a KAMpán megtermelt MAGvak GUMók GAMrája, MAGtára volt. Ésszerű, hogy mind a latin, mind a görög, mind fióknyelveik kialakulásukkor magukkal vitték az egyik legfontosabb kifejezést. A KAMÁSLInál felsoroltak közül kimaradt a japán KIMono. Az is K.M gyök és takar jelentésű.