KAMÁSLI – Posztó bokavédő, régen lábszárvédő. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német < francia < provanszál < spanyol < arab] Hosszú sort írtak eredő-közvetítő vonalként, de ez nem a magyar nyelv felé vezető útja a kifejezésnek. A KAMÁSLI a K.M – M.K gyökre épülő szó: KaM – MaK, minden eleme magyar eredetű, mivel ősmag(yar)-nyelvi örökség. A HAM gyökszó eredeti jelentésben eltakarás értelmű (hamu, hám). Kemény K kezdőhangra váltva is ez a jelentése. A KAM takarást jelentő értelemadó gyök. A MAK szintén, a MAKKtermés burkolt, takart. A MÁK szintén. Jelen van anyagokat rejtő: KAMra, KAMion, vagy a testet takaró ruhaanyagok: KAMgarn, KAMuka, KÁMzsa szavakban. A KAN (m > n) szónak is ez az egyik értelme, a kan, a hím hágáskor elfedi, betakarja a nőstényt. A KAMéleon színének változtatásával próbál elrejtőzni, azaz takarásban maradni. Az idegennek tűnő, de ősmag(yar)-nyelvi szóalkotó szabályok szerint kialakult KAMu, KAMuflázs is rejtés, takarás értelmű. Az M hangcsoport – AMÁ – a takarás értelmű szavakban: hAMU, hOMOk, hOMÁly, hÍMEs stb. Az M.S – S.M gyök: MáS – SáM, MÁSvalaminek helyét elfoglaló, annak szerepét betöltő jelentésű is. MÁSodik: az első ikhez hasonló (h = takar), annak szerepét betölteni, vagy kiegészíteni képes. A MÁSlás bor megnevezés is ilyen értelmű. Viszont van védő, óvó értelme is. A kaMÁSli a lábat, bokát védi, a SÁMlin (sámoly, zsámoly) a lábat nyugtatják, pihentetik. A SIMli, mint napellenző, a szemet védi. Az SL hangcsoport – ÁSLI – állapotjelölő, állapotminősítő. A kamÁSLI lehet fÁSLIból csavart, idővel szakad, kopik, fESLEtt, vÁSLOtt lesz.  Az SL páros, mint S.L – L.S gyök: SáL – LeS. A SÁL is takarásra alkalmas ruhadarab. KiLESni valahonnan takart állapotból lehet. Tehát magyar szó, de bármely nyelven alakult volna ki, kizárólag az ősmag(yar)-nyelv „alapanyagából” és annak szóalkotó szabályai szerint jöhetett létre!     KAMÉLEON – Színét környezete szerint változtató, a gyíkkal rokon, tarajos afrikai állat. [nk: latin < görög] A KAMÉLEON megnevezés a K.M – M.K gyökből indul: KaM – MaK. Nem biztos, hogy ez volt az eredeti szóalak. A KAMULÉNY valószínűbb, a LEON végződés már görögös. Jelentése: önmagát álcázó lény. A KAM gyök takar, befed, elrejt értelmű. Lágy hangú változata: ham, hom, a hamu, homok, homály gyökszava. Az M hangcsoport – AMU – a kAMÉleon, kAMUlény színváltozásait bÁMUló, azon ÁMUló ÁMUlata, de a hAMU, hOMOk, hOMÁly szavakban is jelen van takaró értelemmel. A másik értelme az utódnyelvekben jelen levő AMUlett szó, amely védelmet jelentő varázseszköz. Erről az amulett címszónál. A kAMUlény védekezésül azonosul környezete színeivel. Az L hangcsoport – ULÉ – az ámULÓ bámULÓ ámULAta a színváltások láttán. Az M.L – L.M gyök: MuL – LáM, a színek közti lágy átmenet. Az egyik elMÚLása, a másik előtűnése: LÁM! A szóvégi LÉNY, az állat, élőLÉNY. Ezt az állatot az első beszélt nyelven nevezték meg, nem görögül, amely jóval később alakult ki az ősmag(yar)-nyelv eSZező változatából.