KÁPRÁZIK – Fény és színfoltok vibrálnak a szeme előtt. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ?] A KÁPRÁZIK szó is a K.P – P.K gyökből indul: KaP – PaK. A KÁPRÁZIK a CzF Szótár szerint ÁBRÁZIK. Különböző szempontok okán, de mindkettő. KÁPRÁZATkor ÁBRÁk futkosnak a szem előtt (PR és BR rokonpáros). Olyankor az ember önkéntelen megRÁZza a fejét, azaz KÁP(ját) RÁZza, hogy megszűnjön a látási ZŰRzavar. De KÁPRÁZIK a szem fejre KAPott KOPpanás miatt is, amely REZgést, RÁZkódást okoz. A KÁPoszta, a KAPta (lábfej minta), nyeregKÁPa (nyeregfej), és idegenben jelenlevő más KÁP – fej jelentésű szavunk igazolja, hogy a KÁP ősmag(yar)-nyelven FEJ jelentéssel is bírt. A PR hangcsoport – ÁPRÁ – jelen van az APRÓ-csEPRŐ, sEPRŐ, tÖPREng és más szavakban. Gondolati tÖPREngéskor néha önkéntelenül megRÁZza a fejét egy rossz gondolat miatt. A töpRENGés szó mutatja, hogy gondolatok RENGése, azaz RÁZkódása megy végbe a fejben. Hogy a PR párosnak kötődése van a REZgéssel, a nagyREZgésszámú magas hanggal, az a szOPRÁn szóból is megtudható. Megemlíthető a RÉZ* fémnek REZgő tulajdonsága, amely névadó jellemző. A PR páros, mint P.R – R.P alvógyök: PöR – RöP, a PÖRög, RÖPpen szavakban a KÁPRÁZAT gyorsan mozgó képeinek jellemzői. A Z hangcsoport – ÁZI – jelen van az ábrÁZAt, nÉZEt, képEZŐ, szerkEZEt, mOZOg és más szavakban. A szóvégi Z.K – K.Z gyök: ZoK – KoZ, a moZOG, oKOZ (k > g) szavakban. A szóvégi IK gyök mozgást jelent: IKlat.
*A jó REZgőtulajdonságokkal rendelkező RÉZ ősmag(yar)-nyelvi megnevezéseinek egyike volt a KOPRÉZ, KUPRÉZ is. Abból alakultak ki az utódnyelvi szavak: cooper, kupper, cupru stb. Ezekben a K.P – P.K gyök: KoP – PoK, az olvasztáshoz szükséges KÚPkemencét (kuptor) de a tüzet is jelenti (pokol, páka, pék, kopár). De jelen lehet benne a KAPni ige kinyerni értelme is. A PÍR, PÖRköl, ROPog szavak tűzzel kapcsolatosak, s ez a RÉZ olvasztása-öntése műveleteihez tartozó. Bővebben a réz címszónál. A Z.K – K.Z gyök: ZiK – KéZ, a dolgoZIK, KÉZ szavakban nemcsak a RÁZkódással kapcsolatos, hanem már a RÉZzel való KÉZi munkálatokra is céloz.