KARÁCSONYJézus születésének keresztény ünnepe. [bérnyelvészet szerint: szláv]

A KARÁCSONY a K.R – R.K gyök bővítménye: KaR – RaK.

A KARÁCSONY nem a krisztusi hitvalláshoz köthető szó! Sőt, semmi köze hozzá. A latin nyelvnek nincs szava erre. Tulajdonképpen Jézus nem is ebben az időtájban született. A vallástudósok szerint, valamikor október elején.

A KA ősgyök jelentése sötét, taKArt állapot, taKAró hám. Jelen van a KAmra, KAmásli szavakban. A K.R gyök szintén jelent elsötétülést, sötétet, feketét a KORom, KARamell, KARám, taKAR és más szavakban.

Az R hangcsoportARÁ – az ARAny, bARÁt, ARA, bARAck, nARAncs és más szavakban értéket jelent.

Az R.CS – CS.R gyök: RáCS – CSoR, a RÁCS, ami elválaszt. A kaRÁCSony időpontja elválasztó, két időszak közti határvonal, a legsötétebb nap, azaz a legrövidebb nappali időszak, amely után hosszabbodni kezdenek a nappalok. A CSOR gyök az ősnyelvben fekete jelentést is hordozott. Ilyen értelemmel ma nincs jelen a magyar nyelvben, de szláv utódnyelvekben feketét jelent.

A CS hangcsoport – ÁCSO – jelen van az ÁCSIál, alACSOny (hőmérséklet), kOCSOnya, lOCSOg, pOCSOlya és más szavakban.

A CS.NY – NY.CS gyök: CSoNY – NYoCS valamilyen hiáNYOSság, CSONkaság (rövid nappal), CSÍNY, alaCSONY (hő) állapot leírója.

Az 1267-es Kassai Kódex szerint a magyar KERECSEN, KERECSENY szóból származik e szó. Ez időben tartották a KARÁCSONY-nyal egy időben, régi magyar szokás szerinti sólyomröptetést, amelyhez különböző rituális CSelekmények is kapcsolódtak. A KERECSENY vadászsólyom nevében annak névadó jellemzői: KÖRöző, KEREngő röpte, hirtelen lECSapó CSELre készsége, képessége, az ezt minősítő CSENY gyök.

A KARÁCSONY szóban a KARfekete, sötét jelentése a december 21-i legrövidebb nappal okán lehet.  Mind a KAR, mind a RÁCS – CSÁR – CSOR gyökök sötét, fekete színt is jelentenek a szóban. Az ÁCS gyök lehet még az ünnepség CSElekményei.

A CSONY minősítő értelemadó gyök, a legrövidebb napra, de alaCSONY hőmérsékletre is mutat a koCSONYa szóban is.

KaRáCSoNY – KeReCSeNY hangváz: K-R-CS-NY – K-R-CS-NY.

KARÁCSONYra CSONYKÁRA, KICSINYRE rövidül a nappal időszak.

RA = a Nap ősi neveinek egyike. CSONYKA RA, am. lerövidült nap.

KaRáCSoNY – CSoNYKáRa – KiCSiNYRe
hangváz:
K-R-CS-NY – CS-NY-K-R – K-CS-NY-R.

A KARÁCSONY szó nem szláv eredetű, mert e szó már az egynyelvűség idején létezett. A szláv nyelvek megörökölték épp, mint a vacsora, varkocs vagy a mezőgazdasági műveletek, szerszámok megnevezéseit, de minden más szógyököt is.

A KERECSEN, KARÁCSONY szavakban a magas-alacsony magánhangzó váltás jelensége a szaracén – szerecsen szavaknál is megfigyelhető, tehát az ilyen váltás nem idegen a magyar nyelvtől.

A római szaturnália ünnepet felváltani szándékkal vezették be a „keresztény” Rómában ezt az ünnepsorozatot. Tehát az eredet nem krisztusi hithez kötődő.