KARFIOL – Húsos, laza, fehér többé összeállt virágzatáért termesztett konyhakerti növény. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német < olasz] A KARFIOL K.R – R.K gyökbővítmény: KaR – RaK. A KARFIOL hasonlóan a többi káposztaféléhez KARólábon áll és kör alakú a virágzata. Az RF páros esetében az f > v hangváltás is figyelembe vehető, a kezdetekkor V hanggal is ejthették (karfiol > karviol), mivel VIrágról van szó. Az RF páros az eRő, a FoRca, FeRő két fő kifejező hangja. Az RF hangcsoport – ARFI – a csERFEl szóban a beszélgetés egyik változatát írja le. Ez lehet feleselés, de kellemes fecsegés is. A „ha jól kibeszélem magam, minden rendbe jön” megállapítást a cserfel – felcser fordításban nyer magyarázatot. Bővebben a felcser címszónál. A fÉRFI szóban erő, a fURFAng, csavaros észjárás, hÁRFA, szívhez szóló lágy dallamok hangszere. Van valami ezekből a kARFIolban, ami élettanilag hasonló hatást fejt ki fogyasztása után! A KARFIOL tördelt erezet rendszerű – modern megnevezéssel fraktálalakzat* –, szövevényes ernyős virágzatú. Az R.F – F.R gyök: RáF – FeR, a RÁF szóban erős, szorosan illeszkedő védőkeretet jelent. Ilyen a kerék RÁFja, amelyen gördül a szekér. Tehát a RÁF, gördülékeny erő. A FER, FOR, erőt jelent, valaha FERős volt a vas neve. Az IO kötött magánhangzó-páros jelen van a vIOla virág nevében is, jelentése JÓ. Itt is hanghiány érződik, akár a viJolánál: karfiJol. A J hangcsoport – IJO – a bAJOk, megÚJÍt szavakban mutathat szerepére. A szóvégi OL a – különben sűrű, tömött – VIrágzat OLdhatóságát, szétbonthatóságát is jelentheti. Együtt a FIOL (viol) jelenthet élénkítő hatást, amellyel a növény, fogyasztása nyomán hat a szervezetre. Meglehet, valamilyen élettanilag fontos anyag tartalmát jeleníti meg a növény nevében. E növény neve, a növény jellemzőinek sűrítménye, szóalkotó elemei magyarul magyarázhatóak. RF – FR: a kaRFiol ViRága ciFRa, összevissza szétágazó szerkezetű. Feltételezhető, hogy fogyasztása a szeRVezet (f > v) egészére, szétágazóan az összes sejtekre, gyakorolhat FRissítő hatást. /*/Különböző gyümölcsök alakra némely belső szervekre hasonlítanak. Megfigyelések szerint azokra a szervekre jó hatással is vannak: a dió az agyra (tobozmirigy), eper, paradicsom a szívre, bab a vesékre stb. A fraktálok felfedezője-névadója, Mandelbrot gyakran a karfiollal szemléltette, hogy milyenek a fraktálok. Tehát a fraktálokat a szövevényes virágzatú karfiolhoz hasonlította. Egy idézet: „kiderült, hogy a fraktálok geometriája a természet és a társadalom számos, akár mindennapi, akár extrém jelenségének leírásában (itt a fizika mellett a kozmológia, a közgazdaságtan, a komputergrafika, a rákgyógyászat és még tucatnyi más kiemelt fontosságú terület is érdekelt)” https://hu.wikipedia.org/wiki/Frakt%C3%A1l