KEDV – Valakinek valamely időpontban uralkodó hangulata, érzelmi állapota. [NEM finnugor]
A KEDV szó K.D – D.K gyökből indul: KeD – DiK. A K hanggal képzett gyökök közül a KE ősgyök bővítményeiben, legtöbb esetben belső érzelem, hangulat kifejezője (keb, ked, kecs, kegy, kel, kéj stb.).
A KEDV, régiesen KEDŰ, akár a NEDV – NEDŰ, e két fogalom nemcsak szoros értelmi, hanem oda-visszaható élettani kapcsolatban is áll. A testNEDV meghatározza a KEDVet. A felhőtlen ViDámság, jóKEDV, serkenti a testNEDV termelését. Ami KEDűs, az DIKál.
A DV hangcsoport – EDVE – a kEDVEs, nEDVEs, mEDVEs (mézes) szavakban nem véletlen egyezés. Az ÜDVÖs dolgok jó kEDVEt fakasztanak. A szóban levő DV páros, mint D.V – V.D alvógyök: DéV – ViD, meghatározó a kedélyállapot leírásában. E gyök hangjaival alkothatók a VIDám DÉVaj, DIVat, DÍVa és más szavak.
A D és V ellentmondásos érzelmeket is kifejező hangok: VéDenek, VáDolnak, ViDámak, de VaDulni is tudnak.
A régies KEDŰ szintén jó hangulatot hordozó, és a NEDŰ párhuzamával burkoltan még arra is rámutat, hogy nem a kiszáradt, hanem az életNEDVvel telt embernek van jóKEDVe, neki minden DIKál.
A nő egyik veleszületett igazi nőies jellemvonása a mosolygó KEDVesség. Akkor van igazán nőies elemében, amikor ilyen lehet. Amikor a gondok által nyomasztott férfinak keDVesen monDIKál, duruzsol, jóKEDVre hangolva őt. Ez a KEDVesség beindítja az életaDó testNEDV termelését. Az ilyen pároknál kevés a testi-lelki panasz, mert az ilyen életmóD betegségeket űz el messzire.
A KEDV-NEDV kapcsolat arra is rámutat, hogy a jó NEDŰ, NEDV (bor) is idézhet elő jóKEDŰt, jóKEDVet. Persze, nem kell ehhez VEDelni is azt.
A DV páros, mint D.V – V.D gyök: DiV – ViD jelen van a VÍZ ősnyelvi megnevezéseiben, és ez a sűrű jelenlét a fontosságra* mutat. Azt jelenti, hogy a víz, a folyadék, a testNEDVek rendkívül fontos befolyásoló elemei a fizikai jólétnek, egészségnek, jóKEDVnek, ÜDEségnek is. Az ÜDEség, jó NEDŰség, jóKEDVűvé tesz. Ez a párok együttléténél is fontos.
Példaként a V és D hangok a VÍZ ősi magyar neveiben: neDű, Duna, iD, üD, Va, VaND, VaD, VáD, VeD, VeG (d > g), meD, zsinD és mások.
Mi van akkor, ha rosszKEDVű? Ilyen állapot nincs is, mivel KEDV csak jó lehet. Ellenkező esetben a KEDV teljes hiánya áll fenn. Hasonló a hő – hideg esetéhez. Nem létezik hideg, csak hő hiány van.
Tehát a rossznak nevezett KEDV, tulajdonképpen a KEDV teljes hiánya. Ha nincs KEDV, akkor KEDVetLEN, KEDVteLEN, LEN – NEL – NÉLkül, KEDV NÉLküli.
Hasonló túlhangolt esetben a testNEDVek méreggel telítődnek, amelyeket bevisznek a létfontosságú SZERvekbe, amelyek SZÁRazzá, száRAZZá, azaz ROSSZá teszik e SZERveket és a bőrt.
Ismeretes, hogy nincs két egyforma vízcsepp, és könnycsepp sem. A KEDVetlenség még azok összetételét is megváltoztatja. A könnycseppek neDVével távozik a méreganyag egy része. Az nyer, aki jól kisírja magát.
A nEDV – KEDV szoros oda-visszaható kapcsolatban áll. Aki mindig KEDVteLEN, annak teste NEDVteLEN, elherVaD, elsorVaD, a sok méregtől – úgymond – elVaDul, elgyomosodik, könnyen megbetegszik.
Testünk és nyelvünk alkotója kifejezési elemekben rögzítette, mi jó nekünk, hogy életerősek maradjunk. Ne a sajtó által kínált deszkára száradt, léclábú divatmodellek legyenek követendőek! A dús hús a simán suhanó élet kelléke.
DV – VD: a jókeDV szíVDerítő. A keDVetlenség, keDVtelenség (rosszkedv) szíVDúló.
/*/ A FoNt az ősi nyelven jelentett súlyt, de kutat, forrást is. A forrásból tört fel a NEDű, a víz. Az F.N – N.F gyök jelen van a FoNt, FoNtaNA (kút, a NA gyök= víz, NEdv), a FaN (ágyék), NaFta (nedv, olaj), FiNom, az üdítő légáram szellő: FeN, FőN stb. A FaNból nedv jön, de a felüdítő utódok, FaNok (enfant, infant, van, von, ben) is onnan származnak