KENGURU – Ausztráliában honos ugrólábú növényevő erszényes emlősállat. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: angol < ausztráliai] A KENGURU valaha még az ősmag(yar)-nyelven kapta nevét, mely módosulhatott mára némileg, de az NG páros biztos benne volt akkor is.

Nem tudjuk az akkori pontos megnevezést, de biztos, hogy ugráló tulajdonsága belefoglaltatott. A KENGURU: UGRál, ácsiNGózik, baraNGol, csataNGol, csapoNG, rohaNGál stb.   BUMERÁNG – Keményfából való görbe hajítófegyver, amely kellő szögben hajítva visszarepül elhajítójához. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: ausztráliai] A BUMERÁNG szóban levő NG páros igazolja, hogy valaha még az egynyelvűség idején keletkezett. Mi jellemző a BUMERÁNGra? Ott csüNG, leNG a gazdája oldalára függesztve, mígnem eldobja a cél irányába, azt akarván, hogy abba „beledöNGjön”. Mi történik ezután a BUMERÁNGgal? Elröpül, és ha nem talál célba, egy kicsit bolyoNG, kereNG, majd visszatér gazdájához. A szó utal ütésre – BUM. Utal erőre – ER. Távolra – Á. Csavaros pályára, és végső hangra – NG. Bizony ősmag(yar)-nyelvi eredetű!