RDÉS Valakihez intézett, feleletet váró mondat. [ bérnyelvész: finnugor]

A KÉRDÉS K.R – R.K gyök: KéR – RéK. A KÉRDÉS szó megmagyarázza önmagát, jelentését, mibenlétét, és a gyökelemzéssel minden szóalkotó jellemző is kikerekedik.

Alapértelme KÉRés. A KÉRDÉS választ KÉRő.

Az RD hangcsoport – ÉRDÉ – a kemény, kellemetlen kÉRDÉs, ÉRDEs hatású. De vannak ÉRDEkes kÉRDÉsek. A kÉRDÉs hozhat fORDUlatot az ÉRvelésben, gÖRDÜlékenyebbé teheti a társalgást, előadást, de lehet séRTő (d > t), és áRTóan meg is TöRheti azt. Lehet utat elálló, kellemetlen, megálljt parancsoló, továbblépést gátló jelentésű, mint a keresztbe állított dÁRDA, az úton a csORDA, az IRDAtlan ERDŐ. Ha jól megnézzük: a kÉRDÉs – ÉRTElem KEResÉS, a kÉRDEÉRDEklődik, azaz ÉRDEmi válaszul, világosabb ÉRTElmezést KÉR. A szERelmes kislány is kÉRDEz: szERetsz? A közeledés ERe okát kEResi, ÉRDEkli a folytatás végett, bizonyítékot akar, s biztonságot.

Az RD páros, mint R.D – D.R alvógyök: ReD – DeR jellemzőt rejtő. A kéRDés tisztázó célú, „széthúzza” RITkítja (d > t) a takarás REDőnyét, és fényt DERíthet az addig homályban levőkre. A beszéd közben KÉRDÉSt felvető felDARaboltatja, apróztatja a választ, akár a tagoló báRD.

A szózáró D.S – S.D gyök: DéS – SéD, de még inkább az eszező változata: D.SZ – SZ.D DeSZ – SZeD bővebb magyarázatot ad szerepéről. DESZ ősnyelven: sok, apró, sűrű. A gajDESZ – a gaj, a rög DESZre megy, apróra törik. A tőkét DESZre, több apró darabra SZEDik szét, kicsinyítővel: DESZ-ka. DISZke volt a szép kicsi lányka, ma a kisbárányra mondják.

Aki mindent tudni akar, rÉSZletekbe menően sok apró kérDÉSt TESZ fel (d > t), és sűrűn kérDEZ. Aprólékosan szétSZEDi a tárgyat a tudnivaló megismerésére. A kemény kérDÉSek gajDESZre szétverik a tárgyat. Ha mindent tudni akarsz, használd a SZÁDat.

A KÉRDÉS egyrészt KORDÁt, KERíTÉSt állít a további beszéd elé, mert ÉRTElmét akarja venni az addig elhangzottaknak, KiÉRTeni a lényeget belőle. Azért teszi fel a KÉRDÉSt, mert mélyebb, bővebb KiÉRTÉSt akar, ám sokszor a KÉRDÉSre KERTelÉS a válasz.

A szóvégi ÉS gyök a további fényDERítÉSre várakozás. Vagy folytatásra várás: ÉS, ÉS, ÉS…, amely választ vár. Például: KÉRD, ÉS választ kapsz.

Vannak ÉRDEKES KÉRDÉSek, amelyek segítik a teljes megértést.

KéRDéS – éRDeKeS hangváz: K-R-D-S – R-D-K-S.

Egy társalgásban a KÉRDÉSek SODRÓ hatásúak, folyamatot fenntartóak, nem engedik leállni, véget vetni.

KéRDéS – SoDRóK hangváz: K-R-D-S – S-D-R-K.

A KÉRDÉSek lehetnek nagyon ÉRDESEK, kellemetlenül moRD, zoRD, például vallatásnál, ahol oRDítanak is.

KéRDéS – éRDeSeK hangváz: K-R-D-S – R-D-S-K.

Nehéz állapot miatt elKESEREDŐ emberben sok KÉRDÉS tör felszínre.

KéRDéS – KeSeReDő hangváz: K-R-D-S – K-S-R-D.

KÉRDÉSsel KERESED az okok, okozatok titkait.

KéRDéS – KeReSeD hangváz: K-R-D-S – K-R-S-D.

A DERESEDŐ fejű tapasztalt idősek sok KÉRDÉSre tudják a választ.

KéRDéS – DeReSeK hangváz: K-R-D-S – D-R-S-K.

Az első KÉRDÉSek a teremtés után, a történelem hajnalán hangzottak el. Hol voltak akkor a finnugorok?

Az RD – DR értelmi kapcsolat: a vallató kéRDés lehet csaláRD, feRDe szándékkal beugrató, öRDögien ravasz, mivel a vallatott sziláRDságának megTöRése, téRDre kényszerítése a cél. A kellemetlen kéRDés okozhat ciDRit, lehet göDRösen rázós. A kisegítő kéRDés viszont egy vizsgán lehet soDRó erejű lendületet adó.