Mi köze a kiFLinek a maFLához, a maFLának a szuFLához, a szuFLának a caFLatáshoz? Van köze egyenes vonaltól eltérő alakú kiFLinek a csáLé FéLre csavarodáshoz? S akkor mitől lenne német a KIFLI szó?

KIFLI – Félhold alakú péksütemény. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német] A KIFLI K.F – F.K gyökre épül: KiF – FiK. A KIFLI körértelmű kifejezés, minthogy a kIFli is ÍVelt (f > v) alakú.

Alapgondolat szerint az egyenes vonalból KIíVeLő, KIFIcamított, játékosan mondva KIFüLI, még játékosabban KIFLEntyű. Egyébként a németekhez is az ősnyelvből jutott, mint a többi körértelmű gyökszó, mivel a KÖRt még az egynyelvűség idején nevezték meg. Az ősnyelvben a FüL egyik neve maFLa volt. Erről a mafla cí1mszónál. A KIFLI körvonala egyezik a maFLa, azaz a FüL KÍVüLI – kivüli – v > f: – kifüli – kifli – körvonalával. Tehát a KIFLI kerülete MAFLA alakú. Az FL hangcsoport – IFLI – jelen van a mAFLA, szUFLA szavakban is. A szUFLA lélegzetet jelent, de főleg a mAFLÁval, azaz FüLlel jól hallható, lihegő lélegzetvételt, amely valami okon megnehezített járás, cAFLAtás következménye. A halottnál FÜLlel, mAFLÁval hallgatták meg, van-e még szUFLÁja vagyis lélegzik-e. Az FL páros F.L – L.F gyökként: FüL – LeF, a FÜL, FULlad, FÜLled szavak alkotója. FÜLledt melegben nehéz a szuFLa. A FÜL nagyon sok állatnál LEFentyűként (kiflentyű) működik, akár egy nagy legyező LEVél. Ilyen FÜLszerűek, LEVél alakúak a virágszirmok. Az e gyökkel kialakult szavak egy része az utódnyelvekben van jelen, és majdnem mind a FÜLformát írja le (latin flos, a francia fleurs, spanyol flor, román floare stb.) Mind a virágszirmok, mind a növénylevél, ÍVelt, FÜL körvonalú, és a körvonalak a KIFLI görbületét idézők. A KIFLI, KIFüLI készítése már az ősi időkben gyakorlat volt, az egynyelvűség idején, amikor a német nyelv még csírában sem létezett, és megnevezése is egynyelvűség idején történt. A szó elemei, akár hangokra bontva, a mai magyar nyelven bonthatók, magyarázhatók. FL – LF: a kiFLi csaLFa görbület (csálé = félre).