KÍGYÓ – Hosszú, hengeres testű, lábatlan, gerinces csúszómászó. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor tőből] A KÍGYÓ K.GY – GY.K gyökbővítmény: KiGY – GYíK. A KÍGYÓ szó a fordítottjával összevetve még jobban megérthető – GYÍK. Az IK – KI ősgyök a gyors IKlató sIKló mozgás, az ÍGY – GYÍ ősgyök IGYekvés. Mindkettő GYors mozgású. A GY hangcsoport – ÍGYÓ – a kÍGYÓ jellemzőiben: IGYEkvő, IGYEkező, ÜGYEkvő. A napon bÁGYAdtan, ellÁGYUlva fekszik, de azért állandóan ÜGYEl, fIGYEl, s ravaszul támad. A régies KÉLGYÓ, KILGYÓ azt is jelenti, hogy halált okozó is lehet: KILgyó, ha átforgatjuk Rubik kockásan: gyILKol.  Az utódnyelvek némelyikében a KIL = gyilkol jelentése innen válik érthetővé. Erről még a kilenc címszónál?                   

KILENC – Nyolcnál eggyel több. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor elemek] A KILENC K.L – L.K gyökbővítmény: KiL – LéK. Az ősmag-nyelvben a számok jelentős eredmény állomásainak fokozatát képviselték. Jó ÖTölés, tervezés után HATékony erő bevetésével elérHETővé válnak a célok. Ezek egyike a NYugalom pOLCa, amelyen megpihenhet. Van olyan, akinek ez végcél, nem küzd tovább: neki már NYOLC, kényelemben van. Ám van olyan, aki a csúcsig akar hajtani. Az ilyennek a nyolc után KELL egy fogantyú, kapaszkodó, KELL egy leleményes megoldás a végső cél, a TÍZ eléréséhez. Ez a KILENC, a KILincs, a titkok ajtajának nyitó fogantyúja. A KELL jelentése itt válik érthetőbbé. A cél előtt mindig van valamilyen gubaNC. A KILENCes az utolsó KÜLÖN/C/leges próba a mesékben. Az utolsó fal, kapu, akadály, KÜSZöb, amelynek leKÜZdéséhez kapaszkodóra, fogantyúra van SZÜKség. Eléréséhez föl KELL nyúlni, nyólni magasan, az addig végcélnak hitt ny/p/olc fölé. Fogózkodni KELL a KELLékben, a KILINCsben (székelyül kelincs), amely egyúttal nyitja az utolsó zárt a CÉL (a szint léce) előtt, s amely segít átb(k)ILLEN(c/él)ni a KÜSZöbön. A KILENCedik próbán, a hős legyőzi a gonoszt (kill = öl), és eléri az igazi csúcsot, a TÜZet (tíz), amely a SZŰZ. A CzF Szótár szerint: „a magyar a kilenczet kerekszámul szereti használni, mint a hármat, és hetet is.” Ennek ellenére mindegyik a teljesség TÍZes száma felé való törekvés vágyát szemlélteti a mesékben, hiszen a KILENCedik, a küszöb, ajtó, LÉK előtti utolsó próba. Az L hangcsoport – ILE – a kILEncedik próbával kapcsolatos értelme: a küzdELEm, ÉLEt-hALÁl harc, amely bILLEnhet erre és arra is, de kELLŐ erővel, értELEmmel győzhet, ELÉrhet a cÉLIg. Az NC hangcsoport – ENC/E – a kilENCEdik próba sok gubANCOt tartalmaz. A hENCEgő ellenfél gőgje ellenhatásaként, mint pÁNCÉl keményedik meg a hős. A küzdelem végén kolONCcá, fölöslegesé válik a sárkány, KILlenccé, azaz halottá. Az NC játékos hangulata a győzelem utáni állapotot is szemlélteti a bukfENC, fINCÁl, INCIfINCI, tÁNCOl, vihÁNCOl szavakban. Az NC páros, mint N.C – C.N gyök: NőC – CuN, a NŐCi, CUNa, CINcog szavakban. A C > SZ váltással a NÁSZ szó is megjelenik. A történet vége a NÁSZ. Így válnak értHETővé a számok nevei. A KILenc, mint utolsó próba a TŰZokádó sárkány (kígyó, gyík) legyőzése, megÖLése (kil) előtt. A díj a TÜZes SZŰZ királylány. A magyar népmesék (nem finnugorok!) a számok titkaira is rávilágítanak.