KIRÁLY – Monarchikus állam uralkodója. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv < német] Az ősmag(yar)-nyelvben az ÁR, ÚR, ÍR gyökök magas rangot jelentő címek szótartozékai voltak. A bÁRó, bÍRó, fÁRaó, kIRály, ÚR címekben főleg az R, F hangok ERŐt jelentők.

A KIRÁLY szó nem szláv, nem német. A CzF Szótár említ néhány idegen nyelvi hasonlót: „Eléjön a török nyelvben is keral, a bizanczi görög nyelvben krales, a mandsuban kuron, a szlávban král, król, de mindenek fölött egyezik vele a régi tatár khánok pénzein eléforduló kiraj,” A KIRÁLY szóban a K hang Kemény jelentésű. Kemény Ítélő eRő. Ez meghatározó. Hasonló értelmű a FÁRAÓval, FÁR, FOR = ERŐ. Ezek mind az ősmag(yar)-nyelvből örökölték, majd hangzástörvényeik szerint alakult át a szó. Írjuk le régiesen: KERÁL. Fordítsuk: RÁLKE. Bővítsük: u/RÁLKE/dik. Minden magyar szót ki kell próbálni megfordítva is.