KOLOZSVÁR

KOLOZSVÁR Erdély legjelentősebb városa. [bérnyelvészet szerint: nk: latin eredetű név]

KOLOZSVÁR, KOLOSVÁR neve a K.L – L.K gyök bővítménye: KoL – LoK. A név magyar szóelemekből épül fel. A KOL gyök az előKELő értemet is rejti. Latin nyelv talán még csíráiban sem létezett KOLOZSVÁR alapításakor.

A KOLOS – LAKÁS átforgatás mutatja, mi az alapeleme a megnevezésnek. A szókezdő gyök jelent KULcsot is. Már a kezdettől KULcsos, LAKatra zárt, erős faLAKkal védett kincses helység, s ezt a jelzőjét mindvégig megőrizte. A kezdet meghatározó.

KoLoS – LaKáS hangváz: K-L-S – L-K-S.

Mivel KOLOSvár, KOLOZSvár a KULCSos, kincses jelzőt kezdettől mindig magán viselte, így elképzelhető, hogy nem tűrte falai közt a SALAKnépséget.

KoLoS – SaLaK hangváz: K-L-S – S-L-K.

A KOLOZS – ZSOLOK teljes átfordításból arra is gondolhatunk, hogy erős vallási kötődés jellemezte lakóit: ZSOLtár, ZSOLOzsma éneklő közösségként.

Valaha a KILINCS és KULCS ugyanazt is jelentette. De a KULCS volt KUJCS is. A zár JUKába KUJ kell, KUJCS. A zár JUKába dugható KUJCS, KULCS kezdetben egy hajlított szög, KUJ* volt. A KUJCS CSintalan nyitó CSinálmány. A KULCS neve némely helyen KALANTY. A KILINCSet mondják még KALANTYÚnak is. Elcsavarható KALANTYÚ. A KULCS másik ősi neve KULUCS. A KULCS szó jelent erős** kötődést, de a nyitó eszközt is.

KiLiNCS – KuLCS – KaLaNTY hangváz: K-L-N-CS – K-L-CS – K-L-N-TY.

Kezdetben lehetett KULCSOSVÁR, KULUCSVÁR, KOLOSVÁR. Hasonló a szintén kulcsos-záras KULUCStorony, a KALAStorony, KALAStorom, KALAStrom, KLAStrom, amely szintén LAKÁSként épült.

A település már eleve kerített lehetett, KULCSos zárhatósággal. KLAStromok vagy záras települések nevében a KAL gyök KULcsra zárható LAKra is utal.

A kezdetek idején** ősnyelvűek, székita, szkíta székelyek telepedtek le a Kárpát-karéjon, a medencében ugyanis még a víz volt az úr. A KÁRPÁT szó a medence vizét KÖRül PÁToló, körülvevő KÖRPÁTot a PARTOKat jelentette.

KáRPáT – PaRToK hangváz: K-R-P-T – P-R-T-K.

Az L hangcsoport – OLO – a kerített telepÜLÉsek védett, védhető ÁLLApotban, nyugALOm helye voltak, ahol nyugodtan hajthatták ÁLOmra fejüket a csALÁdok.

Az L.ZS – ZS.L gyök: LoZS – ZSoL, a falakon belül LAZSálható, a ZSILiző kis patak csordogálásához hasonló kellemes folyású, ZSOLtáros, ZSOLozsmázó, zsoLOZSmázó, védett istenes életre volt lehetőség.

Az SV hangcsoport – OSVÁ – Kezdetben csak ÖSVÉnyféle tapOSVÁny vezetett arra, lehetett az iszamos (iszapos) Szamos mellett pOSVÁnyos hely, amely megközelítési nehézségével védelmet is nyújtott. Nem véletlen a kincses, kulcsos jelző – lakhatták tulajdonukat, kincseiket féltő – fÖSVÉny emberek is. Az sem kizárt, hogy ŐSVÁr jelentés is beépült a névbe.

A ZSV páros, mint ZS.V – V.ZS gyök: ZSiV – ViZS, a település élénk ZSIVaja, VIZSlató életjelenségeinek leírói. De névadó jellemző a ZSIVányok VIZSlató érdeklődését is felkeltő gazdagsága a kincses KULcsOS, KOLOSvárnak.

A szóvégi V.R – R.V gyök: VáR – RéV, közismert, elmékbe ROVott, biztos védett  RÉVnek számító helység.

SV – VS kapcsolat: KoloSVár lehetett a híVSéges, istenes emberek városa.
———————-

/*/ A JUK és KUJ, mint a zsák és foltja. A zár JUKába KUJ kell, KUJCS. A KUJon is a JUKat keresi.

/**/ A KULLANCS nevet is a bőrbe szorosan beleKULCSolódó, szinte kivehetetlen, úgymond: nyithatatlan bezáródásáról kapta. Mintegy, meg kell keresni a KULCSát a KULLANCS kivételi módjának, különben baj lesz.

/**/ A Vaskapu lassú megnyílása után, az évszázadok alatt szakaszosan lefolyó tengernyi víz üledéke lépcsőzetes pallagokat hagyott maga után, amelyeket megműveltek az ott élők. Az apadás nyomán egyre alább költöző székita, szkíta székelyek lakták be az egész Kárpát-medencét, és azok adtak nevet a településeknek. Erre bizonyíték az összes hegyek, völgyek, patakok, folyók, helységek nevei még a Kárpátok külső oldalain is. A Kárpát-medencében a hegyi települések ezer évekkel ősibbek, mint a síkvidékiek.