KOMORNA – Előkelő gazdag nő(k) személyi szolgálatának ellátására szerződtetett női alkalmazott. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szlovák vagy cseh] A KOMORNA szintén K.M – M.K gyökből ered: KoM – MoK (k > g – mog). A KOMORNA a szoros társasági állapotot tömörülést, csomósodást leíró KOM gyökből indul. Az OR gyök kiemelkedőt jelent (orja, ormó). Az M hangcsoport – OMO – itt a kitöltendő űr és kényelem, kOMÓtosság értelmét viszi be, hiszen a kOMOrna a társalgási tér-űrt tölti be, és az úrnő kényelmének biztosítása, esetleges szOMOrúságának elűzése is feladata. A kOMOrnát kOMOlyság is jellemzi, mivel – főleg bohó úrilányok esetében – ő tartja szÁMOn a teendőket, s mindent, ami a napi tervhez tartozik. A CzF Szótár szerint: „KOMORNA (kamara-nő) fn. tt. komornát. Úri hölgy mellett belső szolgálaton levő nőszemély, több mint a szobaleány.” Az RN hangcsoport – ORNA – belső jellembeli értékeket vagy külső jellemzőket valamire alkalmasságot leíró szavakban értelmi meghatározó: akARNOk, zsARNOk, hÍRNÖk, mÉRNÖk, de képzett hasznos díszelem értelmű is a: bARNA, cÉRNA, csatORNA, tORNÁc és más szavakban. Ez az utódnyelvekben is hasonló értelmű: francia ORNEment, olasz ORNAmento, román ORNAment = dísz. Ez azt jelenti, hogy a KOMORNA alapműveltsége az úrnő családja társadalmi rangjának megfelelő szinten kell álljon, és viselkedésében annak külső, látható jeleit is mutatnia kell. Az R.N – N.R gyök: RaN – NaR hangjaival épül a RANg, RENd, RONda és más szavak, amelyek párhuzamot  adnak a KOMORNA körüli állapotokkal, követelményekkel. A KOMORNA társasági viselkedésének jól körülhatárolt, és merev szabályai vannak. A lárvaszerű KOMOR arckifejezés bizony jellemző rájuk. A szóvégi NA = NŐ. Lehet keresni szlovák és cseh nyelveken a kifejezés kialakulásának lépcsőzetes mozzanataira való nyelvi bizonyítékokat.  

KOMORNYIK – Előkelő gazdag férfi személyes szolgálatára alkalmazott belső (libériás) inas. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szlovák vagy cseh] A KOMORNYIK szintén K.M – M.K gyökből ered: KoM – MoK (k > g – mog). A KOMORNYIK állása hasonló a fenn leírt komornáéhoz. A KOMORNYIK áRNYékként IKlatva követi urát, annak igényeit, kéréseit teljesítendő. Az OR gyök itt is kiemelkedőt jelent (orja, ormó). Az RM hangcsoport – OMO – a kitöltendő űr és kényelem, kOMÓtosság értelmét viszi be, hiszen a kOMOrnyik a társalgási tér-űrt tölti be. Fiatal úrfi esetében, annak esetlensége, botlásai miatt nem engedni szOMOrkodni, inkább tanácsokkal tÁMOgatni. A kOMOrnyikkot megfelelő kOMOlyság is jellemzi, mivel ő tartja szÁMOn a teendőket, s mindent, ami a napi tervhez tartozik. Az RNY hangcsoport – ORNYI – a komORNYIk, hasonlóan az ERNYŐs szÁRNYÉkhoz, védelem, ÁRNYÉkként követi urát. A kasORNYA szó: tartalommal telített tároló eszköz állandó mozgásban tartását jelenti, vagyis az úr kényelmi eszköztára ellátmányának teljes felügyelete, és szükséges alkalmi kellékeinek azonnali biztosítása. Az RNY páros, mint R.NY – NY.R alvógyök: RaNY – NYeR hangjaival képezhető szavak: aRANY, eRÉNY, iRÁNY, kaNYAR, NYÁR, NYER, keNYÉR stb. A jó KOMORNYIK aRANYat érő NYEReség. A CzF Szótár leírása: „Főbb rangu úrnak belső szolgája. Fejedelmi, herczegi, grófi komornok. Különböztetésül V. ö. KAMARÁS.” A NYIK szóvég nem szlávos – azt egyébként képzőként a szláv nyelvek kialakulásuk idején az ősmag(yar)-nyelvből örökölték – hanem NY.K – K.NY gyök: NYéK – KéNY. A KOMORNYIK a komornához hasonlóan az úr kiemelkedő (or) KÉNYelmét (komót és -nyik – nyék – kény) szolgálta, és árNYÉKként követte útjain. A NYIK győzelmet is jelentett az ősi nyelvben. Az ógörög nyelvben NIK – NIKé – NIKátor. E szónál is lehet keresni szlovák és cseh nyelveken a kifejezés lépcsőzetes kialakulásának mozzanataira való nyelvi bizonyítékokat.