KONGRESSZUS – Nagyszámú meghívott részvevőnek nagyfontosságú kérdésekről tartott tanácskozása. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: latin] A KONGRESSZUS szó a K.N – N.K gyök bővítménye: KoN – NoK (k > g, n > m). A szó az együtt (rokon) tömörülést is jelentő, körértelmű KON gyökkel indul. A latin CONgRESsus (res – ser, azaz szer) szó az országRÉSZek GONdjait megtárgyalni készülő, meghirdetett beKONGatott ősi SZERek példája nyomán alakult ki. Az ősnyelvet beszélő népnél a nagycsaládi, törzsi SZERek tartása heti rendSZERességű volt a hét közepén, SZERén, a SZERnapon, SZERtagon (tag = nap). A történelem hajnalán tartották az első nagy SZEReket az ómagyar ősnyelvet beszélők, ahol hANGOt adtak a RÉSZek gondjainak. Az ilyen régi nagy SZERek (szer – ressz), azaz gyűlések célja volt: SZERét ejteni a különböző RÉSZeken fennforgó SÜRgető (szorzati értelem), súlyos GONdok megtárgyalásának. A nagy térségekre kiható (országos) SZEReket előre meghirdették, azaz beKONGatták. Ez volt a szokás a fejedelmi vezetésű Magyarországon is. A KON k > g hangos váltással: GON. Különben a szóban levő NG kötött mássalhangzó-páros, amely itt alvó N.G – G.N gyök: NeG – GoN, szintén a GON, és a GONd alapszava, amely az elme tömörített GONdjait is leírja. A KONGRESSZUS GONdolatok cseréjének helye. Az NG hangcsoport – ONGrE – a hANGÉrtelem mellett a mozgást, esetenként csavaros mozgást leíró szavak értelemhordozója. Ilyen szavak: bÖNGÉsz, ENGEd, fellENGŐz, hANGOt ad, INGErült, versENGŐ, zajONGÓ, zsibONGÓ és mások. A kONGrEsszuson olyan témákat kONGAtnak meg, amelyek messzire hatóak térben és időben, számSZERűen sokakat (szer – ressz) érintenek, és esetenként erős visszhANGOt kiváltóak. E szavak kötődnek a nagy összejövetelekhez, a nagy SZERekhez, ez esetben KONGRESSZUShoz, s annak lefolyása alatti események némely jellemzőit is leírók. A GR páros, mint G.R – R.G gyök: GöR – RuG, a GÖRdülékenység, RUGalmasság szavak alapja, amelyek a sikeres KONGRESSZUS jellemzői volnának. A beKONGatott nagy SZERen, a KONG-RESZ-szuson sok a RÉSZvevő, SZORzattal több mint más csoportos összejöveteleken. A megbeszélések is SZORzati fontosságúak. A GR hangcsoport – OnGRE – a kOnGREsszus alapvető érdemi, vÉGREhajtandó sÜRGEtő GONdok szEGRŐl vÉGRŐl megtárgyalásának legalkalmasabb helye. A GR páros az emelkedés kifejezője is (ugrás, grádics). Meghatározzák a következő időszak céljait, tetteit, esetleg UGRÁsSZERű eredményekkel. A KONGRESSZUS szó magában rejti a vele kapcsolatos névadó jellemzőket, amelyek magyar fülnek érthető kifejezések, s amelyekkel a címszó világosan, érthetően körülírható. A latin nyelv teljességében ősnyelvi eredetű, és később sem állt rendelkezésükre más szóalkotó eszköz, elem, csak amelyeket megörököltek az etruszkok és szicíliai siculusok (székelyek) közvetítésével az ómagyar ősnyelvből. Abból alakult ki a még megnevezésében is magyar nyelvi eredetű latin nyelv, amely a víz közé szorított ország: ITALközi (Etelköz) ITÁLiai nép n/ital – lati/n – italián – talián nyelve, s amelynek minden egyes gyökszava is visszavezethető a mai magyar nyelvbe, és értelmük csak magyarul magyarázható! Ennyire egyszerű volna. NG – GN: a koNGresszus döntései a teGNap haNGja a jövő irányába, és reGNáló (uralkodó) érvényűek, nem illene megszeGNi, felrúGNi azokat. GR – RG: a konGResszus háboRGások helye, megdoRGálja a múltban hibákat vétőket, a jövőre nézve szoRGalomra int, süRGősségi sorrendet állapít meg.