Ősmag(yar)-nyelvi szavak
KÖNYV – Egybekötött, lapozható ívekből álló, rendszerint fedéllel ellátott írásmű. [A MÉKSz szerint: vszó: török < kínai] Valaha a könyv, tekercs alakban létezett. Vagyis kanyarszerűen hajlított, fölcsavart, göngyölített (g > k, hangzásilag: könygyölít) tekercsben. A CzF Szótár szerint: „[…] állithatjuk, hogy a könyv gyöke a gömbölyűt vagy göngyöltet jelentő köny, lágyabban göny, melyből lett: könyő (s ebből: könyö, könyv, […]” Ami még érdekessé teszi, az nyv páros jelenléte. A könyv a későbbi időkben egybefűzött, kötött, enyvezett tömb, kötet, melyet vásárokon, ponyván kiterítve kínáltak. Az első könyvtekercsek az első beszélt nyelven, az ősmag(yar)-nyelven írattak.