Hogyan ért aranyKORONÁT a TANOROK egység?
A TANÁSZÓ az ősiségben a sátorapák idején bölcs TANÍTÓ, TANÁCSOló volt.
Sok egyéb mellett a TANÁSZÓk oktatták ki a fiatal gazdákat a kezdetek idején a szűzföldek művelésére. A TANÁSZÓ időt SZÁNT a dolgok megismerésére, majd az ő időSZÁNATA nyomán ismerték meg, hogyan kell a fel NEm TÚRt, azaz NATÚR, érintetlen természetes környezetet beTANÍTAni termőföldnek, TANORnak, TANOROKnak.
TaNáSZó – SZáNT – SZáNaTa hangváz: T-N-SZ – SZ-N-T – SZ-N-T
Székelyföldön minden falunak volt, és ma is van TANOROK nevű határrésze. Ez általában közel a faluhoz.
A NATÚR – TANOR hangváz: N-T-R – T-N-R azonos hanganyaga igazolja az értelmi kapcsolatot.
Sőt azt is innen tudjuk, hogy miért az aranyKORONÁT használták termőföldi értékmérőként. Ezt az értéket az ősiségtől kezdve aszerint állapították meg, mennyire volt az a föld beTÚRható, TÖRhető beTANÍTható, milyen TERmést hozott, hogy TANOROKnak minősüljön. Fordítsuk át a TANOROK szót, s megtudjuk, mennyit ért: KORONÁT.
Ismert, hogy a TANOROK föld volt a legeslegjobb termőföld. A TANOROK a falu kertje volt. A TANOROK széna a legjobb széna. A TANOROK termény a legjobb termény. Sok falu zártkerti művelésben tartotta a TANOROK határrészt.
A terményminőségtől függött, hány aranyKORONÁT érő az a TANOROKföld. A későbbiekben ehhez mérték a határban levő többi termőföld értékét.
TaNoRoK – KoRoNáT hangváz: T-N-R-K – K-R-N-T.
Az a vélekedés, hogy az aranykorona, mint mérték csak alig több mint 100 éves múltra tekint vissza – TÉVES. Az aranykorona érték már az ősiségtől létezett.