A hivatásos nyelvészet egy kalap alá veszi a ma is élő ősnyelvet és az utódnyelveket. Pedig elemzési módozataik teljesen különböznek, mivel az utódnyelvek csak beszáradt lárvaszavakkal bírnak, amelyeket ragokkal, képzőkkel mozgatva keltenek életre. Ezzel szemben az ősnyelv, azaz mai magyar nyelv szavai, azonos értelmi körön belül, értelem azonos, előszólítható, magyarázható, tartalmat megvilágosító, élő elemeket tartalmaznak. Alább látható példaként: a közLEKEDÉS, valamely irányba toLAKODÁS és egyféle folyamatos, folytonos előreLÖKŐDÉS, amelynek célja – régiesen mondva – egy végponthoz kiLIKADÁS. Kiemelném: a mai magyar nyelv sok-sok más szakértői nyilatkozattal ellentétben, NEM RAGOZÓ, hogy modernül írjam: NEM AGGLUTINÁLÓ nyelv! Csak az UTÓDNYELVEK RAGOZÓK! A magyar nyelv: ősgyökök, gyökszavak, hangcsoportok füzéreiből értelemhordozó szóelemekké összeálló, azokból képzett kifejezések nyelve.

KÖZLEKEDÉS – Személyeknek, illetve tárgyaknak járművekkel való rendszeres szállítása, forgalma. Forgalom. [A hivatásos nyelvészet szerint: finnugor] A KÖZLEKEDÉS szó K.Z – Z.K gyökkel indul: KöZ – ZöK. A KÖZlekedő szereti a ZÖKkenőmentes utakat, utazást. KÖZlekedés KÖZben KÖZeledünk a célponthoz. A ZL hangcsoport – ÖZLE – a kÖZLEkedő gÁZLÓt keres. Az L.K – K.L gyök: LeK – KeL, a közLEKedéshez LÖKőerő KELL, ez lehet jelképes ösztönzés vagy fizikai erőkifejtés. A K hangcsoport – EKE – a zÖKKEnőmentes közlEKEdés jól karbantartott utAKAt kíván, nem AKAdályOKAt, amelyek balesetEKEt OKOznak. A közlEKEdés esetenként tolAKOdással jár. A K.D – D.K gyök: KeD – DiK, az ember már a kezdetektől szeretett menni, járni, közleKEDni. KEDvére való volt, DIKált neki. Nem véletlen volt menő az egyik főjellemző szerinti megnevezése. Ez az utódnyelvi Mann, man kifejezésekből is látható. A D hangcsoport – EDÉ – a közlekEDÉs előrehalADÁs és IDE-ODA kanyarODÁs, hegyre emelkEDÉs, völgybe leereszkEDÉs. A mai mODErn közlekEDÉst nem mindig a vIDÁm, kEDÉlyes hangulat lengi be. A közLeKeDéS egyféle előreLöKőDéS, amely némi toLaKoDáSsal is jár. A közLeKeDéS – LöKőDéS – toLaKoDáS hangváz: k-z-L-K-D-S – L-K-D-S – t-L-K-D-S. ZL – LZ kapcsolat: a köZLekedést jeLZésekkel irányítják.