KOZMETIKA – Szépségápolás, arcápolás. Bántó hibák eltüntetése. Szépítgetés. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: francia < görög] A KOZMETIKA K.Z – Z.K gyökből induló szó: KoZ – ZoK. A KOZMETIKA lényege: elfedni a hibákat valamilyen rétegnek a bőrre felvitelével, ápolás vagy takarás céljából. A szóban levő ZM páros SZM is lehetne. Mindkettő értelme megjelenik a magyarázatban. Sőt az SM is (s – sz – z – zs rokonhangzás). Hasonló a csiZMa (csiszma) szónál is. Mindkét esetben szöSZMötölő, SiMító, MaSZatoló, ápoló tevékenység, és mindkettőnél a ZOKon vett egyenetlenség eltávolítása, és a széppé varázsolás a cél. A fenti kozma címszónál leírtakkal is összevethető. A KO ősgyök takarás értelmű. A ZM páros hangjai alkotják a Z.M – M.Z gyököt. Ennek hangjaival épülnek a ZOMánc vagy MÁZ szavak. Az M.T – T.M gyök: MaT – TáM, mozgás, MATatás. Székelyül METikál, MATikál, MOTólál, MATólál. A hibák kiTÖMése, egy kis TÁMogatás a bőrnek. A TIK TÉKonyság, TevÉKenység, azaz munka. Az IK mozgás, IKlatás, de a személy is: egy IKe, más IKA. Se nem görög, se nem francia, hanem ősmag-nyelvi elemekből épült szó, amelyet az ógörög nyelv átvett és annak hangzástörvényei szerint módosult.  

KOZMOSZ – Világegyetem. Világűr. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: görög] A KOZMOSZ K.Z – Z.K gyökből induló szó: KoZ – ZoK. A KOZMOSZ, mint a világegyetem végtelene titok. Vagyis az ember elől KO – elrejtett, takart. Az M.SZ – SZ.M gyök: MaSZ – SZöM. Ugyanez az M.Z – Z.M gyök: MoZ – ZöM. MOZgás és ZÖMült állapot, azaz tömörülés. A KOZMOSZ hatalmas TÖMeg állandó MOZgásban. A KOZMOSZban állandó a rezgés és körforgás. Az OSZ az ismeretlen végtelen ÖSZ-szesség. A KOSZ, mint kevert összetételű anyag, amely felületet takaró, átláthatatlan, az alatta levőt látni nem engedő. A MOSZtalék, MASZat szavak kiismerhetetlen ÖSZ-szesség értelműek. Az ógörög nyelv megörökölte az ősmag-nyelvi KOSZMOZ szót, és némileg módosult annak átalakuló hangzástörvényei szerint.  

KOZSÓK – Pásztorok juhbőr ködmöne. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: román < szláv] A KOZSÓK K.ZS – ZS.K gyökbővítmény: KoZS – ZSoK. A KOZSÓK KO körértelmű ősgyöke a régies KObát, de a KÓbor szóban is taKArót jelent. A KOZS változatai: KOZ, KOSZ, KOZS, KÁSZú, KESZon, SZEKrény szintén takaró értelműek. A ZSÓK, ZSÁK, SZÁK, ZOKni, taSAK bújható takarók. Olvasata oda-vissza ugyanaz, így eredeti ősmag(yar)-nyelvi kifejezés. A CzF Szótár szerint: „Kállay gyüjteménye szerént, ha a szőre belül van: ködmön; innen úgy is vélekedhetni, hogy a kifordított szőrüben olyan külsejü levén aki azt viseli, mint a kos, ezért lett annak 'kosog' v. 'kosók' neve.” Kiem. K.S. A román és szláv nyelvek megörökölték, használják. Magyar nyelvterületen már kevésbé használt szó.