KRASZNAHORKA – Nevének jelentése: SZÉPHEGY. Az erdélyi KRASZNA „a Váradi Regestrumban mint Karaszna megye szerepel 1213-ban. […] A 14. század közepe tájától szinte mindvégig Karasznaként fordul elő a különböző forrásokban.” Kiem. K.S. http://szilagysag.eloerdely.ro/telepulesek/kraszna Györffy György szerint a szláv Kraszna (Kraszno) helynév megfelel a magyar Széplak helyneveknek.” http://www.kraszna.ro/site/rolunk.html

Kezdjük ezzel: A KRASZNA és HORKA szavakat a szláv nyelvek megörökölték, eredetéhez nincs közük, nyelveiken átfogó magyarázat a kifejezésekre nem adható!

A KRASZNA szó megfejtéséhes szükséges ismerni a hangok válthatóságát, mivel ezek ismeretében a szó értelmi sokszínűsége mutatkozik meg, bontakozik ki. Ilyenek a K és G hangok zöngétlen – zöngés váltása. Továbbá az SZ – Z – ZS hangok is. De az erős R hang a leglágyabb L hangra váltható. Tudni kell, hogy az R hang a többi erős hangokkal – F, T, K, G – kötött párban, mindig különleges jelentőségű mondanivalót visz be a szóba. FR – szépség, kellem, báj: ciFRa, AFRodité, NoFRetete, reFRén, EuFRátesz, FRiss, lóFRál, páFRány, sáFRány TR – magasság, győzelemre törés esélye: TRomf, osTRom, TRója, Trencsén, TRombita KR – elrejtett tikos, finom, értékes tartalom: KRistály (gyémánt), KRém, sziKRa, iKRa (élet) GR – kellemes emelkedés, emelkedettség, lágy hajlékonyság fokozatainak megjelenítője: GRácia, GRádics, Gránát(kő, alma), GRand, GRavír A KR kötött mássalhangzó-párosnak különböző szavakban titkos finom, értékes tartalmat rejtő értelme van. Ilyenek: KRém, KRistály, cuKRos, csoKRos, szeKRény, sziKRa és mások, amelyek szépséget, finomságot, értéket leíró szavak. Mivel a kötött mássalhangzó-párosok hangkieséssel jöttek létre, így KR kötött mássalhangzó-páros esetében is keresnünk kell a K.R gyököt, mint eredőt. A K.R – R.K gyök: KöR – RiK, a KÖR alkotó hangjai. A KÖR a legszabályosabb síkmértani alakzat, amelyben belső felosztással szép, szabályos virágalakzatok hozhatók létre. A RIK gyök is szépet kifejező például a RIKító színek. Mivel a gazdagok jó anyagi lehetőségeik révén mindig kiRUKkoltak valami díszes szép RIKító színű, jól RIKtolt öltözettel, így az ősmag(yar)-nyelven a RIK gazdagot is jelentett. Innen eredtek a RIKárd, RÉKa, RIKa, ERIKa, ERIK és más nevek, amelyeknek egyik névadó jellemzője a RIKító szépség, gazdagság. De a KIRály szavunk egyik névadója is ez. A KÉRub angyalok nevébe is szépség jelentést visz be, mint egyik névadó jellemzőt. KRASZna szóban levő R.SZ – SZ.R gyök: RaSZ – SZáR r > l váltással SZÁL – LÁSZ a hajlékonyság kellemes, felLAZító szépségének látványa. A szóban levő SZ.N – N.SZ gyök: SZíN – NáSZ is kellemes zöngét ad a szónak. A KRASZNA szó NA ősgyöke NAgy azaz magas értelmű. De ilyen értelmű a GRAND hangnyaláb az uGRÁND szóban. A NA – AN ősgyök üde NEdv, de ANya értelmű is. Az ASZ, ÁSZ értelemadó gyökök érettség (asztag), kiterjedés (asztal), magas érték (ász).  

A K és G hangok, zöngétlen – zöngés rokonhangzók lévén, a KR > GR váltással alkotható szavak közül a GRÁCia, GRÁdics, vagy az uGRÁnd szóból az utódnyelvekben nagy, magas értelmű GRAnd, GRAnt szavak illenek a KRASZNA értelméhez. Az ősmag(yar)-nyelvi GRÁCia, GRÁSZia szavak jelentése: szép, kecses, bájos, kellemes. A G.R – R.G gyökkel: GöR – RaG írható le a GÖRdülés szépsége (gyöngyök), a RAGaszkodás megindítóan kellemes érzése. Összegezve: az ősmag(yar)-nyelvben létezett GRASZ, KRASZ hangnyaláb, KRASZNA szó is, amely magasan álló üde szépséges tANyahelyet  jelentett. A KRASZ szó R > L váltással: KLASSZ, vagyis magas osztályzatú. 

A KLASSZIKus  szó is magyar eredetű, ezt fordíthatósága igazolja: KLASSZIK – SZIKLA. A KRASZNA szóban levő ASZNA értelemadó hangnyaláb is letagadhatatlan ősmag(yar)-nyelvi szóalkotó elem. A hASZNOs, kASZNÁr szavak alkotója. De bővítve: ASZNA – ASZoNyA, akinek egyik fő hASZNA a nőiség, és minden, amit a nőiség vaRÁZSa körülvesz: az otthon kellemessége, szépsége, melege, GRÁSZiája, annak vonzása, ahhoz RAGaszkodás is jelen van a szóban. A KRASZNA szó nőiség tartalmú is.     HORKA – A HORKA H.R – R.H gyökből eredő szó: HoR – RoH. Jelentett parancsoló tisztséget viselő nagyméltóságú urat, akinek szava döntő fontossággal bírt. HOR, HAR = magas, hegy, mint HARgita, HARsányi, ROHonc. Az RK párossal képződő értelemadó hangnyalábok hatalom, fegyelmezés, erő, támadás és védelem jelentésűek is: ÁRKA, bÁRKA, bURKA, hORKAn, pÁRKÁny, pORKOláb, sERKEnt, szURKÁl, zÁRKA és mások. A HORKA szóban a KA ősgyök jelentése lehet KŐ, de lehet kicsinyítő is. Vagyis a HORKA olyan domb, kisebb hegy, amelyen védelmi erődítmény is építhető. Az ilyent HORKŐ, HORKA, azaz magas szikla, hegy névvel illették. 

KRASZNAHORKA büszke, SZÉP, KIRályi fenségű vára szabályos, KLASSZIKus alakú HORKÁra épült.   A vár nevére csak magyar nyelven adható átfogó magyarázat!

Kolumbán Sándor